Kvíz - 2013/január (Helyes megfejtések)

Boldog, szerencsés újesztendőt kívánunk minden kvízjátékosunknak!

Az ünnepek után visszatérünk októberben megkezdett sorozatunkhoz, a magyarországi kisebbségek történetének, sorsának, szokásainak megismeréséhez, mert rendíthetetlenül hiszünk abban, hogy egymás megismerése egy lépés a megértés és elfogadás irányába.
„... itt a hazám. Ezt a nyelvet beszélem, ...ebbe a történelembe építem bele egész életemet,...itt vagyok otthon. Ha megkérdezik, hogy szeretem-e a zsidókat, azt felelem: ez hülye kérdésfeltevés, mert egyiket igen, a másikat nem. A gyermekeimnek világossá tettem, hogy ők magyarok és zsidók.” (Heller Ágnes)

1. A tudósok szerint Izraelt az i.e. 13-12. században két sémi népcsoport egyesüléséből létrejött 12 héber törzs szövetsége hozta létre a Szentföldön, miután nehéz és véres harcok után legyőzték a kánaáni őslakosságot. Az egyik csoport – a mózesi hagyományt hordozó – délnyugatról, Egyiptomból, a másik – ábrahámi csoport – északkeletről, Mezopotámia felől érkezett.
Melyek a héber rokonnyelvei?

a. az akkád, föníciai, arámi, arab, etióp
b. a hettita, szanszkrit, görög, perzsa
c. a sumér, elámi, guti, hükszosz

2. A régi Izrael nem faji és nem nemzeti egység volt, hanem a Jahvéval szövetségbe egyesült törzsek rendszere. Ez a szövetség hozta létre és tartotta össze a törzsközösséget. Nem volt állam, központi kormányzat, a közösségek vezetői a bírák (népvezérek) voltak. A honfoglalás során a kánaániták kirablása és a korábban is gyakorolt pásztorkodó állattartás mellett a földművelés térhódítása jelentős vagyoni különbségeket és ebből fakadó feszültségeket eredményezett. Ezek és az Izrael szomszédságában letelepedett filiszteusok állandósult támadásai miatt államra és királyra volt szükség, aki egyesítette a törzseket.
Ki volt az első zsidó király (az i.e. 11. sz. végén)?

a. Jeroboám
b. Sámuel
c. Saul

3. Az ókori Izrael az i.e. 11. sz. vége – 10. sz. közepe táján élte fénykorát. Jeruzsálemet Dávid király tette székvárosává, fia, Salamon pedig fölépíttette az első szentélyt a frigyláda befogadására. Földrajzi fekvésénél fogva és javaival (réz, vas, szőlő, oliva) az ország a közel-keleti kereskedelem és külkapcsolatok aktív részese volt. Hamarosan azonban két, egymással is vetélkedő részre esett szét (Judea és Izrael), könnyű zsákmányul szolgálva a térség új nagyhatalmainak.
Mit őriztek a jeruzsálemi templom frigyládájában?

a. a Dávid-ház uralkodóinak házi krónikáját
b. Dávid parittyáját és fegyvereit, Salamon koronáját
c. a tízparancsolat kőtábláit

4. Salamon halála után a szociális igazságtalanságok hatására nőtt az elégedetlenség, sokan eltávolodtak Jahvétól, idegen kultuszoknak hódolva. Ez volt a próféták színrelépésének kora, akik egyaránt átkozták a nép kifosztását és az egyedüli igaz istentől való elfordulást, s megjövendölték Jahve büntetését. A prófétai mozgalom hatására Jósiás király (i. e. 7. sz. vége) vallási megújulást indított el a zsidóság egyetlen istenéhez való visszatérés jegyében. Jeruzsálem és az első szentély lerombolása, a lakosság nagy részének Babilóniába hurcolása (i. e. 586) csak megerősítette hitében a zsidóságot: ha hű marad Jahvéhoz, a zsidók felfogásában most már a világmindenség egyedüli urához, ő a sorscsapások ellenére is megvédelmezi ellenségeitől választott népét.
Ki az a perzsa király, aki megdöntötte a Babilón birodalmat és elengedte a hazatérni vágyó zsidókat?

