Természetesen áttekintettük a diákok és tanárok széles körében ismert és használt feladatgyűjteményeket, a mérőlapok készítésekor azonban nem használtuk őket. Ezek a gyűjtemények ugyan középiskolások számára készültek, azonban nem a „gyakorlati történelmi tudás” elsajátítására, hanem célirányosan, a felvételi kívánalmait szem előtt tartva íródtak. Nem használtuk őket azért sem, mert ezek a feladatgyűjtemények adatok, fogalmak és összefüggések zömmel reproduktív jellegű elsajátítására készítenek fel.

      A mérés során általunk készített feladatsorra jellemző, hogy a feladatokat a mindennapi iskolai tapasztalatok, illetve az általunk „gyakorlatorientált”-nak nevezett történelemtanítás víziója inspirálták. A feladatok struktúráját és minőségét – a tanulók „alkalmazható tudásának” mérését, mint kiinduló pontot szem előtt tartva – két sarokpont, illetve az azokból eredő következtetések formálták. Az egyik sarokpont a történelemtanítás cél- és feladatrendszere, a másik a történelemtanítás jelenlegi helyzete, gyakorlata jelentette. A feladatok elkészítése előtt újfent át kellett gondolunk azt, hogy a történelem órán mi célból és mit tanítunk.

A Nemzeti Alaptanterv³ világosan megfogalmazza, hogy a tanulók társadalmi környezetben való eligazodásához, szocializációjához az Ember és társadalom műveltségterület és azon belül a történelem járul hozzá leginkább. Az alaptanterv kiemelt fejlesztendő területnek minősíti a nemzeti és állampolgári tudat formálását, a szociális érzékenység kialakítását, a társadalmi problémák iránti nyitottságot, a környezetért érzett felelősség, a más kultúrákkal szembeni tolerancia, a demokratikus értékek elsajátításához szükséges ismeretek és készségek kialakítását. Azt is leszögezi az Alaptanterv preambulumában, hogy az „...ismeretek elsajátítása eszköz a tanulók értelmi, önálló ismeretszerzési, kommunikációs, cselekvési képességeinek kialakításához, fejlesztéséhez.”⁴

      A történelemtanítás legfőbb célja tehát olyan kompetenciák kialakítása, amelyek összességében differenciált történelmi tudást, a történelem megismerését, a történelem értelmezését eredményezik, végső soron abból a célból kiindulva, hogy az egyén a sikeres társadalmi szocializáció reményében orientálódni tudjon a történelem segítségével.

      A történelemtanítás konkrét feladatai a fenti céltételezésből vezethetők le. Ennek értelmében a történelemórákon hármas feladatnak teszünk eleget. A történelemtanár mindenek előtt történelmi ismereteket közvetít, tényeket, fogalmakat tanít, összefüggéseket értelmez és magyaráz. Az ismeretközvetítő tevékenység által formálódik a tanulók általános történelmi műveltsége. Ez az iskolában megszerezhető történelmi műveltség – ha nem is kizárólagosan, de nagyban – hozzájárul a társadalom történelmi kultúrájának formálásához. A magyar történelemtanításban – nemcsak a mostani, hanem az előző évszádban is – kiemelt szerepet kapott az általános történelmi műveltséget leginkább megalapozó ismeretközlő funkció.⁵

      A gondolkodásfejlesztés és az érték/norma közvetítés mint a történelemtanítás másik két feladata sem lehet kétséges azonban senki előtt. A Nemzeti Alaptanterv, a történelem kerettantervek, de a készülő kétszintű érettségi tervezete is hangsúlyosan felsorolja ezeket, mint kiemelt fejlesztendő készségeket és területeket. Ma már számos külföldi (kevesebb hazai) történelemtanítási modellről van tudomásunk, amely a történelemtanítást ezen fejlesztendő képességek mentén, azok kifejezett és hangsúlyos előtérbe helyezésével szervezi konkrét tanítási gyakorlattá (problémaorientált, felfedező, élményalapú történelemtanítás stb.)⁶ Az ilyen típusú történelemtanításnak lehet elsősorban esélye arra, hogy olyan intellektuális képességeket, kompetenciákat alakítson ki, amellyel problémaérzékeny, a problémák megoldására képes, pozitív életszemlélettel, szociális felelősséggel rendelkező tanulókat bocsásson ki az iskola falai közül. Ezt szorgalmazzák ugyanis a különböző tantervi és vizsga dokumentumok és ezt követeli meg a demokratikus közélet is.

Átgondolva a hazai történelemtanítás gyakorlatát, tudva a jelenlegi tanárképzés fő hangsúlyait és ismerve a felsőoktatás irányából érkező jelenlegi felvételi elvárásokat meg kellett állapítanunk, hogy a világosan lefektetett célok ellenére ma a történelem órákon (a középiskolában mindenképpen, az általános iskolában kevésbé) a fő hangsúly egyoldalúan az ismeretközvetítésen van. Ennek oka minden bizonnyal abban rejlik, hogy hiányoznak ma még azok a feltételek (szemlélet, módszerek, eszközök) amelyek a tanítást a gondolkodás- és képességfejlesztés irányába mozdítanák el.

      A feladatlap készítése előtt tehát munkahipotézisként azt fogalmaztuk meg, hogy a „gyakorlati”, „alkalmazható” történelmi tudás nem mérhető a hagyományos feladatlapokkal, mert azok széleskörű ismereteket kérnek számon zömmel reprodukciós szinten. Maga a tanítás is ilyen, az ismereteket pusztán reprodukáló számonkérésre készít fel. A saját fejlesztésű feladatlapokon tehát olyan kérdéseket kellett megfogalmaznunk, amelyek ismereteket és intellektuális képességeket egyaránt mérni szándékoznak. Arra voltunk kíváncsiak, hogy a tanulók képesek-e ismereteiket új, akár szokatlan helyzetben alkalmazni, bizonyítani tudják-e kreatív, önálló gondolkodásukat, rendelkeznek-e beleérző, átérző képességgel, megértenek-e egy ismeretlen történelmi szöveget, képet, tudják-e azt dekódolni. A kép, a szöveg előhívja-e a történelem órán tanultakat? És ami a végkövetkeztetéseket illetően a legfontosabb: hajlandóak-e a tanulók erőfeszítéseket tenni az újszerű feladatok megoldására, próbálkoznak-e, vagy érdektelenül hamar feladják.

