Névadónkról

Pekár Mihály életrajza

 

 1871. augusztus 21-én Aradon született az orvosképzésben, de főleg a Pécsi Tudományegyetem életében jelentős szerepet játszó Pekár Mihály. Kortársa és tanítványa, Hortobágyi Béla szavait idézve három szenvedélye, a tanítás, a klinikum és a szervezés jellemezte egész életét.

  Olyan családban látta meg a napvilágot, melyben a legfőbb értéket –a tudáson kívül- a szeretet, az igazmondás, az őszinteség és a pontosság jelentette. Szülei, Pekár Károly vasúti mérnök és Horváth Anna (Horváth Mihály püspök, történetíró unokahúga).

Édesanyja 1881-ben bekövetkezett korai halála után, édesapja nem nősült meg többé, életét a három fiú (Károly, Mihály, Dezső) nevelésének szentelte. Fontosnak tartotta, hogy az egyébként kiválóan tanuló fiait, az iskolai szünetekben, kézügyességük fejlesztése érdekében iparos mesterségre is taníttassa. Károly asztalosságot, Dezső fafaragást, Mihály könyvkötészetet tanult, utóbbi esetében minden bizonnyal e tevékenység is hozzájárult a könyvek szeretetéhez, mely egész életén át végigkísérte.

  Az Aradon töltött gimnáziumi évek után Pekár Mihály a budapesti egyetem orvosi karán folytatta tanulmányait, ahol igen nagy népszerűségnek örvendett. „Már hallgató korában sokat érintkezett kollégáival… igazi altruista szellem, aki a hozzáfordulók ügyeit a lehetőségig mindenkor elintézi, amivel természetesen nagyon sok lekötelezett barátot szerzett.”(1) Az Orvostanhallgatók Önképző és Segítő Egyesülete először választmányi tagjává, majd könyvtárosává, főkönyvtárosává, 1893-94-ben elnökévé választotta.

Érdeklődése az élettan irányában már egyetemista korától megmutatkozott.  A Klug  Nándor  igazgatta élettani intézetben gyakornokoskodott, 1899-től asszisztenssé, 1905-től egyetemi adjunktussá lépett elő. „Klug professzor, már mint fiatal tanársegédre rábízta az orvostanhallgatók <élettani gyakorlatait>, melyet Ő teljesen önállóan fejlesztett ki olyan nívóra, hogy külföldön az akkor létező élettani gyakorlatok meg sem közelítették a Budapesten folyó munkát és mindezt aránylag primitív és szegényes eszközökkel… Az akkori hallgatók száma 700 fölé emelkedett, lehetetlen volt a 300 főnyi hallgatóságot is alig befogadó tanteremben az előadásokat megtartani, mert amíg más előadásokra a hallgatóságnak csak egy töredéke szokott volt eljárni,  Pekár Mihály előadásain mindenki jelen volt.”(2)  A budapesti egyetem, ahol csaknem húsz évet töltött, 1916-ban magántanárává választotta.

  1914 nyarától az orvosi és természettudományi ügyek kultuszminisztériumi referenseként felkérést kapott a pozsonyi és debreceni egyetemek felállításával kapcsolatos szervezőmunkára. Ő lett a Pozsonyi Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem első orvoskari dékánja. A cseh megszállás után Pozsonyból menekülni kényszerült, mindenétől –így könyvtárától is- megfosztott egyetem Budapestre, majd Pécsre költöztetésének kulcsfigurájává, mozgatórugójává vált. „Egy évtizeden belül négyszer kellett egyetemalapításban részt vennie”(3). Időt, fáradtságot nem kímélve harcolt az egyetem érdekeiért, életben maradásáért. „A hontalanság és hányattatás idejében mindenféle feladatot vállalt, csak azért, hogy az egyetem jövőjét biztosítsa és hogy az elhelyezkedési nehézségeket csökkentse. Budapesten például négy évig  egyedül vezette az egyetem gazdasági hivatalát az egész pénzkezeléssel együtt.”(4) Talán e ténynek is köszönhető, hogy 1920 novemberében, az intézetek és klinikák felállításával kapcsolatos  előre nem látható kiadásokra, valamint könyvtár beszerzési célokra, a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium által leutalt  egymillió korona ténylegesen könyvtári célra is fordítódott. Ezen időszaktól datálható többek között az egyetem intézeti könyvtárainak egész sora.

  Hogy az „árva leány”-ként(5) is emlegetett egyetem Pécsett 1923 októberében viszonylag zökkenőmentesen, a legfontosabb felszerelések, könyvtárak birtokában kezdhette meg működését döntően Pekár Mihály fáradozásának köszönhető. Tárgyalásainak eredményeként, Pécs városától nem csupán a klinikák, intézetek céljaira sikerült (igaz, hogy a szerb megszállás alatt jócskán tönkrement) épületeket biztosítani, de például megszerezte a szintén lepusztult, volt Vadember szállót, a menza illetve a leánykollégium számára. Ebben az épületben aztán „megvetette a kollégiumi könyvtár alapját, hogy a szegénysorsú hallgatók a drága tankönyveket kölcsön kaphassák és gondoskodott szórakozást nyújtó könyvekről is. Egy alkalommal a kollégium felügyelőnőjének piros kötésű könyvet adott át a könyvtárba való besorozás céljából, - a könyv az Új Idők Illemkódexe volt <hadd tanuljanak a huncutok>, tette hozzá Pekár, amikor a könyvet átadta.”(6)

