Előadás - TÓTH ISTVÁN ZSOLT: Hová temették el Péter királyt? (PTE Bölcsész Akadémia 1.)

Tóth István Zsolt, régész-főmuzeológus, Janus Pannonius Múzeum

Hová temették el Péter királyt? A pécsi székesegyházak

problematikája a régészeti feltárások tükrében

Rezümé

A krónikás hagyomány alapján Orseolo Péter királyt (1038–1041 és 1044–

1046), Szent István utódját Pécsett temették el az általa alapított székesegyházban.

A mai neoromán stílusú székesegyház előzményét Orseolo halála

után kezdték el építeni, Szent Mór püspök kezdeményezésére, az 1064-es

nagy tűzvész után. Felmerül ez alapján a kérdés: hová temették el a második

Árpád-házi uralkodót? A kérdés megválaszolására először meg kell találni az

1009-ben alapított pécsi püspökség első középkori építésű széktemplomát.

Erre régészeti kutatással lehet leginkább választ adni, mivel olyan írott forrás

előkerülése nem várható, amely alapján ez a templom lokalizálható lenne. A

székesegyház körüli terület régészetileg relatíve jól kutatott, de Péter templomának

maradványai nem láttak napvilágot. Mivel az általános templomfejlődési

folyamat általános forgatókönyve szerint a kisebb templom fölé építették

később a nagyobbat, így az első katedrális és ezáltal Péter király nyughelye

is a későbbi, négytornyú katedrális alatt, azaz a mai székesegyház területén

keresendő. 2019-ben a Pécsi Egyházmegye támogatásával a Janus Pannonius

Múzeum tervásatást végzett a székesegyház altemplomában Tóth Zsolt

vezetésével. A feltárás egyik fő célkitűzése az első katedrális maradványainak

megtalálása volt, amely egyben a királysír előkerülésének a lehetőségét

is magában hordozta. A kutatás sikerrel járt mind a két célt illetően. Ennél

azonban többet is megtudtunk. Előkerült egy késő római kori temetői épület

is az altemplom közepe alatt, amely a pécsi székesegyházak „ősének” tekinthető.

Fizikai valójában realizálódott az a folyamat, amely során a késő római

temető területéből a pécsi püspökség központja kialakult. Az a terület, amely

egyben Pécs településfejlődésének legkorábbi magját is alkotta.

Életrajz

Tóth István Zsolt történelem-földrajz szakos tanár, régész (PTE, 1999), a

Janus Pannonius Múzeum régész-muzeológusa. Fő kutatási területe: Pécs

római kori története és topográfiája, a késő római temetők és temetőépületek,

az ókori Sopianae és a középkori Pécs kontinuitásának kérdése. Az

elmúlt másfél évtizedben több fontos régészeti feltárást vezetett Pécsett,

többek között a Kossuth téren, a Rákóczi út – Jókai utca saroktelkén, a

Széchenyi téren, a Rózsakertben, legutóbb pedig a Dómtéren és a székesegyház

altemplomában. Legfontosabb publikációi a következők: Régészeti

feltárás 2008-ban Pécsett, a Kossuth téren (2008), Római kori sírépítmény

a Széchenyi téren (2010), Sopianae késő római kori ókeresztény temetője

és az első középkori székesegyház (2016), Régészeti kutatások Sopianae

északi temetőjében: az I. számú Cella Trichora 2013–2014. évi kutatásának

eredményei (2016).