A 7.osztályban 6, a 11.osztályban 7 feladatot kellett a tanulóknak megoldaniuk. A két csoport feladatai hasonló típusúak (a 2. feladat azonos is!), egymásra épülők, de nem azonos nehézségűek. A 11. osztály feladatai komplexebbek, eredményes teljesítésük több önálló munkát, jobb problémamegoldó képességet feltételez a középiskolásoknál. A feladatok mindegyike eltér a hagyományos történelmi teszt-feladatoktól (például a történelmi felvételi feladatsoroktól), a tananyag reprodukálásával nem oldhatók meg, nem az adott évfolyam tantervéhez igazodnak, és a történelmi-gondolkodási készségek és képességek használatát kívánják meg.

      A feladatokat négy szempont alapján csoportosítottuk. ⁷

A két tudáselem közül a készséget, képességet mérő rész dominál mindkét feladatsorban. Ha történelmi tény ismeretét kéri a feladat, akkor is új helyzetben kell felismerni, vagy alkalmazni (7. osztály; 1,2,3/b,5,6; 11.osztály: 1,2,7), illetve az információk átkódolásának képességét is méri (7.osztály: 4; 11.osztály: 2,4/b,5). A 11.osztály: 3. és 4. feladata csak közvetetten kapcsolódik az iskolai tananyaghoz, az eredményes teljesítéshez jó történelmi megismerő-képességre, intuitív és induktív gondolkodásra van szükség.

      A 7. és 11. első feladata hasonló típusú. Igaz és hamis állítások közül kell a hamis állítást kiválasztani (közvetlenül a tananyaghoz kapcsolódó tényismeret), de korabeli forrásszövegből. Az új kontextusba helyezés nehezíti a felismerést, a választás indoklása pedig a kapcsolódó oksági összefüggés tudásának alkalmazási képességét kívánja meg. A 2. feladat azonos a két évfolyamon. Egyszerű technikatörténeti tényismeretet kérdez: a legfontosabb mezőgazdasági eszköz, az eke fejlődésének állomásait kell felsorolni A feladatot az időbeli korlát feloldása nehezíti: az őskortól napjainkig kell felsorolni – azaz, régen tanult és még nem tanult ismeretre is szükség van!

      A 7.osztály 3. feladat a/ része tényismeretet feltételező csoportosítási feladat:

      „Válogasd ki a felsorolt nevek közül, hogy kik voltak valóságos személyek és kik nem.”

      A b/ rész már tettek, tulajdonságok, funkciók alapján azonosság és különbözőség elkülönítésére, osztályozási műveletre késztet:

      „Alkoss csoportokat az összes személyből, add meg a csoportosítás szempontjait is!”

      A 7. osztály 4. feladata és a 11. osztály 5. feladata is azonos típusú: képelemzéssel kell következtetéseket megfogalmazni. A különbség a két évfolyam között nemcsak a két képből adódik (7. osztálynál: középkori iniciálé; 11. osztály: a magyar szabadságharc eltiprását ábrázoló korrajz – mindkét kép megtalálható a tankönyvekben!), hanem a hozzá kapcsolódó feladat különbözőségéből is. A 7. osztályosoknak esszé jellegű, összefüggő szövegben kell következtetéseiket megfogalmazni, a 11. osztályosok a, b, c, d feladatai rövid válaszokat kívánnak meg.

      A 7. osztály 5. feladata tények közötti összefüggés felismerő képességét méri, zárt kérdés formájában:

      „Milyen közlekedési eszközön juthatott el Pest-Budára 1850-ben egy pécsi püspök, egy makói paraszt, egy váci polgár, egy pozsonyi kereskedő, egy vándorszínész társulat?”

      A felsorolt tények (ember és hozzá társítható közlekedési eszköz) azonban a társadalmi helyzet elemzését is megkívánják.

      A 7. osztály 6. feladata történeti-topográfiai ismeret tudására kérdez, először zárt kérdéssorral – helyszín és ország megnevezése, ahol valamilyen jeles történelmi esemény volt –, aztán a tanuló maga is konstruálhat analóg feladatot (alternatív választás). Alternatív választást a 11. osztályban a 7. feladat tartalmaz, nyitott kérdés formájában:

      „Fogalmazz meg önállóan egy bármely történeti korra vonatkozó feladatot/kérdést! Add meg a helyes válasz elemét/elemeit is!”

      A 11. osztály 6. feladata a magyar jobbágyfelszabadítással kapcsolatos ismeretek és oksági kapcsolatok összefüggő, rendszert alkotó tudását szerepjáték formájában kéri. A jobbágyfelszabadítás mellett és ellen érvelő országgyűlési küldöttek felszólalását kellett leírni. A feladatból következő új szituációs helyzet a tanulót önálló logikai érvrendszer alkotására készteti.

      Önálló forrásértést és értelmezést kíván a 11. osztály 3. feladata. A II. András leveléből származó forrás ismeretlen a tanulók előtt, a középkori szöveg körülményesen forgalmaz, nehéz nyelvezetű, de ismeretlen vagy latin kifejezéseket nem tartalmaz. Az egyszerű, ismert történetet kell megérteni, erről mai szó és mondathasználatnak megfelelő, egyes szám harmadik személyben leírt (újrafogalmazott) mondattal bizonyságot tenni, és a feladat b/ részében a lényegét egy mondatban összefoglalni.

      A 11. osztály 4. feladata újkori közmondás értelmezését és a mögöttes történelmi folyamat felismerését kívánja meg.

      „Amikor idejöttetek, nekünk földünk, nektek Bibliátok volt, most miénk a Biblia, tiétek a föld!”

      A feladat b/ részének megoldásához a történelmi változást elszenvedő ember történetét, érzéseit kell átélni, a c/ rész megválaszolásához a történelmi folyamatban az összefüggések, kapcsolatok feltárását kell elvégezni. Ezzel a feladat az intuitív gondolkodás kritikai gondolkodással történő ellenőrzését végezteti el a tanulókkal.

      A feleletalkotást igénylő feladatok száma a 11. évfolyamon több volt, mint a 7. osztályban.

