Kvíz - 2013/április (Helyes megfejtések)

A magyarországi németek története

Sorozatunkban most hazánk második legnagyobb nemzetisége, a magyarországi németség kerül sorra. A statisztikák szerint számuk mintegy 220.000 főre tehető, ők alkotják a népesség 2,5%-át. Sokan közülük beleolvadtak a magyarságba, mások továbbra is őrzik nyelvüket, kultúrájukat és hagyományaikat.
Kik ők, honnan jöttek, mikor és miért? - ezekre a kérdésekre is választ kap, ha megfejti kvízjátékunkat.

1. Németek már a frank birodalom korában is éltek hazánk területén, de a magyar államalapítással kezdődött a valódi betelepülés. Szent István házasságával és a feudális berendezkedés megteremtésével jelentős számú, főként német lovag és egyházi személy került az országba, s vált részévé az itteni politikai-vallási életnek.
István melyik ellenfelét győzte le a Hontpázmány-nemzetséget alapítóVecelin?

a. Ajtonyt
b. Gyulát
c. Koppányt

2. Az előkelőket követő közrendű hospesek Németország különböző részeiből jöttek. Így érkeztek a szepesi és erdélyi szászok is a 12-13. században. De az ország egyéb területei is sokat köszönhettek a fejlettebb föld- és bányaművelési, kézműipari, kereskedelmi ismeretekkel rendelkező betelepülteknek.
Miért hívták szászoknak a szepesi és erdélyi németeket?

a. a nálunk is meghonosított szász városjog miatt
b. Magyarországon minden németet szásznak neveztek
c. nem kizárt, hogy a többség mégis csak Szászországból jött

3. A magyar királyok jelentős adózási, önigazgatási, kereskedelmi kiváltságokat adományoztak az egy tömbben letelepült németeknek. Cserében pedig azok határőrizetet, erdőirtást, a földek termővé tételét, a kincstárnak is jelentős hasznot hajtó városi tevékenységet folytattak.
Az 1224-es Andreanum, illetve az 1486-os UniversitasSaxonum melyik német népcsoport kiváltságait rögzítette?

a. az erdélyiekét
b. a szepesiekét
c. a budaiakét

4. Erdélyben a szászok 7 jelentős várost alapítottak. Nagyszeben számított a fővárosuknak, 1867-től pedig az erdélyi lutheránus püspökség székhelyének is.
1572 és 1567 között azonban nem itt székelt a szász vallási elöljáró. Hanem hol?

a. Szászfenesen
b. Berethalmon
c. Vízaknán

5. A középkorban hazánk a kontinens jelentős arany- és ezüst-kitermelőjének számított. Az Árpádok többek között Tirolból és Thüringiából hívtak be bányászokat. A fénykor Károly Róberttel köszöntött be, aki pénzügyi reformja keretében elsőként vert értékálló aranypénzt Magyarországon.
Melyik felvidéki bányaváros volt ennek a központja?

a. Selmecbánya
b. Körmöcbánya
c. Besztercebánya

6. A lengyel határ közeli Szepességben 24 szász város jött létre. Városszövetségük vezetőjének Lőcse számított. A Velence elleni háború költségei fedezésére 1412-ben Zsigmond tizenhármat közülük elzálogosított Jagelló Ulászlónak.
Mikor kerültek vissza ezek a cipszer városok a magyar koronához?

a. 1576-ban, Báthory István lengyel királyságával
b. 1686-ban, Sobieski János ajándékaként
c. 1772-ben, Lengyelország első felosztásakor

7. A 15. század első felében Budán több megmozdulásra került sor a városvezetést kisajátító német patríciusokkal szemben. A végeredmény az lett, hogy egyik évben magyar, a másikban német bírót választottak, a városi tanácsban pedig fele-fele arányban foglaltak helyet, de a német polgárság erőfölénye így is megmaradt.
Ki kötöztette Budát a várhegyre a tatárjárás után?

