A könyvtár története

A Pécsi Pedagógiai Főiskola 50 éves története nem lehet teljes a könyvtár története nélkül. Könyvtárunk, mint az oktatási intézmény része, szervesen kapcsolódott a főiskolához. Létrehozásától kezdve alapvető feladata az anyaintézmény céljainak megvalósításának segítése. A könyvtár ebből következően ugyanúgy fejlődött ahogy az oktatási intézmény, amely a könyvtár szolgáltatásait igényelte. Ahogy módosult az oktatási intézmény neve és feladata, ugyanúgy változott a könyvtáré is. Tekintsük át ezeket a korszakokat!

A Pécsi Pedagógiai Főiskola Könyvtára, 1948-1961

A Könyvtár a főiskolával egy időben alakult meg. A 2000 kötetes állományt a tanári szobában helyezték el. A diákok délután, a tanítás befejezése után használhatták a gyűjteményt, amely az induló tanárképzés szükségletei szerint lett összeválogatva. Következő évben az intézmény új otthont kapott. Itt nem tudták megoldani a könyvtár elhelyezését, hanem az állományt szétosztották a megalakuló tanszékek között. A hallgatói létszám növekedése miatt következő évben ismét költözött a főiskola. Ekkor került jelenlegi épületébe, a volt jezsuita középiskolába, a Pius Gimnáziumba.

 A könyvtár elhelyezése itt már nem jelentett gondot, mert a Zichy Gyula pécsi püspök által alapított egykori középiskolát úgy építették, hogy ellátták a könyvtár elhelyezésére alkalmas térrel. A „megörökölt” könyvtár három szintes, galériás, 1500 folyóméter fapolccal berendezett, 126 négyzetméter alapterületű volt. Itt újra megoldható volt a korábban tanszékekre szétosztott állomány központi könyvtári elhelyezése. Ez meg is történt, bár az anyag tanárok által sűrűn forgatott része letétként a tanszékeken maradt. Ez a rendszer ma is működik, azokon a tanszékeken, ahol a tanszékek megbíznak valakit a letéti könyvtárosi teendők ellátásával.

A raktár melletti 22 négyzetméteres szobát szolgálati helyiségként még a könyvtárhoz csatolták. Itt végezték a könyvtárosi teendőket. A Pius Gimnázium könyveiből egy sem maradt a mai könyvtár állományában. Ennek kialakítását elölről kellett kezdeni. Eleinte felszámolt korábbi könyvtárak, magánszemélyek gyűjteményeiből, később vásárlásokkal nőtt a könyvek száma. Ekkor a vásárlás még sokszor esetleges, a tanszékek önállóan, a könyvtárral való egyeztetés nélkül végezték ezeket a teendőket. Tekintettel arra, hogy a főiskolán humán jellegű szakok voltak túlsúlyban, a könyvtár állománya e téren növekedett a leglátványosabban.

Az állomány feltárása, nyilvántartása egyéni rendszer szerint történt, főleg a tanszéki visszakereshetőségre koncentrálva.

A könyvtár szolgáltatásait ekkor csak a főiskola oktatói, hallgatói és egyéb dolgozók vehették igénybe, vagyis zárt könyvtárként működött. A nyitva tartás eleinte napi négy óra volt, ami fokozatosan hosszabbodott. A kölcsönzéseket az olvasók neve szerint betűrendben tartották nyilván. Mindezeknek a feladatoknak az ellátását kezdetben egy, később három könyvtáros látta el, akik pedagógus végzettséggel rendelkeztek. 1957-től könyvtáros szakember került a könyvtár élére. Ebben az időben kidolgozták az intézmény szervezeti szabályzatát, amely tartalmazta a könyvtár gyűjtőkörét. Ebben megfogalmazták, hogy a könyvtár gyűjti és feldolgozza a használat számára a főiskola mindenkori illetve megtervezett és jóváhagyott távlati tervébe beállított, profiljának megfelelő és a főiskolai munkában használt kül- és belföldi szakirodalmi munkákat, a hallgatók általános műveltségének emelését szolgáló műveket, a főiskolai kiadványait. Lényegében ezek az alapelvek mindmáig érvényesülnek a könyvtárban. Ezzel a gyarapítás szakszerűbbé vált. A könyvtár szerződést kötött az Állami Könyvterjesztő Vállalattal. A vásárlások zömét a vállalaton keresztül intézték, ahonnan a könyvek szakkatalógus építésére alkalmas bibliográfiai leírást tartalmazó cédulákkal érkeztek.

Ezután megkezdték a korszerű katalógus kiépítését és az akkor már 48 000 kötetes állomány rekatalógizálását. Az olvasószolgálat, amely egyre több olvasót szolgált ki, korszerűsítette a kölcsönzési rendszert. 1958-ban már a könyvtárközi kölcsönzés igénybevételéről is vannak adatok.