      Összegezve: Mindkét korcsoport feladatsorával a tanulók történelmi elemző, megismerő, lényegkiemelő képességét, problémamegoldó hajlandóságát és begyakorlottságát kívántuk felmérni. A 11. osztályosok elé magasabb mércét állítottunk, mert feltételeztük, hogy történelmi ismereteik, gondolkodási készségeik, jártasságuk magasabb szintű, mint a 7. osztályosoké. Ez magyarázza, hogy feladatsorukban a bonyolultabb összefüggéseket nemcsak megérteni, elemezni, hanem átkódolni és továbbfejleszteni is kell. A nyitott kérdések száma illetve a feleletalkotást igénylő válaszok száma magasabb, mint 7. osztályban.⁸

Az értékeléskor egyszerű volt a pontszám meghatározása a zárt kérdéseknél, a felsorolást kívánó feladatnál. Ezeknél helyes válasz esetén elemként 1 pontot adtunk.

      A 7. osztály nyitott csoportosítási feladatánál a csoportba tartozás megnevezéséért adtunk 1 pontot. A csoportba tartozó személyek felsorolásakor csak a teljes választ fogadtuk el. Az esszé jellegű feladatoknál gondosan megfogalmaztuk az elvárható választ, megjelöltük a kulcsszavakat. A kulcsszavakból 7 pontot érhettek el a tanulók (az általunk fontosnak tartott tíz kulcsszóból bármely hetet írhatták), a fogalmazásért 1 pontot adtunk.

      A 11. osztály forrásszöveg átfogalmazását nemcsak akkor értékeltük 0 ponttal, ha nem volt válasz, hanem akkor is, ha a szöveg értelmetlenné vált vagy megváltozott a tartalma, és ezáltal a történet is. Ha a válasz nem volt teljes, de tartalmazta a jó megoldás egyes elemeit, akkor 1, ha teljesen jó volt megoldás, a mai szó és mondathasználatnak megfelelő válasz született, akkor 2 pontot ért. Újabb 2 pontot adtunk az egyes szám 3. személyű helyes fogalmazásért. A feladat b/ részét hasonlóan értékeltük.

      Az országgyűlési vita érveinek felsorakoztatása elemenként 1-1 pontot ért, a stílusért, a kommunikációért 2 pontot adtunk. A 11. osztály feladat-kereső, feladatot és arra választ is fogalmazó megoldását súlyozottan értékeltük. Ha a kérdés olyan egyszerű volt, hogy egy, legfeljebb két tényezős választ igényelt 1, ha összetettebb, akkor 2 pontot adtunk.

A felmérés eredményeinek vizsgálatát a legfontosabb statisztikai mutatók ismertetésével kezdjük:

A táblázatban az elért eredményt százalékpontban adtuk meg, mert ez teszi lehetővé a teljesítmények összehasonlítását. A 7. osztályban az elérhető maximális pontszám 53 pont = 100 százalék, a 7. osztályban 42 pont = 100 százalék. Az általános iskolások teljesítménye 4,02 százalékkal meghaladja a középiskolásokét, de mindkét korcsoport eredményét kevésnek, teljesítményét gyengének érezzük. A 7. osztályban 36,59 százalékpont, a 11. osztályban 32,57 százalékpont az átlag. Ennél jobb mutatókat vártunk, bár hasonló típusú, történelmi készségtudást mérő teljesítménymutatókat nem ismerünk, így objektív összehasonlítási alapunk hiányzik.

      A két korcsoport feladata nem volt azonos nehézségű. A magasabb követelmény részben magyarázata annak, hogy miért teljesítettek gyengébben a középiskolások. A másik okot a középiskolások különböző iskolatípusba járó csoportjai közti különbségben találjuk meg. Míg a középiskolások a magasabb követelményt az általános iskolások eredményével azonosan teljesítették, a szakközépiskolások eredménye majdnem 17 százalékkal gyengébb. A teljesítmények szórása mindegyik esetben kicsi, a 0-hoz közeli, amiből a teszt nehézségére tudunk következtetni. A leggyengébb teljesítményt egy szakközépiskolai osztály tanulói érték el (13,15 százalékpont), a legmagasabb osztályátlagot az általános iskolánál találjuk (55,83 százalékpont).

      Az eredmények összehasonlítását a teljesítmények eloszlásának vizsgálatával folytatjuk.

