Tóth Lajos gyűjtemény

Az 1926-ban alapított orvosi könyvtár 1946-ig a Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem Tóth Lajos Könyvtára nevet viselte. Az akkori politikai viszonyok miatt jócskán megtizedelt állományú könyvtár megmaradt köteteit – 1520 dokumentum – megmentettük, feltártuk, hozzáférhetővé, kutathatóvá tettük és beépítettük a Pekár Könyvtár mára 15.345 példányból álló „EK” jelzettel ellátott különgyűjteményébe.

Tóth Lajos 1856-ban Kiskőrösön született. 1879-ben avatták orvosdoktorrá a pesti egyetemen. 1884-től a Vallás és Közoktatási Minisztérium Egyetemi Ügyosztályán tevékenykedett. Rövid – élettani, szemészeti – tanulmányok után 1887-re az általános gyógyszertan magántanára lett. Bár a kolozsvári egyetemen katedrát kíná1tak számára, mégis a Kultuszminisztériumot választotta. Tóth Lajos többek között az „árvalányként” is emlegetett Pozsonyi Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem Pécsre telepítésében szerzett elévülhetetlen érdemeket.

A Tóth Lajos Könyvtár létrehozásának ötlete Pekár Mihálytól származott.

1871. augusztus 21-én Aradon született az orvosképzésben, de főleg a Pécsi Tudományegyetem életében jelentős szerepet játszó Pekár Mihály. Hét tanévben volt orvoskari dékán és négy tanévben viselt prodékáni tisztséget. Több diákjóléti intézmény így a Nagy Lajos és az Erzsébet Kollégium vezetője, az egyetem gazdasági bizottságának elnöke volt. Neki köszönhető, hogy az akkori kultuszminisztériumi államtitkárról Tóth Lajosról elnevezett könyvtár 1926-ban megkezdhette működését. Hogy régi óhaját az orvoskari könyvtár létrehozatalát megvalósíthassa, saját intézetéből, az Élettani Intézetből két nagyobb helyiséget ajánlott fel erre a célra, státuszokat szerzett és – 1942. október 29-én bekövetkezett haláláig – az igazgatói teendőket is magára vállalta.

A könyvtár állománya főként könyvadományok és kisebb-nagyobb magánkönyvtárak megvásárlása útján gyarapodott. A fenntartásával kapcsolatos kiadások az egyetemi költségvetés „átmeneti kiadások” rovatában külön sorban szerepelt. Tudunk megvásárolt könyvekről és rendszeresen előfizetett szakfolyóiratokról is. Az adományozók közül meg kell említeni Radó Samu pécsi orvost, Pekár Mihályt, Dollinger Gyulát, Gorka Sándort, Nagyszigeti id. Szily Kálmánt, Goldberger Jenőt, Halasi Spányik Józsefet.

1935-ben a dokumentumok összesen 209 folyóméternyi polcot töltöttek meg. A folyamatos állománygyarapításnak köszönhetően 1936 decemberére 10512 kötetről 28478 db katalóguscédulát helyzetek el a betűrendes, címszó, szak, helyrajzi és az adományozók gyűjteményei szerint csoportosított katalógusokba. Egy 1938-ból származó jelentésből már 22.000 kötetnyi állományra lehet következtetni. 1945/46-os tanévben a megváltozott politikai körülmények miatt a teljes állomány az Egyetemi Könyvtárba került.

Egy pár hónappal későbbi eseményről a PTE OK X. r.ü.jkv./194647. így számolt be; „Szergejcsik orosz ezredes lefoglal 1983 könyvet és 3 tonna folyóiratot és hírlapanyagot, mint fasiszta, antidemokratikus, szovjetellenes és antiszemita jellegű és jellegű tartalmuk miatt. Krisztics rektor közlése szerint lehetséges, hogy ez az anyag részben még visszajut a könyvtárba, más része azonban magyar papírmalomban dolgoztatik fel.”

Hogy az említett dokumentumok közül mennyiben szerepelt a Tóth Lajos Könyvtár jellegzetes kerek pecsétje, az örökre megválaszolatlan kérdés marad...

Dr. Gracza Tünde
Pécs, 2015. május 14.

 

««« Vissza a Gyűjteményeink oldalára