Tudósok a Tudásközpontban: Tahin Tamás (1939-2008) orvosprofesszor

Tahin Tamás (1939-2008) orvosprofesszor 1939 január 13-án született Csácsbozsokon. 1957-ben érettségizett Zalaegerszegen. Általános orvosi diplomát 1963-ban szerzett a POTE-n, „summa cum laude” minősítéssel. TDK-munkát az Élettani Intézetben végzett. 1967-ben az ELTE Filozófia szakán szerzett tanári diplomát, majd 1969-ben az Orvos-továbbképző Intézet Társadalomorvostani tanfolyamán szakorvosi képesítést.

Tudományos témaválasztását megszabta, hogy nem a deklarált, hanem a valós társadalom-egészségügyi jelenségek érdekelték, amelyek az akkor még csak az Egyesült Államokban kibontakozott új határterületi tudományágat, az orvosi szociológiát jelentették. Empirikus kutatómunkát az első időszakban, a kezdeményezésére is létrejött informális csoportban végzett. A csoport az első hazai alkotóműhely volt az orvosi szociológia és a szociálpszichiátria területén. Úttörő szerepét a mérvadó szakmai körök ma is elismerik, és mint pécsi iskolát tartják számon. 1978-ban addigi kutatási eredményeit kandidátusi értekezésében foglalta össze, amelyet 1979-ben védett meg.

A nyolcvanas évek első felében szakmai vezetője volt az MTA egyik tárcaszinten kiemelt kutatási irányában „Az ifjúság testi és mentális egészségét befolyásoló társadalmi tényezők” c. témában, két fővárosi és három pécsi kutatóhelyen végzett vizsgálatoknak. Az eredmények összegzését tartalmazó, általa szerkesztett könyvért akadémiai díjat kaptak. Az évtized második felében „Az ifjúság és a társadalom bioszociális reprodukciós folyamatai” c. téma vizsgálatát irányította az előbb felsorolt kutatóhelyeken. Ebben az orvosi szociológiai csoport a produktív népesség szomatikus és mentális egészségi állapotát, illetve egészségmagatartását vizsgálta három közösségi mintán, a környezeti, társadalmi, magatartási és pszichológiai rizikófaktorokkal összefüggésben. A 3,408 főre kiterjedő alapvizsgálat az elmúlt 15 évben is folytatódott követéses kutatás formájában, ETT és OTKA támogatással.

Meghívott előadó volt Berlinben, Varsóban és Párizsban rendezett nemzetközi orvosi szociológiai konferenciákon. Előadásokkal vett részt az uppsalai és a mexikóvárosi Szociológiai Világkongresszusok orvosi szociológiai szekcióiban, valamint az egészséges városok zágrábi és pécsi szimpóziumán, a trieszti Alpok-Adria pszichológiai szimpóziumon, a Social Science and Medicine elsinore-i konferenciáján. Tanulmányúton Lengyelországban volt orvosi szociológiai kutatóhelyeken.

A POTE-n 1963-tól filozófiatörténetet és orvosi etikát adott elő. Ezekben a kurzusokban kaptak helyet informálisan az orvosi szociológiai témák is. Több orvosi szociológiai egyetemi jegyzet, szöveggyűjtemény és módszertani kötet társszerkesztője, illetve egyik szerzője volt. Két fejezetet írt az 1989-ben megjelent orvosi szociológiai kézikönyvbe. 1978-tól, amikor az orvosi szociológia oktatása véglegesen legitimmé vált az orvosképzésben, megszervezte az orvosi szociológiai csoportot és kialakította annak oktatási-kutatási profilját.

1978-1985-ig másodállásban a JPTE Szociológiai Tanszékének létrehozásán dolgozott, szociológiát oktatott a Jogi Karon. A Pécsi Orvostudományi Egyetem, majd a PTE Egészségügyi Főiskolai Karán szociológiát és szociálpszichológiát oktat.

Az orvosi szociológia oktatásának és kutatásának meghonosításában végzett munkásságáért 1984-ben megkapta a Pro Universitate ezüst fokozatát. 1994-ben főiskolai tanári kinevezést kapott. 1999-2004 között a Pécsi Tudományegyetem Egészségügyi Főiskolai Karának főigazgatója volt.

Számos szakmai bizottság munkájában vett részt: ISA Orvosi Szociológia Kutatóbizottsági tagság 1973-tól; ISA Mentális Egészség Szociológiája Kutatóbizottsági tagság 1988-tól; ISA Egészségügyi Rendszerek Összehasonlító Szociológiai Vizsgálata Kutatóbizottsági tagság 1981-től; EUPHA tagság 1992-től; NETT tagság 1992-től; MSZT tagság 1978-tól, elnökségi tag (1978-90), orvosi szociológiai szakosztályvezetői tagság 1986-tól; MOTESZ, Társadalomorvostani Társaság tagság 1980-tól; MTA Szociológiai Bizottsági tagság 1973-90; MTA Demográfiai-szociológiai Szakbizottsági tagság 1981-90; OM Szociológiai Oktatási Bizottsági tagság 1966-90; OTKA Demográfiai Bíráló Bizottsági tagság 1995-99. Nevéhez fűződik: a Karon működő szakok oktató-nevelő és tudományos munkájának alapvető feltételeit biztosító intézetek, tanszékek kialakítása, saját kollégium létesítése Pécsett, az oktatást szolgáló infrastrukturális kapacitás bővítése; az oktató-nevelő munka személyi feltételeinek folyamatos fejlesztése.

 

(Forrás: Buda József: A Pécsi Tudományegyetem Egészségügyi Főiskolai Kar Tanári Testületének arcképcsarnoka.
PTE EFK, Pécs, 2005 (részlet)

 

««« Vissza a Tudósok a Tudásközpontban oldalra