Kvíz - 2013/március (Helyes megfejtések)

Nyakunkon a húsvét

Minden gyerek tudja, hogy a piros tojást nem tyúk tojja, hanem egy, a lexikonokban sehol sem említett állat: a húsvéti nyúl, ami egyes vélekedők szerint német területről futott át hozzánk. A derék tapsifüles elrejti a tojásokat és ajándékokat a gyerekek elől, és nekik meg kell találni azokat.
A családok összegyűlnek a szépen megterített hangulatos asztal körül. s az asztalokra a húsvétkor szokásos ételek kerülnek: sonka, tojás, torma, kalács, kenyér, és egyéb finomságok.
A feltámadást, a tavaszt, a természet újjászületését az egész világon hagyományok szerint ünnepli. Ezek közül szemezgettünk néhányat.

1. A bunyevác asszonyok a nagyböjti időszakban kimeszelték, kitakarították a házat. A lányok pedig olyan almát, narancsot, citromot, netán tojást adtak a locsolkodóknak, amelynek héjára korommal kevert viasszal rajzoltak állati vagy növényi motívumokat.
A Balkán melyik részén található a Buna folyó, ahonnan Magyarországra költöztek a katolikus bunyevácok?

a. Bulgáriában
b. Albániában
c. Hercegovinában

2. A húsvétkor megajándékozott bunyevác fiúk a kólóba kísérték a lányokat, a júniusi Szent Antal napi búcsúkor pedig selyemkendőt, cifra papucsot vettek nekik.
Mi a kóló?

a. szerb eredetű délszláv körtánc
b. a rendes hetipiac
c. a házasulandó fiatalok összejöveteli helye

3. A magukat horvát identitásúnak valló baranyai bosnyákok nagyszombaton megfőzték a húsvéti sonkát és kolbászt, de csak üres bablevest ebédeltek, a kolbászt tojással, tormával csak vacsorára fogyasztották el. A sonkát pedig a másnapi templomi megszentelést követően kezdték meg.
Milyen vallásúak a baranyai bosnyákok?

a. muszlimok, mint a boszniai bosnyákok
b. ortodoxok
c. katolikusok

4. Húsvét hétfőn volt szokásban a baranyai bosnyákok körében a krajlice. Ilyenkor a település lakóinak egy csoportja bejárta a falut, és utcáról utcára járva kívántak minden jót az háziaknak.
Kik voltak ennek a csoportnak a tagjai?

a. a fiúk
b. a lányok.
c. a családos férfiak

5. Az előző évtizedekben a katolikus cigányok is szigorúan betartották az egyházi előírásokat. Böjtöltek, a templomban megszenteltették a húsvéti ételt, és csak a feltámadási mise után ültek le lakomázni.
Mi történt azzal, aki a ruszlin kívül mást is evett nagyböjtkor?

a. rokonai nem hívták meg vendégségbe
b. nem kapott a húsvéti menüből
c. húsvét idejére kitiltották a családi házból

6. A piliscsabai szegkovács cigányok nagypéntek reggelén alaposan megmosdottak, megtisztították szerszámaikat, és egy hétig nem dolgoztak a húsvéti ünnep és rokonjárás miatt. Hogy tiszták és gazdagok legyenek, a lányok olyan lavórban mosták meg a hajukat, amelybe előzőleg beleszórtak valamit.
Mit?

a. virágszirmot
b. dióbelet
c. aprópénzt

7. Locsolkodáskor a cigány fiúk zöld faággal is megveregették a lányokat. A kapott pénzt jól eltették. Aznap délután vagy másnap viszont a lányok mentek locsolkodni.
Ilyenkor visszakapták-e a pénzüket is?

a. igen
b. nem, az csak a fiúknak járt
c. nem, csókot kaptak helyette

8. Az ortodoxok legnagyobb egyházi ünnepe a húsvét. A magyarcsanádi románok csak növényi olajjal főztek nagyböjtkor. Elterjedt böjti ételnek számított az erjesztéssel készített levesalap, a korpacibere. Emellett aszalt és főtt almát, szilvát, valamint mákos és diós gubát, puliszkát fogyasztottak.
Miből, minek a korpájából készült a korpacibere?

a. rizsből
b. rozsból
c. búzából

9. Húsvét vasárnapja délutánján a magyarcsanádi román gyerekek meglátogatták, süteménnyel, itallal ajándékozták meg keresztszüleiket. Majd piros tojással fölszerelkezve csoknyázni mentek a templomkertbe. Ott a hasonló korúak párba állva ütögették össze tojásaik hegyesebb végét. Akinek a tojása megrepedt, köteles volt azt átadni a társának. A szenvedélyes versengés gyakran verekedésbe torkollott.
Mi a címe annak a Swift-regénynek, amelyben a tojás feltörésének eltérő szokása állít szembe egymással két országot?

a. Gulliver utazása Lilliputban
b. Gulliver utazása Brobdingnagban
c. Hordómese

10. Húsvét hétfőjén a román családok a temetőbe indultak elhunyt szeretteikhez. Ételt és italt helyeztek a sír előtt felállított asztalra, miközben a pópa misét celebrált a halott emlékére. Utóbb a bort a sírra locsolták, az ételt pedig a temető bejáratánál összegyűlt nincsteleneknek adták.
Melyik magyarországi népcsoportnál vittek még ételt a temetőbe?

a. a cigányoknál
b. a zsidóknál
c. a szlovákoknál

11. Eredetileg lengyel szokás, hogy a feltámadási körmenetben a résztvevők megcsapkodják egymást fűzfavesszővel. Ez a megújuló természet erejének jelképes átruházása, s egyben Krisztus megkorbácsolására is emlékeztet. A fűzfavesszővel ütlegelés ma is élő hagyomány az észak-dunántúli szlovákság körében is.
Az evangéliumok szerint ki korbácsoltatta meg Krisztust?

a. A Barrabás kiadatását követelő tömeg
b. a papi tanács
c. Pilátus

12. A magyarországi németek húsvétolását fölelevenítve Bólyban újra dívik az Emmaus-járás. Az emberek a pincefaluban rendeznek énekes-zenés-táncos lakomát.
Lukács evangéliuma szerint mi történt az emmausi úton?

a. a feltámadt Krisztus megjelent két tanítványa előtt
b. ott jelent meg a feltámadt Krisztus Mária Magdolnának
c. egy ottani sírboltba temették Krisztust

13. A vecsési németek húsvét hétfőjén tartanak tojásfutást. A bírálók feldíszített kocsiján vízzel teli kád, amibe a két versenyzőnek minél gyorsabban bele kell hordania a kocsi két oldalán, egymástól is bizonyos távolságra elhelyezett 150-150 db tojást. Mindez zeneszóra és nézői biztatás közepette történik. A tojásból rántotta lesz, majd reggelig tartó bál következik.
A vecsési németek ősei mikor költöztek Magyarországra?

a. a 12-13. században
b. a török kiűzése után
c. a kiegyezés időszakában

13+1. A szigetbecsei németek körében is él a tojásfutás szokása, de másként. Ott ugyanis a versenyzők a nézők közé hajigálják a tojást. És a nagyérdemű örül a megtiszteltetésnek, sőt elősegíti, hogy eltalálják.
Miért jó az neki?

a. a tojás az egészség, a szerencse szimbóluma
b. akit a legtöbbször találnak el, az lesz a bálkirály
c. a legtöbb találatot begyűjtőt díszmenetben kíséri haza a falu