A teljesítménygörbe azt mutatja, hogy a két korcsoportban az eredmények nem különülnek el egymástól, a tanulók nagy többsége (70 százalék feletti része) a 20-60 százalékpont intervallumban teljesít. A görbe futásának rajza is hasonló, aszimmetrikus, a teljesítmény a kisebb tartomány felé tolódik el. Különösen magas és riasztó a középiskolásoknál a 10 százalékpont alatti teljesítés nagy aránya!       A 11. osztály görbéjének csökkenése is hamarabb, már 40 százalékponttól kezdődik, előbb enyhén, majd 60 százalékponttól meredeken esik, végül ellaposodik – jelezve, hogy 70 százalékpont feletti teljesítményt csak a tanulók töredéke ért el. Az általános iskolások görbéje két pólusú, van egy maximuma 20 százalékpont körül és egy másik maximuma 50 százalékpontnál. Feltételezzük, hogy az általános iskolán belül a tanulók azon két csoportja közti tudáskülönbséget mutatja, amely aztán az iskolaválasztást is meghatározza. A jobban teljesítők választják az érettségit adó középiskolákat, a gyengébben teljesítők csak szakmát tanulnak.       Drámai különbséget látunk a gimnázium és a szakközépiskola között. A szakközépiskolások teljesítménye 20-30 százalékpont között tetőzik, 80 százalékuk teljesítménye 30 százalékpont alatti. A gimnazisták eredménye jobb, a görbe csúcsa 40 százalékpontnál van, legtöbben 30-60 százalékpont között teljesítenek.       Nézzük meg, hogy az osztályok eredményei hasonló képet mutatnak-e, mint a teljesítmény eloszlás. Az osztályok eredményei A 7. osztályosok eredményeit mutató ábrán jól látható, hogy az eredmények jelentősen szóródnak, a leggyengébb és legjobb osztály teljesítménye között 39 százalékpont különbség van. Az osztályok többsége a 20-40 százalékpont között helyezkedik el. Megnyugtató, hogy nyolc osztályt találunk 40 százalékpont felett, míg 20 százalékpont alatt csak három osztályt látunk. Feltételezzük, hogy az osztályok teljesítménybeli különbsége a beiskolázási különbségből adódik.       A gimnáziumi osztályok teljesítményei kevésbé szóródnak. A mezőny a 30-50 százalékpont közötti tartományban sűrűsödik. Két osztály eredménye 50 százalékpont feletti, és egy-egy osztályé 20 százalékpont alatti. A 37 százalékpont különbség a leggyengébb és legjobb osztály teljesítménye között azért is elgondolkodtató, mert a gimnáziumba a jobb képességű tanulók kerülnek. Ez az iskola elsősorban a továbbtanulásra készíti fel diákjait. Egy összességében gyenge tudású közösség nem segíti, stimulálja, hanem visszahúzza tagjait. A versenyképes tudás megszerzése ilyen közegben még egy tehetséges gyerek számára is nagyobb nehézséget jelent. Az igazi pedagógiai probléma azonban az, hogy hogyan, milyen módszerrel kell és lehet fejleszteni egy gyenge képességű osztály tudását, tanulását annak érdekében, hogy a gimnázium megfeleljen feladatának!       A szakközépiskolai osztályok teljesítményének elemzésekor következtetéseinkkel óvatosak vagyunk, mert a vizsgált elemszám kevés (összesen 9 osztály). Azonban szembetűnő a pontdiagramon az osztályok egyforma, 20 százalékpont körüli, egyenletesen alacsony teljesítménye.       Az általános iskola és a gimnázium teljesítménye osztályonként is és összességében is jobban hasonlít egymásra, mint a gimnazisták és a szakközépiskolások eredménye. A középiskolások két csoportja a történelmi gondolkodás, a felhasználható tudás területén két külön világot képvisel.       Az egyes feladatok megoldásában elért eredményeket a következő táblázat tartalmazza.9 A feladat száma 7. osztály 11. osztály Az eredmény százalékban A 0 pontos teljesítők aránya Az eredmény százalékban A 0 pontos teljesítők aránya 1 58 34 55 12 2 25 40 28 31 3 55 7 24 40 4 22 45 22 68 5 51 7 62 13 6 53 40 14 56 7 — — 32 49 Megállapíthatjuk, hogy a 7. és a 11. osztálynál is jelentős különbségek vannak a feladatok megoldásában. A 7. osztályban jól megoldották az 1, 3, 5, 6. feladatokat, a 11. osztályban kiemelkedő az 5, és jó megoldású az 1. feladat. A többi feladat megoldásában gyenge eredményt értek el.       A középiskolásoknál minden feladatnál 10 százalékot meghaladó a csak 0 ponttal értékelhetők aránya. Ezen belül három olyan feladatot is találunk, ahol 50 százaléknál is többen értek el 0 pontot. Mivel azonban a feladatoknál sokan értek el jó eredményt is, megkockáztatjuk azt a következtetést, hogy a feladatra hangoltság, a feladat megoldási hajlandóság a két korcsoportnál nem azonos mértékű. A középiskolás populáció egy része a tétnélküli számonkérést nem vette olyan komoly feladatnak, szemben az általános iskolásokkal, akikben még erős a feladattudat és a tanári, iskolai elvárásoknak való megfelelés szándéka.       Az azonos típusú 1. feladatot mindkét korcsoport jól teljesítette. A téves információt megtalálták, a 7. osztályosok fele hibátlan indoklást is adott: felismerte és megfogalmazta az összefüggést. A feladat megértési szintje jó. A tanulók egy harmada (34 százalék) nem találta meg a „bakit” (34 százalék), pedig a földrajzi felfedezésekkel kapcsolatos, közismert eseményről volt szó. Az 1848. március 15.-hez kapcsolódó 11. osztályos feladat is hasonló eredményű. A legkevesebb 0 pontos megoldást is itt találjuk csoportjukban. Mégis aggodalomra ad okot, miért nem ismeri a nemzeti ünnep eseményeit a diákok 12 százaléka! A tantárgyi tanulás és a történelmi megemlékezés vajon miért nem kapcsolódik össze, és erősíti meg a történelmi tudást?       A 7. és 11. osztályosoknál egyaránt szereplő, teljesen azonos, technikatörténeti ismeretet mérő feladat összevetése megerősíti, hogy a tanórai tanulás és az iskolán kívül szerzett tapasztalás ismeretei elkülönülnek, a diákok gondolkodásában nem kapcsolódnak össze, a diákok ismereteit nem gazdagítják.       A történelmi nevek csoportosítási feladatát jól végezték el a 7. osztályosok. Kiváló, 80 százalékos eredményt értek el, amikor a csoportosítási szempont is adott volt, gyengén teljesítettek, amikor a csoportosítás alapját is nekik kellett megtalálni. Feltételezzük, hogy az eredményességben jelentős szerepe van a történelmi munkafüzetnek, amely jó eszköz az analitikus gondolkodás, a csoportosítás gyakorlásához. Valószínűsíthető a munkafüzet és a történelmi atlasz rendszeres használata, a gyakoroltatás eredményezte a topográfiai nevek és a hozzá tartozó történelmi kapcsolatok felismerésének 50 százalék feletti teljesítését is (6. feladat). Ugyanakkor ezzel a feladattal egyáltalán nem tudott megbirkózni a tanulók 40 százaléka!       