Kvíz - 2013/május (Helyes megfejtések)

A magyarországi németek hagyományai és szokásai

1. Szokatlan viseletük (pl. hatszögletű kalapjuk) miatt a hazánkba betelepedett németek még a 18. század végén is rengeteg csúfolódást szenvedtek el magyar szomszédaiktól.
Ezért egyes vidékek német községi elöljárói elrendelték, hogy

a. már csak büszkeségből se cseréljék le megszokott viseletüket
b. ruházatukban is igyekezzenek hasonulni a magyarokhoz
c. a hidegebb éghajlat miatt ne szégyelljék az ésszerű, magyaros ruhadarabokat

2. A hagyományos magyarországi német parasztházak legtöbbje két szobából, konyhából, kamrából állt.
Mit nem tartottak huzamosabb ideig a kamrában?

a. babot, diót, mákot
b. kolbászt, szalonnát
c. krumplit, zöldséget

3. Az ismert német kolbászfajta, a stifolder egy híres óhazai apátságról kapta a nevét.
Melyik ez a frankokig visszanyúló alapítású kolostor?

a. Fulda
b. Folderheim
c. Földerzug

4. A két szoba közül a lakószobában folyt a mindennapi élet, míg az első, vagy tisztaszoba csak ünnepekkor kapott gyakorlati funkciót. Ha új, míves bútort vásároltak, az a tisztaszobába került, annak korábbi berendezése pedig a lakószobába.
De hová lett a lakószoba korábbi bútorzata?

a. eladták a vásáros cigányoknak
b. a présházba vitték
c. eltüzelték

5. A család az otthoni teendők nagy részét a lakószobában végezte. A kenyér- és kalácssütés, az aszalás, a füstölés a konyhában zajlott, de a főzés java, a házimunka, az étkezés, az imádkozás, gyermeknevelés, alvás, téli szerszámjavítás, kosárfonás a lakószobában.
Kik fonták telente a kosarat, a lábtörlőt?

a. a nők
b. a férfiak
c. az öregek

6. Az 1950-1960-as évek fordulójáig a szülés is a lakószobában történt. Az újszülöttet már egy-két naposan megkeresztelték, a keresztelőig pedig mécses égett éjszaka, és szenteltvízzel hintették meg naponta a bölcsőt.
Miért?

a. a gonosz erők ellen
b. erőt, egészséget remélve a kisdednek az égiektől
c. ezzel is jelezve, hogy a közösség, a család mennyire örvend a gyermeknek

7. A 19. század közepétől a 20. század közepéig a leányok fekete szövetruhában, rakott, fehér kötényben esküdtek. A fejet díszítő koszorún a szalagok, ezüst gyöngyök mellett a tisztesség jelképének tartott virágot is elhelyezték.
Melyik ez a virág?

a. a rózsa
b. a rozmaring
c. az őszirózsa

8. A halottat a tisztaszobában ravatalozták föl, melléje szenteltvizet helyeztek. A halottnézők ezzel hintették meg a ravatalt. A tükröt letakarták. Éjfélig az asszonyok, hajnalig a férfiak virrasztottak.
A 20. század elejéig mi volt a gyász színe a németeknél?

a. a halványkék
b. a fehér
c. a szürke

9. December 6-án valamely családtag vagy rokon kifordított kucsmában és kabátban, álarcban, láncos botosan látogatta a kisgyerekes otthonokat. Elbeszélgetett a gyerekekkel, majd ajándékot osztott.
Ennek a német eredetű szokásnak az ihletője, Szent Miklós mivel foglalkozott?

a. római hivatalnok volt
b. katona
c. püspök

10. Az azonos korú, nagyobb lányok advent tájékától farsangig látogatták a fonót, ahol dolgoztak, énekeltek, beszélgettek. Az eladó lányokkal ismerkedni ide jártak a még nőtlen, fiatal legények is.
Néhány legény a közösen állított karácsonyfa alatt ajándékot kapott a lányoktól. Miért?

a. velük lehetett a legjobban eltölteni az időt
b. ők tűntek a legférfiasabbnak
c. ők fordultak meg leggyakrabban a fonóban

11. A Szent János napján, december 27-én a reggeli misén megszentelt bort gyógyszernek tekintették.
Az ebből készült újévi kenyérből a családtagokon kívül még kik kaphattak, hogy erősek, egészségesek maradjanak?

a. a szomszédok
b. a rokonok
c. a család állatai

12. A hazai németség legszínesebb megmozdulása a mára sokfelé sikeresen felélesztett, bálozós, termékenységi elemeket és maskarázást is magába foglaló farsangolás.
A solymári kukoricatánc során a házaspárok női tagjai nagyokat ugranak. Miért?

a. hogy a termés is olyan magasra nőjön
b. hogy életerejüket bizonyítsák
c. hogy a magasba szökellve a férfiak könnyebben fölemelhessék őket

13. A dunántúli németeknél a gyermekszületést úgy magyarázták meg a kisebbek számára, hogy az újszülöttet a folyóból vagy a tóból fogta ki a bába.
Miért állíthatták ezt?

a. mert szinte minden német településnek volt valamilyen patakja, folyója, tava
b. a Biblia szerint a víz a legszentebb elem
c. az ógermán hagyomány minden életet a vízből származtatott

14. A katolikus németeknél a lakószoba ajtaja melletti falon helyezték el a szenteltvíztartót. Tartalmát kereszteléskor és egymás ünnepi megáldásakor is használták a családtagok.
Melyik az a dél-baranyai búcsújáróhely, ahol a 20. század elején még százával árultak szenteltvizes korsót?

a. Máriapócs
b. Máriagyűd
c. Márianosztra