Kvíz - 2013/február (Helyes megfejtések)

A zsidóság szokásai, ünnepei és jelképei

Kedves Játékosaink, a zsidóság történelme után most szokásaikkal, ünnepeikkel és jelképeikkel ismerkedünk.

1. Az ortodox zsidó értékrend szerint zsidó az, aki zsidó anyától született. Ennek némileg ellent mond Rut könyve, ahol Rut, bár más népből származott, zsidó férfi feleségeként azonosult a judaizmussal, és betértként az egyik királyi ház ősanyja lett.
a. a Saul-házé
b. a Dávid-házé
c. az Omri-házé

2. Az újszülött fiúgyermeket nyolc napos korában körülmetélik. Ez a szokás egészségügyi vagy vallási okokból más népeknél, köztük a muszlimoknál is dívik.
Mire szolgál a zsidók számára a körülmetélés?

a. pusztán higiénés okai vannak
b. a vérzékenység kiszűrésére szolgál
c. az Ábrahám népéhez való tartozást jelenti

3. Tizenhárom évesen a fiúgyermek az istentiszteleten felolvas a Tórából, majd a családja vendégséget rendez a tiszteletére. Ez a bármicvó. Ez a lányoknál bátmicvó néven tizenkét évesen történik a nem ortodox közösségekben.
Mi jelez ez a szertartás?

a. a serdülőkor köszöntését
b. a zsinagógába járás kezdetét
c. a felnőttek körébe való befogadást

4. A házasságkötés a rabbi előtt történik. Az ifjú pár szent szövetségét a közös pohárból elfogyasztott borral pecsételik meg, majd a poharat eltörik.
Miért?

a. a vigasság közepette is emlékeztetve a jeruzsálemi szentély pusztulására
b. mert a házasság örökre szól
c. hogy kettejük boldogságának kelyhéből más ne ihasson

5. Halálát közeledni érezvén a hívő zsidó elmondja a gyermekkorában elsőként megtanult imát: ?Halljad, Izrael, az Örökkévaló a mi Istenünk, az Örökkévaló egy?. A gyászolók a temetés után a halottért egyetlen imát mondanak el, a kádist.
Kaddis a meg nem született gyermekért címmel ki írt regényt?

a. Kertész Imre
b. Konrád György
c. Oriana Fallaci

6. A napi háromszori ima elmondása otthon vagy a zsinagógában történik, arccal Jeruzsálem felé fordulva. Az ortodox férfiak kipát vagy kalapot, az asszonyok kendőt vagy kalapot viselnek az istentisztelet alatt, és egymástól elkülönülve vesznek rajta részt.
Mit jelképez a középen álló szószék a hagyományhű zsinagógákban?

a. a felnőtt férfiak egyenrangúságát
b. a rabbi, a kántor és a felolvasó kiváltságos helyzetét
c. Isten központi helyét a zsidó gondolkodásban

7. A szombat (sábát) a heti pihenő- és ünnepnap. A szombati gyertya megáldásával és meggyújtásával péntek napnyugta előtt kezdődik, és a szombat esti sötétedésig tart. Sábátkor a zsidóknak tilos dolgozni, tüzet gyújtani, főzni, az ortodoxoknál járművel közlekedni, sőt sokat gyalogolni is. Ez az ima és a regenerálódás ideje.
Hidegebb időben hogyan oldották meg a tüzelést?

a. sehogy, fáztak
b. annyit raktak a tűzre, hogy egy teljes napig elég legyen
c. nem zsidó vallású személy felügyelte a meleget

8. A ros hásáná a zsidó újév. Előtte harminc nappal negyvennapos bűnbánat kezdődik, mert Isten az emberek cselekedetei alapján ilyenkor dönt jövő évi sorsukról. Figyelmeztetésül újévkor megfújják a zsinagóga sófárját, és a jóban bizakodva édes ételeket esznek.
Mi a sófár?

a. kos szarvából készült kürt
b. pánsíp-szerű hangszer
c. hosszú, nehéz, öblös hangú kultusztárgy

9. Tíz nappal újév után véget ér a negyvennapos bűnbánat. Ez a nap a jom kippur, az engesztelés napja, a legnagyobb becsben tartott zsidó ünnep. Bocsánatot kérnek a megbántottaktól, és Isten bocsánatát kérik a teli zsinagógákban. Szürkülettől másnap estig szigorúan böjtölnek, nincs munka, mosakodás, kényelem, házasélet. Ez az Örökkévalóhoz való visszatérés ideje.
Mi történt 1973-ban ezen a napon?

a. New York főrabbija indítványozta, hogy tartson két napot az ünnep
b. pravoszláv egyházi vezetők meghirdették az ökumenikus mozgalmat
c. a környező arab országok megtámadták Izraelt

10. Öt nappal később következik a szukkot vagy sátoros ünnep. Ekkor az egyiptomi kivonulás utáni pusztai vándorlás emlékére pálmából, mirtuszból, fűzfából és az etrog nevű citrusféléből csokrot készítenek, a zsinagógában énekelnek és táncolnak.
A pusztában Isten mannával táplálta a zsidókat. De mi a manna?

a. feltételezések szerint egy tamariszkuszfajta megszilárdult, cukros váladéka
b. a szél által odasodort, nedvdús, tápláló gyümölcs
c. a kenyérfa termése

11. A hanuka, a fények nyolcnapos ünnepe a Makkabeusok vezette népfölkelők Szeleukidák (a mózesi törvényeket betiltó szír uralkodók) feletti győzelmének állít emléket. A győztesek újraszentelték a felszabadított jeruzsálemi szentélyt, és meggyújtották a templom arany menóráját. Mindössze egy napra való olajuk volt, de Isten csodát tett, és nyolc napig égett a menóra.
Mi a menóra?

a. arany - elefántcsont - hegyi kristály örökmécses, zárt gömbben
b. a négy égtájat, Istent, a lentet, a fentet és az ember helyét jelképező világítóeszköz
c. hatalmas, a szószék közelében nyílt lánggal lobogó fáklya

12. Purim a zsidó farsang ünnepe, amikor férfiak és nők egymás ruháiba öltözhetnek. A mindenkire nézve kötelező adakozás, lakomázás és ivászat arra az isteni közbenjárásra utal, mikor Eszter királyné leleplezte férje, a perzsa nagykirály Xerxész előtt a zsidókat kiirtással fenyegető udvari cselszövést.
Mi Xerxész bibliai neve?

a. Ahasvéros
b. Darajavaus
c. Kurus

13. A pészach vagy húsvét a tizedik egyiptomi csapás (az elsőszülöttek halála) zsidókat elkerülő borzalmára, a kovásztalan kenyérrel az Egyiptomból való sietős kimenekülésre, a sarjadó vetésre emlékeztető, hét-nyolc napig tartó ünnep. Csúcspontja az első (két) este étkezése, a széder.
A zsidókat Egyiptomból kivezető Mózes hogyan került a fáraói udvarba?

a. arámi kereskedők vették meg gyűlölködő testvéreitől, majd adták tovább
b. a fáraó törvénytelen gyereke volt, aki megismerve hitüket, a zsidók élére állt
c. a fáraó lánya fogta ki a kosárba tett gyermeket a Nílusból

13+1. A Magén Dávid, amit Dávid-csillagnak hívunk, eredeti fordításban Dávid pajzsa, ma Izrael és a zsidóság szimbóluma. Ezt a két, egymásba forduló-fonódó háromszöget II. Rudolf császár fővárosának zsidó alattvalói kezdték el használni.
Melyik város volt az akkori Habsburg-székhely?

a. Prága
b. Bécs
c. Graz