Az emberek társadalmi helyzete és a használható közlekedési eszköz párosítási feladatának 51 százalékos teljesítése is a történelmi gondolkodás, történelmi megértés elfogadható színvonalát jelzi a fiatalabb korosztálynál. Érdemes megjegyezni, hogy ezek a feladatok zárt kérdések formájában fogalmazódtak, a válaszok önálló fogalmazást, feleletalkotást nem igényeltek.       A középiskolások legeredményesebben megoldott feladata a képelemzés volt. (5. feladat – 62 százalék) A kép jelentéstartalmát jó arányban értették meg, a képhez tartozó további kérdésekre adott válaszok tudásuk sikeres prezentálását mutatják. Az elkövetett hibák elemzéséből azt tudtuk megállapítani, hogy a képi információ alapján a történelmi szituációt a tanulók 90 százaléka helyesen kódolta. Lengyelország felosztását, illetve a trianoni Magyarországot nevezték meg, mely eseményekben a magyar, 1848-49 szabadságharc eltiprásához hasonló az a nagyhatalmi összefogás, amely a legyőzéshez vezetett. A szituáció hibátlan megértése és az ennek ellentmondó hibás ténymegállapítás magyarázata a figyelmetlenség, a részletekkel való elnagyolt foglalkozás, az ellenőrzés hiánya.       A feladatok eredményessége, a 0 pontos megoldások viszonylag alacsony aránya alapján megállapíthatjuk, hogy a vizuális kultúrán felnövő generáció számára a történelmi megértést, a gondolkodást nagymértékben segíti a szemléltetés, az ábra, a kép útján kapott információ.       Ezzel a megállapítással – úgy tűnik – ellentétes a 7. osztály hasonló típusú képes feladatának igen gyenge, 22 százalékos teljesítménye. Azonban a két feladatban a hasonlóság mellett nagy különbség is van. A 11. osztályban a gondolkodási folyamatot, a megértést segítették a lényegre irányuló részkérdések. A 7. osztály nem kapott ilyen segítséget. Esszében kellett tudásukat prezentálni, ami – úgy látjuk -, még túl nehéz feladat volt számukra. Utóbbit erősíti, hogy a 7. osztály összes feladata közül ennél a legmagasabb a 0 pontos teljesítés. Az önálló, elemző, rendszerező gondolkodás alacsonyabb szintjét jelzi a 11. osztály 6. és 4. feladata. A 6. feladatban nem sikerült az egymással ellentétes álláspontot képviselők érvrendszerét felépíteni. A vitát érvek helyett érzelmi, indulati túlfűtöttséggel akarták érzékeltetni. Vajon honnan származnak ilyen élményeik? Miért nem tudják az egyetemes és magyar történelem, irodalomtörténet tanulása során szerzett tudásukat összefüggő rendszerré szervezni?       A kérdésekre nem tudunk válaszolni, de a jobbágyfelszabadításhoz tartozó kérdéskör alacsony megértési szintje, az összefüggések ismeretének hiánya aggodalomra ad okot. Az újkori gyarmatosításhoz kapcsolódó közmondás értelmezése katasztrofális eredménnyel zárult. A középiskolások 68 százaléka nem tudott érdemben mit kezdeni a feladattal. Vagy hozzá sem kezdett, vagy teljesen téves következtetésre jutott (az államalapítás idején a keresztény hittérítők tevékenységét, illetve a magyaroktól elvett földeket nevezték meg).       Nem derűsebb a kép a forráselemző képességet mérő 3. feladat vizsgálatakor sem. A forráselemzés első lépése a forrásszöveg tartalmi megértése. A megértés szintjének megállapításához a szöveget átfogalmazni, illetve a lényegét egyetlen mondatban kellett összefoglalni. Az eredményesség gyenge, a feladattal sikertelenül birkózók aránya magas. A 18 éves korukban választópolgárrá váló középiskolások alacsony forrásértési, értelmezési készségszintje azért is lehangoló, mert önálló tájékozódási, döntési képességük nagyrészt ezen alapul.       A forrásokkal való bánni tudás nyilvánvalóan csak gyakorlással alakítható ki. A tantervi ismeretanyag bő terjedelme viszont kevés lehetőséget hagy erre. A helyzet a szakközépiskolában még nehezebb, hiszen az óraszám kevesebb, mint a gimnáziumban.       Érdekes tanulsággal szolgál a 7. feladat, amelyben bármely történelmi kérdésről, feladatról szabadon írhattak. A feladat kitűzésekor az a szándék vezérelt minket, hogy megtudjuk milyen történelmi témák, problémák foglalkoztatják őket, mennyire képesek felmérni saját tudásukat, tudnak-e kérdezni. A válaszok ennek bemérésére azonban nem voltak alkalmasak. A tanulók 49 százaléka érdemben nem foglalkozott a feladattal – a teszt végére feladattudatuk tovább gyengült. A többség (ha egyáltalán megoldotta a feladatot) a „mikor volt a mohácsi vész?” típusú kérdést tette fel. Az igazi meglepetést azonban nem az előbbiek, hanem az okozta, hogy a komoly feladatot választók sem kérdés formájában, tehát kérdő mondattal fogalmaztak, hanem kijelentéssel (pl. a német egység, Mátyás uralkodása). Válaszaik zöme nem történelmi problémára, hanem a történelmi eseményekre irányulnak. Ez arra utal, hogy tanulmányaik során a történelemben nem problémákat, megválaszolandó kérdéseket, döntési helyzeteket látnak, hanem pusztán eseményeket, történeteket, históriát. Úgy tűnik, hogy a válaszoló tanulók zöme számára nem nyilvánvaló, hogy ők is kérdezhetnek, nem tudnak rutinosan kérdezni. Válaszaik sivár egyhangúságából az a feltételezés formálódik, hogy a tanórán sem kérdések, problémahelyzetek hangzanak el. Bizonyára ezért tartják a tanulók a történelmet elsősorban magolós, memóriát fejlesztő, s nem a gondolkodást fejlesztő tantárgynak. Egyéb összefüggések Kétféle szempont szerint vizsgáljuk meg a történelmi készségmérő teszt további összefüggéseit. Megnéztük néhány háttérváltozóhoz (nem, iskolatípus) fűződő kapcsolatait, majd elemeztük a felmérésben szereplő más változókkal (osztályozás, olvasásértés, intuitív, deduktív gondolkodás, tantárgyi attitűd stb.) való összefüggéseit. Az első kérdés, amit feltettünk, hogy milyen különbség van a lányok és fiúk eredményében? Nemek 7. osztály 11. osztály létszám eredmény %-ban létszám eredmény %-ban Fiú 303 35,11 678 30,48 Lány 301 38,23 259 34,90 Összesen 604 36,66 937 32,95 Mindkét korcsoportban a lányok értek el jobb eredményt a teszt megoldásában. A 2. feladat kivételével ez minden egyes feladatnál is igaz. A fiúk technikai kérdések iránti nagyobb érdeklődése okozza az egyetlen eltérést. A 11. osztályban a lányok 10 százalékkal jobb eredményt értek el az egyébként gyenge teljesítésű 3. és 7. feladatban.10       Ha megnézzük a 11. osztály eredményét iskolatípusok és nemek szerinti bontásban, megfigyelhetjük, hogy a gimnáziumba járó fiúk teljesítettek a legjobban. A 11. évfolyam eredménye iskolatípus és nemek szerint A gimnáziumokban több a leánytanuló. A felmérésben részt vett tanulóknak 31 százaléka fiú: 211 fő. A szakközépiskolában fordított a nemek aránya (a mérésben részt vettek 70 százaléka fiú: 183 fő) A teljesítési eredményeket tekintve pedig a lányok jobbak. Az eltérésből megállapíthatjuk, hogy a fiúk közül a legtehetségesebbek választják a gimnáziumot, ezért előzték meg a lányokat. A szakközépiskolába járó fiúk tehát a felmérésben részt vett populációból a leggyengébb feladattudattal és történelmi gondolkodással, megismerő képességgel bírnak!       