Georg Brunner hagyatéka

Georg Brunner 1936-ban született Budapesten. Az 1956-os forradalom leverése után Németországba menekült, itt fejezte be a korábban Magyarországon megkezdett jogi tanulmányait. Bírósági fogalmazóként és a tübingeni egyetem korrektúra-asszisztenseként folytatott tevékenységével egyidejűleg megírta diplomamunkáját. (Első államvizsgája 1959-ben, a második pedig 1963-ban volt.) Doktori disszertációját az „Alapjogok a Szovjet rendszerben” cím alatt nyújtotta be, majd a Thübingeni Egyetemen 1963-ban jogi doktorrá avatták. Kutatási témája a jogtudományon belül a Kelet-Európa-kutatások egy olyan speciális területe volt, amellyel megalapozta további munkásságának fő vonalát. 1964 és 1971 között a nemzetközi és kelet-európai viszonyokat tanulmányozó, kölni székhelyű szövetségi kutatóintézet – a BIOST – gyakornoka volt. 1970-ben habilitált a kölni egyetemen: közjog, államjog és a kelet európai országok jogrendszere tárgykörben. 1971-től a würzburgi egyetem jogi karának kinevezett egyetemi tanára. Tizenhárom évvel később visszatér Kölnbe, és egyúttal visszanyúlt eredeti, fő kutatási területéhez, a kelet európai országok jogrendszerének vizsgálatához is. 1984-től 2002-ben bekövetkezett nyugdíjazásáig az egyetem Kelet-Európa Intézetét (Institut für Ostrecht der Universität zu Köln) vezette Kölnben. Alelnöki minőségében tagja volt a Közép- és Kelet-Európai Tanulmányok Nemzetközi Tanácsának, 1990-2000-ig. Ugyanebben a tíz évben a Göttingeni Munkacsoport elnöke, a Dél-Kelet-Európai Társaságnak elnökségi tagja, s végül kuratóriumi résztvevője a Német Alapítvány a Nemzetközi Jogi Együttműködés nevű szervezetnek. 1992 és 1999 között ugyancsak alelnöke volt a Német Társaság a Kelet-Európai Ismeretekért szervezetnek. Sokrétű tudományos érdeklődése és akadémia munkássága révén kapott vendégprofesszori kinevezést a New York-i és a taiwani egyetemen, továbbá számos tisztséget töltött be más universitason és tudományos társaságokban is. Az Európai Unió egyik legjobb jogi szakértőjét tisztelhette benne. 2002-ben hunyt el Kölnben. 

Georg Brunner főbb kutatási területei

a kelet-európai jogrendszerek az összehasonlító jogtudomány és a nemzetközi jog vonatkozásában
• általában az államelméletek, alkotmányfogalmak;
• a kelet-európai politikai rendszerek;
• a kelet-európai államok közjoga nemzetközi kitekintéssel;
• a hatalommegosztás tana;
• kelet-európai rendszerváltás története, és jogi szempontú vizsgálata, különös tekintettel a kisebbségi kérdésre, valamint az új jogi és politikai struktúrák kialakulása
• Albánia, Bulgária, Csehország, Észtország, Horvátország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Macedónia, Oroszország, Szlovénia, és Szlovákia gazdasági jogrendszerében bekövetkezett változások a 90-es években.

Georg Brunner Könyvtár

Georg Brunner professzor 1998 óta a Pécsi Tudományegyetem (az akkori Janus Pannonius Tudományegyetem) Állam- és Jogtudományi Karának díszdoktora volt. Halála után, 2003 szeptemberében 5000 kötetes kézikönyvtárát özvegye, Ursula Brunner adományozta a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának. A szerződést az akkori dékán, Dr. Petrétei József kötötte meg az özveggyel. A hagyaték különgyűjteményként az Állam- és Jogtudományi és Közgazdaságtudományi Kari Könyvtárának harmadik emeletén található „kis számítógépteremben” kapott otthont, a periodikák pedig a raktárba kerültek elhelyezésre.

A könyvállomány jellege

A hagyaték jellegét tekintve két fő részre tagolható: egyrészt a könyvállomány a professzor fő kutatási területeit öleli fel, a jogtudomány és a politikatudomány köréből, kiegészülve a vonatkozó szakfolyóiratok sorával. Másrészt a gyűjteményhez tartoznak a Free Europe Radio Liberty Research/Bulletin című folyóirat 1965-1999-ig, valamint az Osteuropa 1975-2002-ig összegyűjtött számai is, amelyek remek kutatási témákkal szolgálhatnak kelet-közép-európai történeti vizsgálatokat folytatók számára.