a. Kűrosz
b. Kambüszész
c. Dareiosz

5. Az ismét önálló zsidó államnak a Római Birodalom terjeszkedése vetett véget. A túladóztatás és a vallási hagyományok megsértése miatt kitört fölkeléseket (i. sz. 1-2. sz.) Róma keményen megtorolta. A számos halálos áldozat mellett tízezreket adtak el rabszolgának. Az ellenálló városok elpusztultak, romba dőlt a második szentély is, és többé nem építették újjá. Korábbi neve helyett a filiszteusokról Palesztinának nevezték el a tartományt, az Aelia Capitolinának átkeresztelt Jeruzsálemből pedig kitiltották a zsidókat.
Melyik, Rómához hű zsidó fejedelem volt Jézus születése idejében a második szentély (utolsó) átépíttetője?

a. Antipatrosz
b. (Nagy) Heródes
c. Heródes Agrippa

6. A szigorúan monoteista, hittérítést nem folytató, vallását és nyelvét etnikumában megőrző zsidóság hazájából elmenekült-elűzött csoportjai a Római birodalom, majd annak felbomlása után utódállamai területén hoztak létre viruló közösségeket. Számbelileg kisebbségben lévén ezek már nem jelentettek veszélyt a mindenkori államhatalomra. Szorgalmuk, megbízható adózásuk, különleges vallásuk ősisége, bizonyos elemeiben forrásnak tekintése (pl. iszlám) a keleti államokban, még Kínában is a társadalom megbecsült, bár ruházatukban is elkülönített tagjaivá tette őket.
Mi a hazájukból elűzött, szétszóratott, kisebbségben élőt zsidók közösségeinekelnevezése?

a. diaszpóra
b. enklávé
c. oikumené

7. Az első keresztények zsidók voltak. A hit, remény, szeretet hármas jelszavát, az igaz élet túlvilági megüdvözülését minden rendű és rangú emberre érvényesnek tekintették, és az evilági felszabadító-megváltó helyett a tiszta lelkek Messiását hirdették. A héber gyökerekkel való szakítás – nem utolsósorban a véres és eredménytelen fölkeléseknek is köszönhetően – már az apostoli korszakban megtörtént. A 4. sz. elején pedig Rómában is győzedelmeskedett a kereszténység.
Melyik császár tette elfogadottá ezt a vallást?

a. Diocletianus
b. Constantius
c. Constantinus

8. A középkori keresztény államokban a Krisztus-gyilkosnak tekintett zsidók előtt megnehezítették a városi polgárjog megszerzését, a földhöz és céhekbe jutás lehetőségét pedig elzárták, ezért kereskedőként és pénzváltóként próbáltak boldogulni. Távoli hitsorsosaikkal kialakított aktív kapcsolataiknak köszönhetően át tudták vészelni a kapzsi uralkodók, tartományurak pénzügyi zsarolását, a vissza nem fizetett kölcsönök miatti veszteséget, a kiűzetéssel, majd a visszafogadással járó gyakori vándorlást. Őket okolta a közhiedelem a járványokért, egyes személyek eltűnéséért. Az első keresztes hadjárat útiköltségét a környékbeli csőcselék a Rajna-vidéki zsidók lemészárlásával és javaik elrablásával teremtette elő.
Mi a zsidó vérvád?

a. közeli (vér)rokonok meggyilkolásával való gyanúsítás
b. olyan vád, amit anyagi haszonszerzésből elkövetett gyilkosság esetén emelnek
c. olyan vád, amit rituális okokból elkövetett gyilkosság esetén emelnek

9. A kazár elit politikai okokból, önként vette fel a judaizmust. A vándorló magyarság a 9. sz. eleji kaganátus átmeneti alattvalójaként találkozott először a zsidó vallással. Elszakadva két kazár (kabar) törzs is vele tartott a Kárpát-medencébe. A püspöki székhelyeken a zsidók letelepedhettek, a szabad királyi városok már nehezebben engedték be őket. Tiltották a vegyes házasságot, szigorúan betartatták a vasárnapi munkaszünetet, kötelezően megkülönböztető jelzést viseltek ruhájukon, nem láthattak el közhivatalt, de szükség volt gazdasági tapasztalatukra, ezért utóbbitól gyakran eltekintettek a királyok.
Miből látszik a korabeli pénzeken a zsidó szakemberek közreműködése?

a. az érmén szereplő héber betűjelzésből
b. a menóra rávéséséből
c. a zsidó papi korona szerepeltetéséből