A történelem tantárgy a tanulók tantárgyi attitűd rangsorában középen helyezkedik el. A középiskolában helyezése javul, a 7-ről a 4. helyre jön fel. A tanulók 40 százaléka vallotta a történelemről azt, hogy nagyon szereti. Meglepő, hogy a szakközépiskolások és a fiúk tetszési indexe magasabb, mint amit a gimnazisták és a lányok adtak. Mivel a teszt eredmények ezzel ellentétesek voltak, így nincs összefüggés a történelmi attitűd és a készség jellegű tudást mérő teszt között.       Az osztályzatok, a tudás és képességmérő szintmérő tesztek és a történelem teszt korrelációs kapcsolatát tartalmazza a következő táblázat.   7. osztály 11. osztály Matematika jegy 0,44 0,31 Történelem jegy 0,36 0,40 Magyar nyelv jegy 0,39 0,32 Magyar irodalom jegy 0,38 0,35 Történelem attitűd nincs összefüggés Olvasásértés I. 0,52 0,34 Olvasásértés II. 0,38 0,35 Induktív gondolkodás 0,49 0,21 Deduktív gondolkodás 0,33 0,13 Korrelációs gondolkodás 0,27 0,15 A történelmi készségmérő teszt és néhány korrelációs összefüggés A 7. osztályban az összefüggések erősebbek, mint a 11. osztályban. Az olvasásértés I. teszt mutatója meghaladja az 50 százalékot. Erősebb még az induktív gondolkodással és a matematika jeggyel való kapcsolat utóbbi a középiskolásoknál is. A történelem jegy és teszt eredménye már gyenge összefüggést mutat (mindkét évfolyamon), ami mutatja, hogy a történelem osztályzatok nem a tanulók történelmi megértését, transzferálható történelem tudásának színvonalát fejezik ki, hanem elsődlegesen a történelmi tudáshoz tartozó ismeretanyag tudását értékeljük.       Konklúziók: Másféle történelmi tudást mért a feladatlap, mint amire a tanítás fölkészít. A feladatsor sikeres teljesítése probléma-érzékeny történelmi szemléletet, ez pedig problémaorientált történelemtanítást feltételez. A feladatértelmezés a többség számára problémát jelentett. Valószínűleg jobb eredmények születtek volna, ha a feladatmegoldás technikáira előzetesen felkészíti a tanítás a diákokat. Nagyon sokan (különösen szakközépiskolában) hozzá sem kezdtek a feladatokhoz. A feladatok megoldására való tantárgyi késztetés alacsony. Ez viszont kiáltó ellentétben áll a tantárgyi attitűd eredményekkel. A hetedikesek „feladattudata” jobb, komolyabban vették a feladatokat. A szakközépiskolások teljesítménye feltűnően alacsony! A képelemzések jó megoldási aránya aláhúzza a vizuális nevelés fontosságát, ösztönöz a minél több és értelmes feladatot adó történelmi képek bevonására a történelemoktatásba. A felvételi jelenlegi elvárásai „bebetonozzák” a történelemtanítás kizárólag ismeretközlő jellegét. Az iskolai és iskolán kívüli tudás nem kapcsolódik össze. A más tantárgyakban megszerzett tudást nem használják fel a történelmi gondolkodáshoz, tantárgyi keretekben gondolkodnak. Az önálló feleletalkotás, önálló logikai rendszer felépítése, az érvelés a középiskolásoknak is gondot okoz. Forráselemző képességük gyenge. A készségek fejlesztéséhez, a képességek kialakításához időre, tanulói munkáltatásra, gyakoroltatásra van szükség. A gyakoroltatáshoz jó segédanyagok, (munkafüzet stb.) kellenek. A képességjellegű tudás fejlődése a 7. osztály és a gimnázium közt kimutatható, a szakközépiskolásoknál ez viszont nincs meg, visszafejlődtek! A tantárgy pozitív attitűd eredményei azt bizonyítják, hogy a történelemtanítás felelőssége nagy. A tanulók szeretik a történelmet, nem mindegy tehát hogy az iskolában megszerzett történelmi tudásuk hogyan hasznosul: történelmi ismereteik az idővel kiürülnek, vagy éppen „kvíz-tudássá” lényegülnek, avagy a személyiségükbe tartósan beépült készségekkel, kompetenciákkal rendelkezve felelős, tudatos, társadalmi szerepvállalásra kész és képes felnőtté válnak. MELLÉKLETEK Feladatlap 7. osztály A feladatlapon a történelmi tanulmányaiddal kapcsolatos kérdéseket, feladatokat találsz. A kérdések arra keresik a választ, hogy a történelem órán megtanultakat hogyan tudod alkalmazni. Mielőtt nekilátnál a megoldásnak, a következőkre kérünk. Először olvasd végig figyelmesen a teljes feladatlapot! Az egyes kérdéseket gondosan tanulmányozd: fogalmazd meg magadban a feladat lényegét egy- vagy két-szóval; ha kell, húzd alá a kérdésben azt a kulcsszót, amely leginkább segít a megoldásban! Ne válaszolj azonnal, hanem előtte mérlegeld a többféle válaszlehetőséget, és csak utána írd le azt, amit helyesnek tartasz. A feladathoz jó munkát kívánunk! 1. Az alábbi levelet Kolumbusz Kristóf írta 1493-ban Louis de Santangel spanyol királyi kincstárnoknak. A szövegbe azonban bekerült egy olyan hiba, amely miatt megkérdőjelezhető a szöveg eredetisége. Keresd meg a „bakit” és írd a kipontozott helyre! Indokold is meg a döntésedet! „Igen tisztelt Uram! Jól tudván, hogy örülni fogtok a nagy győzelemnek, amelyet utam során nekem a Jó Isten jutatott, írom nektek az alábbi levelet. Megtudhatjátok belőle, hogy a hajóhaddal, amelyet a spanyol udvar rám bízott, a Kanári-szigetektől 33 nap alatt Amerikába értem. Értesülhettek belőle, hogy felfedeztem ott számos sűrűn lakott szigetet, amelyet Őfelségeik nevében minden formában birtokba vettem anélkül, hogy bármi ellenállásba ütköztem volna...” A hibás szövegrész: ....................................................................................[ ] Az indoklás: ...............................................................................................[ ] 2. A talaj fellazítására szolgáló eszközt, az ekét az ember ősidők óta használja. Sorold fel az eke fejlődésének állomásait az eszköz megjelenésétől napjainkig! 1........................... 2........................... 3...........................[ ] 4........................... 5........................... 6...........................[ ] 3. Az alábbiakban az ókori történelemmel kapcsolatos neveket olvashatsz. (a) Válogasd ki a felsorolt nevek közül, hogy kik voltak valóságos személyek és kik nem! A valóságos személyek nevét húzd alá! Julius Caesar, Zeusz, Dareiosz, Janus, Xerxész, Pallasz Athéne, Prométheusz, Pheidiász, Mars, Augustus, Leonidász, Apollón, Homérosz (b) Alkoss csoportokat az összes személyből, add meg a csoportosítás szempontjait is! Minden személy kerüljön be valamelyik csoportba! I. csoport, mert ők ..................................................... voltak. [ ] .............................................................................................. [ ] II. csoport, mert ők .................................................... voltak. [ ] .............................................................................................. [ ] III. csoport, mert ők ................................................... voltak. [ ] ...............................................................................................