A Pécsi Tanárképző Főiskola Könyvtára, 1962-1981

1962-ben az anyaintézmény neve, így a könyvtáré is megváltozott, s mint a Pécsi Tanárképző Főiskola Könyvtára működött tovább. Az akkori Művelődésügyi Minisztérium felismerve a főiskolai könyvtárak szerepét a pedagógusképzésben, irányelvekben is rögzítette az intézményen belüli „hatékony, eleven” könyvtárak működtetésének fontosságát.

Mindez, és az energikus könyvtárvezetők tevékenysége jótékonyan hatott a könyvtár fejlődésére is. Lehetőség nyílt a könyvtári terek növelésére. 1963-ban még két helyiséggel gyarapodott a könyvtár. Ebből a nagyobbik olvasóteremként működött. 32 olvasó tudott ott egyszerre helyet foglalni. A korszerű követelményeket is kielégítő szakkönyvtár felé vezető úton 1968-tól indult el a könyvtár. Fokozatosan bővült az intézmény alapterülete, így sikerült elhelyezni a gyarapodó állományt. 1972-ben a főiskola Tudományos Bizottságának támogatásával elkészült a 12 személy befogadására alkalmas kutatószoba. Ugyanebben az évben szabadpolcos kölcsönzői részt is kialakítottak oly módon, hogy a kutatószoba, a szolgálati helységek és a raktár melletti folyosót rendezték be erre a célra. Újabb előadótermet alakítottak át. Az olvasótermekben, kutatószobában és a folyosón tovább bővülő szabadpolcos térben már 120 olvasó tudott egyszerre olvasni, dolgozni. Az állomány növekedése miatt bekövetkező raktározási és statikai gondokat a könyvtár felső szinten történő terjeszkedése oldotta meg.

 Ugyanekkor emelkedett a könyvtárosok – köztük a szakképzett szakemberek – létszáma. Megtörtént a munkafolyamatok szerinti szervezeti egységek kialakítása. A könyvtár minden területén érvényesült a szakszerűség és a tervszerűség. Az állomány gyarapításában betartották és koordinálták a gyűjtőköri szabályzatban foglaltakat, így elejét vették a párhuzamos szerzeményezésnek. 1969-ben betűrendes keresztkatalógust alakítottak ki, 1970-től új, csoportképzéses szakkatalógus kiépítését kezdték meg. A könyvtár teljes állományát feltáró katalógusok mellett a külön gyűjteményekről is készült nyilvántartás. Ekkoriban jelentek meg a könyvtár kiadványai is. Az olvasószolgálatban 1968-ban új, kétkártyás kölcsönzési rendszert vezettek be. Ennek segítségével meg lehet állapítani, hogy kinél mennyi könyv van kikölcsönözve és azt, hogy egy adott könyv kinél van. 1976-ban törvény szüntette meg a könyvtár zárt jellegét. Ezután ún. "kültagok" is igénybe vehették a könyvtár szolgáltatásait. Az új tantervhez alkalmazkodva bevezették a hallgatók részére a szakirodalmi, könyvtárhasználati ismeretek oktatását.

A könyvtár 50 éves történetét áttekintve ez az az időszak, amikor minőségi változás történt a könyvtári munkában és ebben az időszakban tapasztalható leginkább, hogy az oktatási anyaintézmény sajátjának érzi a könyvtárat.

A JPTE Tanárképző Kari Könyvtár, 1982-1991

A tanárképző Főiskolának a Tudományegyetemhez csatolása a kari könyvtár életét alaposan megváltoztatta. A korábban önálló intézmény ettől kezdve a Janus Pannonius Tudományegyetem Könyvtárának hálózatába tartozott, annak egy alközpontjaként. Egyben továbbiakban maga is hálózati központja a tanárképző kar tanszéki letéti könyvtárainak. A kari könyvtár önállóságát elveszítette, de jelentősebb változások nem történtek, az eddigi tevékenységek tovább folytak. A kari könyvtár feladataiban alkalmazkodott az oktatási intézmény igényeihez. Az egyetemi könyvtár főigazgató-helyettesei tartották a közvetlen kapcsolatot a kari könyvtár vezetőjével és nyilvánítottak véleményt személyi és állománygyarapítási ügyekben.

1982-ben a folyosó végén kialakított fonotékával bővült a könyvtár alapterülete és szolgáltatási köre. A fonotékába kerültek a műszaki berendezések, a lehallgatási helyek pedig az olvasóteremben illetve a folyosón voltak. A fonotéka elsősorban a zenei tanulmányokat folytatókat illetve a nyelvtanulást szolgálta. E mellett azonban a szabadidő kulturált eltöltéséhez is hozzájárult.