  Az 1923 októberében végül is Pécsre települő egyetem már saját könyvtári épületbe költözött és „vagonnyi” Budapesten gyűjtött könyvállománnyal rendelkezett. Ez és a Klimó György pécsi püspök „előrelátásának” köszönhető Klimó gyűjtemény képezte az egyetemi könyvtár állományának alapját. Klimó György könyvtárát „korát megelőzve közkönyvtárnak tervezte, mely az általa alapítandó egyetemnek lett volna szerves része. A nagy püspök érdeklődése mindenre kiterjedt, könyvtárában theologiai munkák mellett philosophiai, jogi, természettudományi munkák is helyet találtak. Klimó utódai alatt azonban a könyvtár mindinkább egyházi jellegűvé vált és így a többi tudományszakok folytonossága megszakadt.”(7) Összességében az említett gyűjteményekről elmondhatjuk, amint azt egy 1925-ös jegyzőkönyv is tanúsítja, hogy az állomány legnagyobb része régi, az oktatás és kutatás szempontjából hasznavehetetlennek minősült. Nem lehet tehát csodálkozni azon, hogy az oktatók és kutatók főként saját intézeteik könyvtárait használták, melyeket próbáltak modern, a kutatás, oktatás, gyógyítás új eredményeit feltáró könyvekkel, folyóiratokkal ellátni. Egyre inkább szorgalmazták azonban egy modern orvosi könyvtár létrehozatalát.

   Pekár Mihály maga is egy, a kor színvonalának megfelelő orvoskari könyvtár alapjainak megteremtésén fáradozott. Lelki szemei előtt a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem orvostudományi kara könyvtárának példája lebegett. Ennek érdekében már a kényszerűségből Budapesten töltött évek alatt jelentős mennyiségű könyvet gyűjtött össze, melyek főleg ismerősei nívós magángyűjteményeiből származtak.

  Az 1925/26-os tanévben végre kedveztek a körülmények a rég óhajtott orvoskari könyvtár megalakításához.  Pekár Mihály, aki mind a tárgyi, mind a személyi feltételek biztosítását szívügyének tekintette, az Élettani Intézet addig gazdasági hivatali célokat szolgáló, két elég nagy és erre a feladatra alkalmas helyiségét ajánlotta fel a mintegy 70 ládányi könyv számára. Február 19-én, gróf Klebelsberg Kuno kultuszminiszternek írt levelében(8) arra kért engedélyt, hogy a betölthető állások közül egy „kezelői állást” az 1926 tavaszán megalakított orvoskari könyvtár számára foglalhasson le. A könyvtárat Tóth Lajos államtitkár iránti tiszteletből és annak engedélyével Tóth Lajos Könyvtárnak nevezte el, igazgatói teendőit magára vállalta és haláláig ellátta. A folyamatosan fejlesztett állományról egy 1938-as jelentésből(9) kapunk képet. Ekkor már a Várkonyi Nándor által készített katalógusokból tájékozódhattak az érdeklődők a mintegy 22.000 kötetnyi állományról. A Tóth Lajos Könyvtár megalapításával Pekár Mihály megteremtette a jelenlegi Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Könyvtárának alapjait.

Dr. Gracza Tünde

 

Felhasznált irodalom

 

1.      Pekár Dezső: Régi idők, régi emberek. In: Bartha István-Förster Rezső: A Kis Akadémia negyvenkét esztendeje az ezredik előadásig : 1899-1941. Bp. : A Kis Akadémia kiadása, 1941. p. 507.

2.      Hortobágyi Béla : Budapesti Egyetem Élettani Intézetében. In: Pekár Mihály emlékezete : 1871-1942. Bp. : A Kis Akadémia kiadása, 1944. p. 25.

3.      Lénárd László: 125 éve született Pekár Mihály. In: A 800 éves magyar orvosképzés. Szerk.: Benke József. Pécs, 1996. 45. p.

4.      Förster Rezső: Megemlékezés Pekár Mihályról a Kis Akadémia 1942 november 9-iki összejövetelén. In: Pekár Mihály emlékezete… p. 10.

5.      Ladányi Andor: Klebelsberg felsőoktatási politikája. Bp. : Argumentum K., 2000. p. 34.

6.      Ángyán János: Pekár Mihály az ifjúság barátja. In: Pekár Mihály emlékezete… 147-148. p.

7.      Entz Béla: Az Erzsébet Tudományegyetem és Pekár Mihály. In: Pekár Mihály emlékezete… 121. p.

8.      Magyar Országos Levéltár K 636-1926-15-16632 VKM 183.

9.      PTEK irattára. Jelentés: Méltóságos Dr. Pekár Mihály egyet. Nyilv. R. tanár úrhoz az Erzsébet Tudomány-Egyetem Tóth Lajos-könyvtárának felállításáról és katalogizálásáról. 1938. június l5. … könyvtári segédőr