Kvíz - 2013/július (Helyes megfejtések)

A magyarországi románok népszokásai

Mielőtt mi is elmennénk jól megérdemelt szabadságunkra, a magyarországi románok történelmi múltja után népi kultúrájukat, hagyományaikat, szokásaikat is sorra vesszük kérdéseinkben. Tekintettel a közelgő nyárra és a várható kánikulára, ígérjük, kérdéseink nem lesznek nehezek.
A megfejtésekhez jó szórakozást kívánunk!

1. A román falusi otthon jellegzetességének számított a házilag szőtt-font-hímzett textíliák megléte. A legdurvább fonalból zsák, ponyva, a közepes minőségűből törülköző, lepedő, szalmazsák, zacskó, az igazán jóból pedig abrosz és ruhanemű készült. A pamutot díszítésre, a minta kiemelésére használták. Mi adta az alapanyagot?
a. a len
b. a kender
c. a gyapjú

2. A disznóvágás utáni időszakban az asszonyok rendes évi elfoglaltsága volt a szappanfőzés. Egész esztendőben gyűjtötték és hideg helyen tárolták a másfajta hasznosításra már alkalmatlan zsírhulladékot. Az egynapos művelethez zsírszódát használtak. Mi az ismertebb neve az erősen maró hatású zsírszódának?
a. sziksó
b. fahamu
c. lúgkő

3. A nagymosásra rendszerint hétfőn került sor. Előző szombaton a család apraja-nagyja ruhát, ágyneműt váltott, majd azt válogatták külön és áztatták be az asszonyok a mosóteknőben.
Melyik mosnivalót hordták a vízpartra, kiverni sulykolóval?

a. a finomabb textíliát
b. az ágyneműt, törülközőt
c. a legdurvább anyagú darabokat

4. A kimosott dolgokat sohasem hagyták kint éjszakára, de különösen szentestén és Szilveszterkor még a padláson sem.
Mire vezethető vissza ez utóbbi?

a. a néphit szerint különben meghal valaki a családból a rákövetkező évben
b. nehogy mókásgyerekek csúfot űzzenek a háziakból
c. nem illett széjjelséggel várni a Kisjézust és búcsúzni az esztendőtől

5. A lányok koszorúba fonták, az asszonyok lapos, fonott kontyba tűzték a hajukat, és világosabb, illetve az idősebbek sötétebb kendőt kötöttek. Blúzt, szoknyát, alsószoknyát, kötényt hordtak. Jellegzetes román viseletnek számított a gyapjú vállkendő.
Mikor vált általánossá az alsónemű?

a. mindig is létezett
b. a két világháború között
c. az 1960-as
évektől

6. Az illendő templomi öltözködés a nőknél egyben a tehetősséget is reprezentálta. De a szigorú szabályok alapján nem látszódhatott ki a térd, tiltották az ujjatlan blúzt, ahogy a férfiak is legföljebb az ingujjukat tűrhették föl. Egyébként ők is nyakig begombolkoztak.
Hogyan viszonyult a közvélemény a lányok hajának levágásához?

a. engedték, mert akadályozta a munkát
b. tilalmazták
c. nem foglalkoztak vele

7. A férfiak derékig gombos inget és hosszú, bő gatyát viseltek az elmaradhatatlan kalappal. Ünnepnapokon és télen viszont sötét színű nadrágot és azonos anyagú kabátot húztak.
Mit hívtak lajbinak?

a. a mellényt
b. a kötényt
c. a bocskort

8. A hagyományos étkezés a kenyéren, tejen, zsíron, böjt idején növényi olajon alapult. Újévkor disznóhúst sütöttek, mert a disznó előre túr. Ugyancsak a szerencsével függ össze, hogy az újévre készített süteménybe a háziasszony belerejtett valamit. Úgy tartották, aki ezt megtalálja, egész esztendőben szerencsés lesz.
Mi volt ez?

a. pénzdarab
b. lóhere
c. bőséget ígérő írás

9. A szülőket magázták, megöregedve pedig gondozásra, eltartásra számíthattak. Ennek ellenőrzésére szolgált a látogatás a rokonok, ismerősök részéről.
Elsődlegesen kinek volt a feladata a szülőkről való gondoskodás?

a. a fiúgyermeknek
b. a fiúgyermek feleségének
c. a lánygyermeknek

10.Az önhibájukon kívül elesett helyzetbe kerültek a közösség védelme alatt álltak.
Mi történt például az apjukat-anyjukat vesztett gyerekekkel?

a. a község által fenntartott árvaházban nevelődtek
b. a pap vagy a tanító jelölt ki nekik új családot, felnevelésük közpénzből folyt
c. a legközelebbi rokonokhoz kerültek

11. Lakodalomkor a résztvevők ruházata, az örömszülők és a fiatal pár viselkedése, az étel-ital mennyisége és milyensége, a kapott ajándékok alapján fontos információkhoz lehetett jutni.
Melyik az a másik életesemény, ahol hasonlóan árnyalt megfigyelésekre adódott alkalom egy-egy család társadalmi státuszát és belviszonyait illetően?

a. a születés
b. a keresztelő
c. a temetés

12. Közeli vagy a legközelebbi rokonok gyászolása a szokás vastörvénye alapján egy, gyakran másfél-két évre kötötte gúzsba a nők öltözködését, viselkedését, beleértve a nyughelyek rendszeres gondozását is.
Ismerősök, távolabbi rokonok elvesztésekor mennyi ideig gyászoltak az asszonyok?

a. hat hétig
b. egy hónapig
c. nem adták jelét a veszteségnek

13. A rossz gazdaasszonyt, az illetlen viselkedést, öltözködést kibeszélték, a rosszlányokat kiközösítették.
Az alábbiak közül mi számított a legsúlyosabb bűnnek?

a. férjes asszony félrelépése
b. házas férfi elcsábítása
c. nőtlen és hajadon testi kapcsolata

13+1. Bár a falusi értékrend a nők magatartását szigorúbban ítélte meg, lenézték a garázda, családjával rosszul bánó vagy papucsférjet is. S azt is, aki felesége családjával élt együtt.
Ez utóbbi milyen következménnyel járt?

a. nem barátkoztak vele a kocsmában
b. a templomban nem ülhetett jobb helyre
c. gyermekei az anyai ág ragadványnevét örökölték