[ ] 4. Néhány mondattal írd le mit idéz fel tanulmányaidból az itt látható kép! Válaszod úgy fogalmazd meg, hogy az általad lényegesnek, fontosnak tartott kulcsszavakat húzd alá! ....................................................................................................... ....................................................................................................... ....................................................................................................... ....................................................................................................... ....................................................................................................... ....................................................................................................... ....................................................................................................... ....................................................................................................... 5. Milyen közlekedési eszközön juthatott el Pest-Budára 1850-ben a pécsi püspök ................................................................................. [ ] egy makói paraszt ............................................................................ [ ] egy váci polgár ................................................................................. [ ] egy pozsonyi kereskedő ................................................................... [ ] egy vándorszínész társulat ................................................................. [ ] A válaszadásnál vedd figyelembe az utazók társadalmi helyzetét! Az alábbi megoldásokból válassz! szamárháton, hintón, szekéren, postakocsin, vonaton, hajón Egy helyre csak egy – a legjellemzőbb válasz kerüljön! 6. Képzeletben tanulmányi kirándulást tervezel. Társaid az alábbi helyeket javasolják. Arra a helyre mennének, ahol Hunyadi Mátyás reneszánsz palotája épült ahol I. Ulászló király halálát lelte ahol Luther Márton híres tételeit kifüggesztette ahonnan Spartacus rabszolgahada elindult ahova II. Rákóczi Ferencet börtönbe zárták XIV. Lajoshoz küldött levele miatt ahol a középkori magyar királyokat koronázták. (a) Nevezd meg a helyszínt! (b) Mely országban találod ma? Fogalmazz meg Te is két kérdést és jelöld meg a választ a táblázatban! (7.,8. sor) 1. ahol ........................................................................................... [ ] 2. ahol ........................................................................................... [ ] Helyszín megnevezése Ország neve 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. Megoldó kulcs 7. osztály 1. A hibás szövegrész: „Amerikába értem” [2] Az indoklás: Kolumbusz nem tudhatta, hogy Amerikába érkezett. Kolumbusz Indiába indult, és végig úgy tudta, hogy ott járt. Kolumbusz nem tudta, hogy új földrészt fedezett fel. Amerikát egy későbbi utazóról Amerigo Vespucciról nevezték el, ezt Kolumbusz nem tudhatta. 2. Az eke fejlődésének állomásai: [7] 1. ásóbot    2. kapa/ásó    3. faeke 4. nehézeke/vaseke    5. gőzeke 6. traktorral vontatott eke    7. Kapálógép (Elemenként 1-1 pont) 3. Valóságos személyek: Julius Caesar, Dareiosz, Xerxész, Pheidiász, Augustus, Leonidász, Homérosz Csoportképzés: I. görögök: Pheidiász, Homérosz, Leonidász, Pallasz Athéné, Prométheusz, Apollon, Janus, Zeusz perzsák: Dareiosz, Xerxész rómaiak: Julius Caesar, Mars, Augustus [6] II. hadvezérek és/vagy uralkodók: Julius Caesar, Dareiosz, Xerxész, Augustus, Leonidász istenek: Zeusz, Janus, Prométheusz, Mars, Apollón, Dallasz Athéné művészek: Pheidiász, Homérosz[6] 4.Kép-elemzés iniciálé kódexben van    szerzetesek,    papok írják    latin nyelven kézírással    másolják a könyveket    sok évig tartott ez a munka igen értékes    kolostortokban írják    „körmére ég a munka” –szólás a középkor terméke[9] 5. Utazás pécsi püspök    — hintón makói paraszt    — szamárháton váci polgár    — vasúton pozsonyi kereskedő    — hajón vándorszínész társulat    — szekéren[5] 6. Helyszín Ország 1. Visegrád Magyarország 2. Várna Bulgária 3. Wittenberg Németország 4. Capua Olaszország 5. Bécsújhely Ausztria 6. Székesfehérvár Magyarország 11. osztály A feladatlapon a történelmi tanulmányaiddal kapcsolatos kérdéseket, feladatokat találsz. A kérdések arra keresik a választ, hogy a történelem órán megtanultakat hogyan tudod alkalmazni. Mielőtt nekilátnál a megoldásnak, a következőkre kérünk. Először olvasd végig figyelmesen a teljes feladatlapot! Az egyes kérdéseket gondosan tanulmány: fogalmazd meg magadban a feladat lényegét egy-vagy két-szóval; ha kell, húzd alá a kérdésben azt a kulcsszót, amely leginkább segít a megoldásban! Ne válaszolj azonnal, hanem előtte mérlegeld a többféle válaszlehetőséget, és csak utána írd le azt, amit helyesnek tartasz. A feladathoz jó munkát kívánunk! 1. Egy megtörtént esemény, lényegét tekintve hű, rövid leírását olvashatod. A krónikás azonban két hibát ejtett. Keresd meg a hibákat, indokold is meg, hogy miért képtelenség a hibák jelenléte a szövegben. Végül helyezd el időben a történetet! Az utcán mintegy húszezer ember kurjongat, felhangzik a kiáltás: – Menjünk a börtönhöz, szabadítsuk ki Táncsicsot és Vasvárit! A tömeg megindul a börtön felé. Néhány perc múlva feltárul a két börtöncella ajtaja. Teréz asszony, Táncsics hűséges élettársa olyan szavakkal borul a mellére, amilyenekkel szabaduló rabot még sohasem köszöntöttek: „Nincs többé cenzúra, és megvertük Jelačićot!” A kapuban bérkocsi várja őket. A szabadítók kifogják a lovakat, s egymást váltva maguk húzzák a fogatot egészen a pesti Nádor fogadóig. (a) Hiba .......................................................................................... [ ] (b) Indoklás .................................................................................... [ ] (c) Hiba .......................................................................................... [ ] (d) Indoklás .................................................................................... [ ] (e) A történet keletkezési ideje (év) ................................................. [ ] 2. A talaj fellazítására szolgáló eszközt, az ekét az ember ősidők óta használja. Sorold fel az eke fejfödésének állomásait az eszköz megjelenésétől napjainkig! 1........................... 2........................... 3...........................