Országgyűlési Gyűjtemény

Országgyűlési Gyűjtemény

A Történeti Gyűjtemények Osztálya ad helyet a kivételes értékű országgyűlési különgyűjteménynek. Az 1791-től 1944-ig terjedő országgyűlési kiadványok majdnem teljes sora, 53 folyóméter (1760 kötet) található egy galériás teremben elhelyezve. A kötetek jó állapotban vannak, és folyamatos kutatási lehetőséget biztosítanak a történész-, politológus- és joghallgatók, valamint bármely kutató számára.

Az Országgyűlési Gyűjtemény kialakulása

Az Egyetemi Könyvtárba az 1925/26-os tanévben érkeztek az első országgyűlési nyomtatványok, amikor Scitovszky Béla, a magyar nemzetgyűlés elnöke a könyvtárnak adományozta az 1901-1919-ig terjedő időszak képviselőházi naplóit, irományait, jegyzőkönyveit. Az ajándékozásnak igen egyszerű oka volt: az országgyűlési nyomtatványok nélkülözhetetlenné váltak az oktatásban, elsősorban a jogász és bölcsész képzés során.

1927-ben Molnár Kálmán a Jog-és Államtudományi Kar dékánjának kérésére újabb lépéseket tettek az állomány bővítésére. Az országgyűlés iratainak könyvtári használatba adását fontosnak tartották, mivel e dokumentumok a jogi oktatás forrásai voltak. A könyvtár azonban egyetlen egy főrendiházi nyomtatvánnyal sem rendelkezett, ezért a duplummal rendelkezőktől kértek egy-egy darabot, amelyet Rakovszky Endre, a Felsőház Háznagya meg is küldött. 210 darab nyomtatvány érkezett, melyek az 1865-től 1918-ig terjedő időszakot ölelték fel. A kar vezető oktatói kérelmezték az újonnan megjelent nyomtatványok rendszeres küldését is, és így került a könyvtárba az 1920-1922. évi nemzetgyűlés összes nyomtatványa, valamint az 1922-1927. évi nemzetgyűlési naplók a XXXVII., az irományok a XVII., a jegyzőkönyvek pedig az I. kötettől. A könyvtár még ugyanebben az évben díjtalanul kapott a képviselőházi naplók és irományok általános, valamint a főrendiházi naplók mutatóiból egy-egy darabot.

1929-ben az 1901-re hirdetett országgyűlés irományainak VIII-XIX. kötetét és az 1920-ra, valamint az 1922-re hirdetett nemzetgyűlés jegyzőkönyveit szerezték meg.

A gyűjtés 1929-től lelassult, mivel az Országgyűlési Könyvtár már nem rendelkezett fölösleges duplumokkal, amelyeket oda tudtak volna ajándékozni a pécsi könyvtárnak. Ez a tendencia jellemző maradt a következő évekre is. 

1938-ban az új könyvtárigazgató, Domanovszky Ákos levelet intézett a képviselőház elnökéhez, Sztranyavszky Sándorhoz, jelezve, hogy nagy kereslet mutatkozik a képviselőházi és a nemzetgyűlési nyomtatványok iránt, egyrészt az Állam- és Jogtudományi Kar részéről, másrészt az olvasók felől. A hiányosságokat azonban még mindig nem sikerült orvosolni. Az elnöktől érkezett nemleges válasz után a könyvtárigazgató ismételten az Országgyűlési Könyvtárhoz fordult és Trócsányi Györgytől kért tanácsot a megszerzés módozatára vagy pénzügyi forrás szerzésére. A könyvtáros örömmel értesítette a pécsi könyvtárat, hogy ajándékképpen küldenek országgyűlési naplókat, irományokat, azonban nem teljes sorozatokat. A felsőház akkori elnöke, gr. Széchenyi Bertalan, valamint a képviselőház elnöke, Rakovszky Endre jóváhagyásával így díjtalan példányok egészítették ki az országgyűlési nyomtatványok sorát. Ekkor került a Könyvtárba az 1865-1868. évi országgyűlés főrendiházának összes irománya és jegyzőkönyve, az 1875-1878. évi országgyűlési főrendiházi naplókból az I. kötet, az irományokból a II-III. kötet. Továbbá az 1892-1896 között tartott országgyűlés főrendiházi jegyzőkönyveinek V. kötete és az 1910-1918-ból az irományokból a XVII. irománykötet. 1945-ben a Pécsi Püspöki Joglyceum Könyvtárának 1919-ben a szerbek által elrabolt 11 405 kötetéből 6700 kötetet sikerült visszaszerezni, és ezt a gyűjteményt Virág Ferenc püspök kérésére a Jog- és Államtudományi Karon Szepesy Könyvtár néven helyezték el. Ám az akkori politikai viszonyok miatt az állomány – egyházi tulajdonjoga miatt – nem maradhatott egyben, így a kari és a tanszéki könyvtárak kapták meg a vonatkozó köteteket. Így a jogakadémia könyvtárának országgyűlési gyűjteménye lett a Központi Egyetemi Könyvtár országgyűlési anyagának kiegészítője. Így a folyamatosan bővülő állományt az 1872-75. és az 1896-1901. évi országgyűlés időszakok közötti nyomtatványok jelentős részével sikerült kipótolni.