a. IV. Béla
b. V. István
c. III. András

8. A török kiűzése utáni Magyarországnak a visszafoglaló háborúk pusztításai nyomán parlagon maradt föld megművelésére, az elvadult tájak benépesítésére nem maradt elég ereje. A 17. század végétől, a 18. század elejétől állami és magánföldesúri szervezésben mintegy 400.000 német jött önként, a jobb élet reményében Magyarországra.
Melyik mágnáscsalád ismerte fel elsőként a német betelepítés hasznosságát?

a. a Batthyányak
b. az Esterházyak
c. a Károlyiak

9. A túlnépesedett, földínségben szenvedő déli, délnyugati német tartományok voltak a legnagyobb népesség kibocsátó területek, de a svábországi Ulmban szálltak hajóra a telepesek, s a Dunán lecsorogva jutottak el úticéljuk közelébe. A hajót rendszerint szétszedték, és fátlan vidéken sokszor abból építették fel első házukat. A németországi ingatlanért kapott pénz és a több évi adómentesség tette lehetővé életük újrakezdését.
Hogy hívta a népnyelv a telepesek dereglyéjét?

a. sváb csónak
b. dunai ladik
c. ulmi skatulya

10. A szorgalom, a takarékosság, a háromnyomásos gazdálkodás és a vetésforgó művelése, az istállózás, trágyázás, a takarmánynövények, nagy szakértelmet igénylő növények (szőlő, dohány) termesztése, igásként a ló használata, a nehezebb vaseke, a piacra termelés meghozta az eredményt ott is, ahol a magyarok bírták a jobb földeket.
Mi a vetésforgó lényege?

a. a föld fele parlag, a másik részt bevetik
b. a föld harmada pihen, a többit tavasszal és ősszel bevetik
c. parlag nélkül művelik a földet, egy-egy részbe mindig mást vetnek

11. Berzsenyi Dániel írja, hogy a betelepített németek mesterséget is űznek a földművelés mellett. Férfi, nő egyaránt ért minden mezőgazdasági munkához, s magát nem kínélve dolgozik. Míg a magyar pihen télen, a német fon, köt, varr. A töröktől utolsóként visszavett területeken az udvar korszerűen megépített mintafalvakba telepítette a németeket.
Rossz nyelvek szerint még a kemencén doromboló macska is kincstári volt. Hol?

a. a Bánátban
b. Szlavóniában
c. Olténiában

12. A több nemzedéken át éltetett óhazai kapcsolatok ellenére a magyarországi németség a reformkorra sokban hasonult a hazai progresszió törekvéseivel. Az 1848-as forradalom a német többségű Pest-Budán tört ki, a szabadságharc megannyi ismert hőse magyar érzelmű német volt.
Ahogy Gárdonyi Géza édesapja, Kossuth fegyvergyárosa is. Mi Gárdonyi eredeti családneve?

a. Goldschmied
b. Ziegler
c. Fetter

13. A trianoni Magyarország közel félmillió némete a hitleri Németország fölemelkedése révén kettős szorítóba került. Magyar hazája és német eredete birkózásából a Birodalom hangos propagandája és disszimiláns törekvések miatt sok hazai német szeretett volna szorosabb kapcsolatot tartani Németországgal. Mások nem akartak a hitleri ?ötödik hadoszlop? tagjai lenni, és megalapították saját mozgalmukat.
Mi volt ennek a Volksbunddal szemben kialakult tömörülésnek a neve?

a. Hűségmozgalom
b. Hazánk Magyarország
c. Édes Anyaföld

13+1. A potsdami határozatok értelmében Magyar- és Lengyelország, Csehszlovákia, Románia a kollektív bűnösség elve alapján elüldözte német kisebbsége kisebb vagy nagyobb részét, Magyarország kb. 180-200.000 embert. Németországban ők lettek a magyar cigányok, de gyorsan alkalmazkodtak. És kertjükben magyar magról nevelt paprika és paradicsom nevelődött.
A nagyszámú menekültre való tekintettel melyik tartományt hozták lére 1952-ben az NSZK-ban?

a. Észak-Rajna-Wesztfáliát
b. Baden-Württemberget
c. Alsó-Szászországot