[ ] 4........................... 5........................... 6...........................[ ] 3. II. Andrásnak 1214-ben Miksa ispánhoz írt leveléből olvashatsz egy részletet. Miska ispán, Salamon mester atyja ... szeretett hitvesünk (Gertrúd) meggyilkolása után, melyet kegyetlen emberek kegyetlenül vittek véghez, fiúnkat, Bélát, elhagyatottságában tőlünk magához vette, őt a leggyengédebben nevelte, s midőn kivántuk, a csodálandó hűség csodálatos módján dicséretesen nevelt (fiúnkat), akinek meg lett volna a lehetősége, mégsem távozott el, apai ölelésünkbe visszahozta. (a) Fogalmazd át a szöveget egyes szám 3. személyben a mai szó- és mondathasználatnak megfelelően! ....................................................................................................... ....................................................................................................... ....................................................................................................... ....................................................................................................... ....................................................................................................... ....................................................................................................... ....................................................................................................... ....................................................................................................... [ ] (b) Egy mondattal fogalmazd meg a szöveg lényegét ....................................................................................................... [ ] 4. Értelmezd az újkorból származó közmondást! „Amikor idejöttetek, nekünk földünk, nektek Bibliátok volt, most miénk a Biblia, tiétek a föld!” (a) Mi az a történelmi tény, amelyre a közmondás utal? ....................................................................................................... [ ] (b) Kiknek az álláspontját tükrözi a közmondás? ....................................................................................................... [ ] (c) Értelmezd röviden a közmondás mögöttes tartalmát! ....................................................................................................... ....................................................................................................... ....................................................................................................... [ ] 5. Egy történelmi karikatúrát látsz. Tanulmányozd és válaszolj a kérdésekre! (a) Milyen történelmi szituációt ábrázol a karikatúra? ....................................................................................................... [ ] (b) Kik a szereplők? – az 1. alak .............................................................. – a 2. alak ............................................................... – a 3. alak ............................................................... [ ] (c) Milyen nemzethez tartozó lehetett a karikatúra szerzője? ....................................................................................................... [ ] (d) a) Melyik korból származhat a karikatúra? ....................................................................................................... [ ] (e) a) Adj címet a karikatúrának! ....................................................................................................... [ ] 6. Ebben a feladatban szerepjátékra kérünk. Képzeld el, hogy az 1832-36-os reformkori országgyűlésen részt veszel a jobbágyfelszabadítás vitáján. Minél sokoldalúbban érvelj az alábbi szerepekben: reformellenes arisztokrata             liberális köznemes .........................................          ......................................... .........................................          ......................................... 7. Fogalmazz meg önállóan egy bármely történelmi korra vonatkozó feladatot/kérdést! Add meg a helyes válasz elemét/elemeit is! Bővebb kifejtést igénylő válasz esetén fogalmazz vázlatosan, kulcsszavakkal! (a) A feladat: ....................................................................................................... [ ] (b) A helyes válasz: ....................................................................................................... ....................................................................................................... Megoldó kulcs 11. osztály 1. Hiba: Vasvárit (b) Indoklás: nem volt börtönben a márciusi ifjak egyike (c) Hiba: Jelačićot (d) Indoklás: csak 1848. szeptentber 29-én verték meg (e) A történet keletkezési éve: 1848 [5] 2. Az eke fejlődésének állomásai: 1. ásóbot     2. kapa/ásó     3. faeke 4. vaspapucsos faeke     5. nehézeke/vaseke     6. gőzeke 7. benzinmotoros, - gázolajos, -(robbanómotoros) kapálógép [5] 3. A mai szó és mondathasználatnak megfelelően 2 (a) Egyes szám 3. személyben 2 Miután a király feleségét Gertrúdot kegyetlenül meggyilkolták, az árván maradt. Béla herceget Miksa ispán magához vette és hűségesen nevelte. Majd a király kérésérc Béla visszatért a királyi udvarba. (b) Gertrúd meggyilkolása után egy ideig Miksa ispánnál nevelkedett Béla. 2[6] 4. (a) Történelmi tény: gyarmatosítás/amerikai telepes mozgalom 1 (b) Bennszülött őslakosok/indiánok 1 (c) az Európából érkezettek/missziósok keresztény hitre térítettek, ugyanakkor a 2 bevándorlók elkergették a lakosokat (rezervátumok), kifosztották a területet [4] 5. (a) A szituáció: orosz-osztrák összefogás (túlerő) az 1848/49-es magyar forradalom és szabadságharc ellen/a magyar forradalom és szabadságharc leverése 1 (b) A szereplők: 1. Oroszország 1 2. Magyarország 1 3. Habsburgok 1 c) olasz / bármely más a magyarokkal szimpatizáló nemzethez tartozó / magyar 1 d) 1849 után /neoabszolutizmus ideje/19. század 1 e) 1 [7] 6. A jobbágyfelszabadítás vitája az 1832-36-os országgyűlésen — reformellenes arisztokrata érvei 4 — liberális köznemes érvei 4 — fogalmazás, a szituáció érzekeltetése 2 [10] 7. a) Önálló kérdés/feladat megfogalmazása: egyszerű, egy elemes választ igénylő 1 összetett, több elemes választ igénylő 2 2 b) A helyes válaszért egy elemes 1 több elemes 2 2 [4] Módszertani Lapok. Történelem. 2002/1.sz . 11-16-o.; 2.sz. 7-19. o. A dokumentum forrása: F. Dárdai Ágnes: Történelmi megismerés –Történelmi gondolkodás I. kötet, Pécs, 2006. 84-115. o. Pécsi Tudományegyetem — Központi Könyvtár — http://www.lib.pte.hu H-7621 Pécs, Universitas u. 2/A. — Tel: (72) 501-600 / 2652 © Dr. Fischerné dr. Dárdai Ágnes főigazgató ()