10. IV. Béla 1251-es zsidó kiváltságlevele a királyi kamara szolgáiként említett hazai zsidóságot jogvédelemben részesítette, és noha Nagy Lajos rövid időre elűzte őket, a kiváltságlevelet a vegyes házi királyok is megerősítették. Mátyás 1476-os esküvőjekor a budai zsidók saját lovasbandériummal, Dávid-csillagos lobogójuk alatt vonultak föl a díszmenetben, prefektusuk vezetésével.
Kit vett el ekkor feleségül az uralkodó?

a. Podjebrad Katalint
b. Aragóniai Beatrixot
c. Habsburg Máriát

11. Míg Spanyolország, gazdaságára nézve öngyilkos módon a kora-újkorban javarészt elüldözte arab és zsidó alattvalóit, és az osztrák Habsburgoktól sem álltak messze a hasonló lépések, mégis két izraelita pénzember, Oppenheimer Sámuel és Wertheimer Sámson hozzáértése és a kapcsolataik révén mozgósított tőke tette lehetővé a 17-18. sz. fordulóján lezajlott három nagy háború (a török kiverése Magyarországról, spanyol örökösödési háború, Rákóczi-szabadságharc) győztes megvívását.
Ki Johann Sebastian Bach 19. századi újrafelfedezője, a Nászinduló zeneszerzője, aki Oppenheimer Sámuel leszármazottja?

a. Robert Schumann
b. Franz Schubert
c. Felix Mendelssohn-Bartholdy

12. A 16-17. század háborúinak Magyarországra nézve legsúlyosabb következménye a népesség pusztulása volt. A 18. századi újjáépítés jelentős zsidó betelepüléssel járt német, cseh és lengyel területekről. Mivel földtulajdonnal nem rendelkezhettek és számos foglakozást nem gyakorolhattak, a nem céhes jellegű kézműipar mellett főként mezőgazdasági termények kereskedelmével foglalkoztak. II. József türelmi rendelete már engedélyezte számukra a földbérlést és iparűzést is, de kötelezte őket nevük németesítésére és német nyelvű iskolák létesítésére is. Így első kézből értesülhettek a felvilágosodás-hívő németországi zsidók egyenjogúsítási törekvéseiről. A 19. sz. elején, az első zsidó ipari üzemek létesítésével egyidőben a magyar zsidóság is a modernitás és a többségi társadalomhoz való hasonulás útjára lépett.
Milyen arányban vettek részt az 1848/49-es szabadságharcban?

a. nem harcoltak, mert csak a küzdelem végnapjaiban kapták meg az emancipációt
b. 1-2%-uk vett részt a fegyveres harcokban, a többiek termeltek és szállítottak
c. mintegy 10%-át adták a honvédseregnek 1849-ben, messze számarányuk fölött

13. A kiegyezés végre elhozta a polgári egyenjogúsítást, 1895-ben a zsidó is a bevett hazai vallások közé került. A dualizmus korának lendülete, a modern Magyarország megteremtése elképzelhetetlen lett volna a zsidók hozzáértése, pénze, innovatív hozzáállása, szorgalma és hazaszeretete nélkül. Mégis, Budapest világvárossá válása, kultúrája, a vidéki Magyarország európaizálódása, a kulturálisasszimiláció látszólagos sikere ellenére megszületett a modern antiszemitizmus.
1882-ben Tiszaeszláron eltűnt egy cselédlány. A helyi zsidókat vérváddal illették, a dologból országos ügy lett. Ki volt a vád tarthatatlanságát bebizonyító védőügyvéd?

a. Eötvös Károly
b. Eötvös Lóránd
c. Eötvös József

13+1. Theodor Herzl cionista mozgalma a modern Izrael megteremtését tűzte ki célul. A Pesten született Herzla a Monarchiában és Franciaországban megtapasztalt zsidógyűlölet és a Dreyfuss-per nyomán jutott arra a felismerésre, hogy a zsidók asszimilációja a mindenütt létező antiszemitizmus miatt reménytelen, megoldást csak egy önálló zsidó állam megteremtése hozhat. A 20. század sajnos őt igazolta. Hiába harcoltak befogadó hazájukért hősiesen a zsidók az 1. világháborúban, a megkisebbedett, revizionista, a dzsentrik és zsidó magyarok kétségbeesett kenyérharcától hangos Magyarország Hitler szavára előbb az úgynevezett zsidótörvényekkel lehetetlenítette el állampolgárai egy részét, majd magyar karhatalmi segédlettel a munkaszolgálatig, a haláltáborokig terelte őket. Mintegy félmillió embert.
Mikor alakult meg Izrael Állam?

a. 1948-ban
b. 1956-ban
c. 1967-ben