Tudósok a Tudásközpontban: Lehmann Antal (1936-2010) a Duna-Dráva Nemzeti Park igazgatója

Lehmann Antal (1936-2010) a Duna-Dráva Nemzeti Park igazgatója Dr. Lehmann Antal PhD. nyugalmazott egyetemi docens, a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság volt igazgatója 74 éves korában, hosszantartó súlyos betegség után 2010. július 16-án elment közülünk.

Életét a természettudományi ismeretek megszerzésének és továbbadásának, az oktatásnak, nevelésnek, továbbá Dél-Dunántúlon a természet védelmével kapcsolatos gyakorlati természetvédelmi munka alapjai megteremtésének szentelte.

Életútja példát mutat számunkra.

Kiváló eredménnyel érettségizett a pécsi Nagy Lajos Gimnáziumban, majd a Pécsi Áll. Pedagógiai Főiskolát végezte el biológia – földrajz szakon. 1967-ben a szegedi JATE Természettudományi Kar, földrajz szakán államvizsgázott, és védte meg három évvel később „summa cum laude” minősítéssel doktori disszertációját.

A PhD. fokozatot a JPTE-n 1998-ban szerezte meg.

Munkahelyei közül szívesen emlékezett vissza azokra az időkre, amikor 1959-1961-ig Almamelléken, majd 1961-1964-ig Pécsen általános iskolában biológia-földrajz szakos tanárként dolgozott. Ezután 1968-ig a Pécsi Tanárképző Főiskola Földrajz Tanszékén tanársegédként oktatott. 1968-1977-ig kis kitérőt tett az MTA Dunántúli Tudományos Intézetébe tudományos munkát végezve. Ezt követően visszatért a JPTE Földrajz Tanszékére, ahol főiskolai, majd egyetemi docensként 1991-ig dolgozott.

1990-ben az önálló természetvédelmi szervezetként létrehozott Dél-dunántúli Természetvédelmi Igazgatóságon Böjte Tibor igazgatót 1991 júliusában követte pályáztatás utáni igazgatói kinevezéssel. Az Igazgatóságon a természetvédelmi munka technikai és emberi feltételeinek megteremtése mellett a védelemre érdemes területek védetté nyilvánításának előkészítésére, a hatósági és kezelési tevékenység alapjainak lerakására fordította a legnagyobb hangsúlyt.

Vezetése alatt megújult a Pintér-kerti irodaépület, gondoskodnia kellett a területi egységek telephelyeiről, oktatóbázisokat volt szükséges létrehozni, a létszám fejlesztésével meg kellett szervezni a természetvédelmi őrszolgálatot és biztosítani munkájuk feltételeit. A hatósági munkában pedig olyan, mai szóval élve ügyfélbarát rendszert alakított ki, hogy az akkor még alapvetően a fajok védelmét célzó természetvédelmi jogszabályok mellett az ügyfelek elfogadják, és a tervekbe beépítsék a táj védelmére vonatkozó természetvédelmi elvárásokat is.

Abban az időszakban volt az Igazgatóság igazgatója, amikor a szövetkezeti átalakulás és kárpótlási folyamat közepette kellett előkészíteni a Duna-Dráva Nemzeti Park megalakítását. A nemzeti park létrehozása több mint öt éves előkészítő munkát követően 1996-ban megtörtént, mellyel az Igazgatóság megnevezése is Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóságra változott.

Igazgatóként a természeti környezet értékeinek védelme mellett az értékek megismertetésére törekedett.

Munkatársai tisztelték, mi több szerették. Jó kapcsolatot alakított a társszervezetekkel. A gazdálkodás és a természetvédelem összhangjának megteremtése érdekében kezdeményezte és rendszeresen megszervezte a dél-dunántúli természetvédelmi és erdőgazdálkodási konferenciákat.

Dél-Dunántúlon lehet mondani, hogy az állami természetvédelmi munka alapjainak megteremtését Neki köszönhetjük.

A nemzeti park létrehozásának évében, 1996. december 30-án nyugdíjba vonult. Ezután nyugdíjasként még öt évig a PTE TTK Környezetföldrajzi és Meteorológiai Tanszékén óraadóként tevékenykedett.

Tudományos munkájáról tudni kell, hogy több mint 120 tudományos és ismeretterjesztő publikációja jelent meg. Ezek közül a leglényegesebbek: a földrajz tárgyköréből „A Zselic természeti földrajza”, „A nagyharsányi Szársomlyó-hegy és növényzete”, „A Dunántúli-dombság növényzete”, a „Földrajzi fogalmak kisszótára”, valamint a „Földrajzi tanulmányutak a Mecseken és környékén” c. munkái. A társadalmi termelésnek a természeti földrajzi környezetre gyakorolt hatásait elemző tanulmányai közül pedig „Az agglomerálódás hatása az élő környezetre”, „A bányászat hatása a növény- és talajtakaróra Pécs területén”, „A környezetváltozás és hatásai”, „Bányászati felszínek növényzete, talajai és újrahasznosítási lehetőségei a Mecsek térségében”, valamint a két kiadásban megjelent „A magyarországi természet- és környezetvédelem földrajzi vonatkozásai” c. munkái.

Oktató-nevelő munkájáért 1981-ben „Kiváló Munkáért” érdemérmet, a földrajz terén elért eredményeiért 1983-ban „A Szocialista Földrajzért” kitüntetést, a természetvédelem érdekében kifejtett tevékenységéért 1996-ban „Pro Natura Díj”-at, a magyar erdőgazdaság fejlesztése érdekében kifejtett munkásságáért 1999-ben „Kaán Károly Díj”-at kapott. 2001-ben a földrajz területén végzett oktató- és kutató tevékenysége elismeréseként „Prinz Gyula-Díj”-ban részesült. 2009-ben a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése által adományozott „Területfejlesztési Díj” kitüntetést vehette át.

A Magyar Földrajzi-, Biológiai-, Meteorológiai- és Barlangtani Társaságnak 1961-től volt tagja.

Halálával nemcsak egy nagy tudású természettudóst, de egy jó embert is elveszítettünk. Emlékét megőrizzük: a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai.

(Forrás: Iványi Ildikó: In memoriam Dr. Lehmann Antal (1936-2010)
= Paeonia 2009/3. sz. : A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság2009. évi értesítője, 5-6. o.)

 

««« Vissza a Tudósok a Tudásközpontban oldalra