A könyvállomány nagyobb része olyan köteteket tartalmaz, amelyek Kelet-Európa jogrendszerének és gazdaságának alakulásával kapcsolatos kutatási eredményeket taglalják, ám magyarországi könyvforgalomba nem kerültek, így még a szakkönyvtárainkban sincsenek meg. Emellett a filozófia, a szociológia, Kelet-Európa országainak története, mint a jogtörténeti kutatások segédletei is Brunner könyvtárának részét képezték. A könyvtár nyelvi megoszlása a következőkben foglalható össze: döntő többségében német, orosz és angol nyelvű munkák találhatók a hagyatékban, de magyar, lengyel, valamint francia nyelvű kiadványok is szép számban egészítik ki.

Kutatási munkái fő vonalának köszönhetően Georg Brunner kiemelt figyelmet szentelt a németségre és a magyarságra vonatkozó szakirodalom mind teljesebb összegyűjtésére: különösen a kitelepítések, a nemzeti kisebbség sorsa, a német-német viszony, Németország újraegyesítése, Berlin jogi státusza, Magyarország Európában, valamint az 1956-os forradalom és szabadságharc eseményei és története témakörben.

Kiemelten foglalkozott egy-egy szocialista ország jogrendszerének, politikai viszonyainak, gazdaságának, ideológiájának és történelmének változásaival, és a vonatkozó szakirodalmat körültekintő alapossággal tette házi könyvtára részévé.

A gyűjtemény szakkönyvekből, lexikonokból, kézikönyvekből, évkönyvekből, emlékkönyvekből, folyóiratokból, konferenciakötetekből, törvénykönyvekből, kommentárokból, bírósági határozatokból, a Német Alkotmánybíróság határozataiból áll.

Minderheitenschutz in östlichen Europa – „Kisebbségvédelem Európa keleti felén”

A kölni egyetem Georg Brunner professzor által vezetett elsősorban az egykori „kelet-európai” államok (Ostblock) jogi viszonyaival foglalkozó intézet (Institut für Ostrecht der Universität zu Köln) tudományos műhelyében folyó munka egyik fontos eredményei a Minderheitenschutz in östlichen Europa sorozat kötetei lettek. Az 1989-90-ben bekövetkezett világpolitikai fordulatot követően a kölni intézet tevékenységének középpontjába az összeomlóban lévő szovjet birodalom és az érdekszférájából éppen kiszakadt európai államok nemzeti és etnikai kisebbségei alkotmányos és jogi helyzetének módszeres vizsgálatát és részletes dokumentálását állította.

A sorozat kötetei önálló országtanulmányokat, és az ezekhez kapcsolódó jogi dokumentációt tartalmaznak, amelyek rávilágítanak a kisebbségi kérdés jelentőségére, kezelésére az adott állam politikájában és jogalkotásában, különös tekintettel az 1989-90 utáni időszakra. Az államtanulmányok végül az érintett ország kisebbségügyben kötött kétoldalú szerződéseit és megállapodásait mutatják be. E dokumentumok tanulmányozása során ismerhetők meg a nemzetiségi statisztika legfontosabb adatsorai, a jelentős szociológiai, a (hatalom)politikai és a nemzetközi összefüggések, valamint a sorsfordító történelmi események.

Radio Free Europe Research – „Szabad Európa Rádió Kutató”

A „Szabad Európa Rádió Kutató” egy rádiós és hírközlési szervezet, amit az Egyesült Államok kongresszusa alapított 1949-ben, New Yorkban. A szervezet mind a mai napig működik és hetente több mint 1000 órát sugároz, 28 nyelven, mind az Interneten, mind pedig a rövidhullámú rádiósávokon keresztül (AM és FM). Az RFE/RL Research Institute által jutottak el a politikában járatos olvasókhoz a kelet-európai politikai eseményeket kutatók és kommentálók eredményei. Küldetésüknek érezték és érzik mind máig a demokratikus értékek elterjedésének előmozdítását információközléseik segítségével. A Radio Free Europe Research nyomtatott formában megjelent változata, az 1965 és 1994 közötti időszakból a jogász professzor bibliotékájának része lett.

Osteuropa – „Kelet-Európa”

Az Osteuropa című folyóiratot Otto Hoetzsch alapította Berlinben, majd 1951-ben Klaus Mehnert újjászervezte Stuttgartban. Mehnert egészen 1975-ig egy személyben szerkesztője is volt a lapnak. 2002-ig Alexander Steininger volt a periodika főszerkesztője. A folyóirat szerkesztői érdeklődésének fókuszában a Szovjetunió, majd utódállamai, a kelet-európai országok, más kommunista államok, és a nyugati kommunisták álltak. Az Osteuropa a nyugat-európai kutatók szemszögéből nyújt interdiszciplináris információkat a politikáról, az ideológiákról, a gazdaságról, a társadalomról, a kultúráról, valamint a művelődésről, egyúttal elemzi a változásokat és kommentálja a fontosabb eseményeket.