1989-ben megkezdődött a Tanárképző Kar rekonstrukciója. Ennek első ütemében a „szenes” udvarban új épületet emeltek a leendő aula, étkező és könyvtár számára. 1991. június 24-én kezdődött meg a 253.000 kötetes állomány átköltöztetése az új épületbe. A jó előkészítés és a könyvtárosok lelkes munkája nyomán a tervezett hat hét helyett két hét alatt megtörtént a művek átszállítása. Persze ezután következett a teljes, helyes könyvtári rend kialakítása, ami még rengeteg munkát jelentett. Az épületegyüttes, s benne a könyvtár épületének ünnepélyes átadása 1991. szeptember 6-án történt a művelődési és közoktatási miniszter jelenlétében, aki akkor be is járta könyvtárunk 1119 négyzetméterét. Az új könyvtár olvasók előtti megnyitása október 14-én történt az eredetileg tervezett decemberi helyett.

Az új épület alapterülete nem sokkal, kb. 120 négyzetméterrel lett nagyobb, mint a régié, de sokkal barátságosabb környezetben tudja fogadni az olvasókat. Négy szinten helyezkedik el a gyűjtemény. A legfelsőn található a kölcsönzői pult, olvasótermek, fonotéka, alatta a szabadpolcos kölcsönzői tér található, a két alsó szint pedig tömörraktár. Az elhelyezés azért íródott jelen időben, mert ma ugyanígy találja a hozzánk látogató olvasó. Az összes könyvtári térben ekkor 130 olvasó tudott helyet foglalni. Az új könyvtárban való tájékozódást feliratozás és a könyvtárról készített kiadvány segítette.

1987-ben szervezeti módosítás történt a kari könyvtárban, az addigi két csoport mellé létrehozták a tájékoztató szolgálati csoportot is. Az ide tartozó kollégákra hárult a hosszabb időt igénylő kérdések megválaszolása és a tájékoztató kiadványok gondozása.

Az állomány gyarapítása, feltárása a megszokott módon történt. A könyvtárban megjelentek az új információhordozók, a kazetták és a hanglemezek is. Tovább folytatódtak a katalógusszerkesztési munkálatok, amelynek megkönnyítésére házi szabályzat is készült. 1987-től a házilag feldolgozott művek bibliográfiai leírása az új szabvány figyelembevételével történt.

Az 1982-ben megindult egyetemi képzés jelentős forgalomnövekedést idézett elő a kari könyvtárban. A könyvtár nem rendelkezett elegendő példányszámú művel, így a hallgatóknak gyakran kellett az olvasóteremben elhelyezett nem kölcsönözhető könyvet használniuk. Az újonnan induló szakok esetében sokszor nem is voltak jegyzetek, csak a tanárok által összeválogatott cikkek fénymásolataiból tudtak készülni. Ezeket szintén az olvasóteremben helyeztük el, ami jelentősen megnövelte a két olvasóterem forgalmát. Nemcsak a diákok, az oktatók is gyakrabban látogatták könyvtárunkat. Az egyetemmé válás kapcsán megnövekedett a kutató munkába bekapcsolódó oktatók száma. Egyre többen szerettek volna doktori vagy egyéb tudományos fokozatot szerezni. Mindezeket csak a könyvtár szolgáltatásainak igénybevételével tudták megoldani.

A JPTE Bölcsészettudományi és Természettudományi Kari Könyvtár, 1992-1998

A Tanárképző Kar ketté vált és kialakult a Bölcsészettudományi és Természettudományi Kar. Így a kari könyvtár, mely továbbra is egy egység maradt a két kar közös könyvtáraként működött tovább. Feladata a két kar könyvtári igényeinek kiszolgálása lett. Szervezetileg továbbra is az Egyetemi Könyvtár egyik alközpontja maradt.

A rekonstrukció további munkálatai során a könyvtár régi épületrészben maradt munkaszobáit is felújították. Ezek számítógépes hálózati csatlakozásra alkalmas módon történő átadása 1995 júliusában történt meg. Ezzel egy időben elkészült a sokak által hiányolt kutatószoba és két, kisebb szolgálati helyiség. A kutatószoba huszonegy olvasó befogadására alkalmas. Az asztalok, a leendő fejlesztéseket figyelembe véve, alkalmasak számítógépes csatlakozás biztosítására. Ekkor került végleges helyére az adományozó kérésére külön kezelt Osztrák Könyvtár is. A könyvtárhoz közel levő helyiséget a Természettudományi Kar bocsátotta a kari könyvtár rendelkezésére. Ennek a könyvtárnak a fejlesztése kizárólag ajándékozáson alapul. 1993 tavaszán érkeztek az első művek. 1993. május 13-án került sor az ünnepélyes megnyitóra. A rekonstrukció miatt költözésre kényszerült a kari könyvtár e részlege is. Jelenlegi helye megfelelőbb, mintha a kari könyvtári térben lenne összezsúfolva. Az állomány a könyvtár katalógusaiban megtalálható. A kért művek az olvasók számára hozzáférhetőek. Elsősorban a német nyelvet oktatók és tanulók használják.