1947-ben a könyvtárba újabb anyag érkezett, az 1947-1951. évi országgyűlési nyomtatványok. A még hiányzó nyomtatványokat az Országgyűlési Könyvtártól 2005 decemberében kapta meg a PTE Központi Könyvtára. Ezzel csaknem teljessé vált a gyűjtemény.

A gyűjtemény összetétele

A Központi Egyetemi Könyvtárban lévő Országgyűlési Gyűjtemény az 1980-as évektől a hajdani püspöki könyvtár épületének délnyugati, galériás szobájába került. A különgyűjtemény 1790-től 1990-ig tartalmaz országgyűlési nyomtatványokat. Jelentősek az 1802., az 1805., az 1807., az 1808., az 1811. évi, a reformkori országgyűlések, valamint az 1848-1849. évi ún. népképviseleti országgyűlés nyomtatott és kézírásos anyagai. Ide tartoznak a Karok és Rendek diáriumai, az alsótáblák naplói, jegyzőkönyvei, naponkénti feljegyzései, a főrendi naplók, és a kerületi ülések naplói. A gyűjtemény részét képezik az Erdélyi Rendi Gyűlések egyes nyomtatványai is, amelyben többek közt megtalálhatók az 1790-91., 1792., 1794., 1809-10., 1834-35. és az 1837-38. évi gyűlések anyagai. A nyomtatványok nyelvezete 1790-től latin és magyar volt, 1844 után pedig kizárólag magyar.

A hivatalos magyar parlamenti dokumentumokat (képviselőházi, főrendiházi, felsőházi, nemzetgyűlési és országgyűlési naplók, irományok, jegyzőkönyvek, költségvetések, stb.) a gyűjtemény 1861-től tartalmazza. A téma szerinti keresést általános mutatókötetek segítik, valamint az egyes nyomtatványok tartalommutatói. Ezen kívül segítséget nyújthat a kutatásban az egyes kötetek végén összegyűjtött név- és tárgymutató is.

A magyar parlamentben 1948-ig folyamatosan voltak ülések, így ebben az időszakban rengeteg dokumentum készült. Az Országgyűlés funkciója és munkarendje 1949 után megváltozott. Általában négyszer ülésezett évente, aminek következtében a gyűjtemény csak néhány kötettel gyarapodott. Ez a tendencia majd csak 1985 után változott meg, amikor ismét gyakoribbá váltak az ülések.

A gyűjtemény 1990 utáni részét képezik a plenáris ülések jegyzőkönyvei, az irományok, valamint az országgyűlési bizottságok jegyzőkönyvei és a plenáris ülések napirendi javaslatai is.

A különböző nyomtatványok jellemzőinek az ismerete megkönnyíti az egyes országgyűlési ciklusok dokumentumaiban való kutatást: 

  • parlamenti naplók (szó szerint és hitelesítve tartalmazzák a parlament plenáris ülésén elhangzottakat)
  • parlamenti jegyzőkönyvek (a parlament plenáris ülésén elhangzottak kivonatos jegyzéke)
  • parlamenti irományok (a parlamenti üléseken megtárgyalt törvényjavaslatok, előzetes tárgyalási anyagok, képviselői indítványok, bizottsági állásfoglalások, javaslatok stb. összefoglalásai)
  • költségvetések (állami bevételek és kiadások részletes terve, előirányzatainak előzetes összessége)
  • zárszámadások (a költségvetés tényleges teljesítését, végrehajtását tükröző adatok tárgyévet követő részletes összesítése)

Kiegészítő dokumentumok

Az Országgyűlési Gyűjteményt kiegészíti a Rendeletek Tára, amely 1868-tól 1944-ig található meg a könyvtárban. Emellett a Püspöki Könyvtár is tartalmaz országgyűlési kéziratokat és nyomtatványokat (1618.; 1751., 1764., 1767. évi).

 

 

««« Vissza a Gyűjteményeink oldalára

 

 

UMFT