Részben a kari könyvtár állományából alakult ki a szervezetileg is a kari könyvtárhoz tartozó, de a távolabbi épületekben elhelyezett tanszékeket kiszolgáló, Társadalomtudományi Szakkönyvtár. E szakkönyvtár 1996 decemberétől a Rókus utcában található tanszékek igényeinek megfelelően alakítja gyűjteményét.

1997-ben a megalakuló Művészeti Kari Könyvtár számára átadásra került a kari könyvtár zenei, művészeti könyveinek zöme.

A kari könyvtár szervezeti felépítésében több változás történt. Főigazgatói döntés megszüntette a kari könyvtár korábbi három osztályát, először kettő, majd egy osztályként kezelve azt. A feldolgozó könyvtárosok közül ketten 1996. július 1-től a Központi Könyvtárba kerültek. A kari könyvtárban ettől függetlenül az új dokumentumok feldolgozásától eltekintve minden munka tovább folyik.

A számítógép térhódításával új munkaterület, a számítógépek gondozása, és a számítógéppel történő tájékoztatás is megjelent könyvtárunkban. Ez a gond, csak azért örvendetes, mert azt mutatja, hogy könyvtárunk rendelkezik a legmodernebb keresési eszközökkel. A számítógép használata megváltoztatja a könyvtárakról kialakuló képet. Így van ez nálunk is. Megváltoztak az eddigi könyvtárosi munkafolyamatok. A szerzeményezéstől a tájékoztatásig használjuk ezt a segédletet. Az Internet segítségével közvetlenül a kiadótól rendelhetünk. 1997. május 31-től lezártuk a cédulakatalógust. Helyét a számítógépes keresés veszi át. Az új művek adatai már csak számítógépes katalógusunkban kereshetők. A katalógus az Internet segítségével bárhonnan elérhető. Folyamatosan történik a régi anyag számítógépes kereshetőségének biztosítása is. Terveink között szerepel elegendő adatbevitel és megfelelő gépesítés-fejlesztés nyomán a számítógépes kölcsönzés bevezetése.

A kari könyvtár forgalma tekintettel az évről évre emelkedő hallgatói létszámra, az olvasók számára elérhetetlenül magas könyvárakra, folyamatosan nő. 1997-ben 7503 beiratkozott olvasót tartottunk számon. Naponta átlagot számolva 400 könyvet kölcsönöznek ki olvasóink. A könyvtárosok létszáma pedig a leépítések miatt az utóbbi időben csak csökkent.

Nem könnyű röviden áttekinteni ötven év történéseit. Ami kimaradt a könyvtár kiadványaiban, nyilvántartásaiban megtalálható. Tekintettel arra, hogy a történelmi áttekintés volt a cél, az időben közelebbi korról kevesebb szó esett, de ez már inkább a jelen, amit az Olvasó személyesen is megtapasztalhat, ha ellátogat könyvtárunkba, ahol szeretettel várják a könyvtárosok.

2013. február 5-én a PTE BTK-TTK Kari Könyvtárába került a pécsi származású Stein Marcelné Jánosi Engel Rózsa (1910-2000) hagyatékának egy része, amelyet ünnepélyes keretek között fia, Szikla Gábor adományozott a könyvtár számára. A PTE BTK-TTK Kari Könyvtár kutatótermét. Stein Marcelné Jánosi Engel Rózsáról nevezték el, az emléktáblát P. Müller Péter egyetemi tanár, dékán-helyettes helyezte el a kutatóterem bejáratánál.

A PTE BTK-TTK Kari Könyvtár 2014. március 18-án megtartott névadó ünnepségen és emléktábla avatáson felvette Tóth József, a PTE volt rektora nevét. A könyvtár új neve: PTE Tóth József Bölcsészettudományi és Természettudományi Kari Szakkönyvtár.

2014 nyarán, az akkori Angol-Német-Osztrák Könyvtárból az angol tanszék állománya lekerült a PTE TJ BTK-TTK Kari Szakkönyvtár állományába. Szintén ebben az évben a PTE Filozófia - Polititológia Könyvtár átszervezésének eredményeképpen, a politológia könyvtár teljes anyaga beolvasztásra került a PTE TJ BTK-TTK Kari Szakkönyvtár illetve a PTE EK TK Társadalomtudományi Szakkönyvtár gyűjteményébe.