Idén decemberben ünnepi díszbe öltöztettük a Tudásközpont 0. szintjén található vitrint. A kiállítás témájának az Adventet és a téli népszokásokat, hagyományokat választottuk. A kiállított könyvekben további érdekességeket találhatnak az érdeklődők, amelyeket ki is kölcsönözhetnek.
Kellemes ünnepeket kívánunk!
A nagy karácsonyi visszaszámlálást hagyományosan az adventi koszorún elhelyezett gyertyák jelképezik. Az ünnepi asztalon található gyönyörű koszorúk általában fenyőágakból, szalagokból és négy gyertyából állnak, amelyek a hitet, a reményt, az örömöt és a szeretetet szimbolizálják. A gyertyákat a Szentestét megelőző négy vasárnap estéin gyújtjuk meg.
A palástban, püspöksüvegben és pásztorbottal ajándékokat osztó Mikulás eredetileg a katolikus vallású vidékeken Szent Miklósnak, a Lycia római provinciában fekvő Myra város püspökének népies alakja. Szent Miklós a gyermekek és diákok védőszentje, ezért a későbbi korokban a népi vallásosság hatására kialakult ajándékosztó püspöksüveges Mikulás előképének és mintájának tartják. Bár sokan azt hiszik, hogy a Télapó elnevezés a kommunizmusból maradt rá az országra, amikor a szovjetek minél több vallási kötődésű dolgot próbáltak kiirtani az emberekből, valójában ez a név már Arany János idejében is használatos volt.
A regölés a télközépi szerencsekívánó köszöntés Kelet-Európában, mindenütt ismert szokásának magyar változata" – írja Dömötör Tekla a népszokásról. „A kifordított báránybőr bundát viselő legények láncos bottal és köcsögdudával felszerelve olyan házakhoz mentek, ahol eladó leány volt, és elénekelték varázséneküket.
Először a házhoz való megérkezéskor a regösök a házigazdától engedélyt kértek, hogy elmondhassák az éneket a „hej regő rejtem” refrénű termékenységvarázsló éneket, majd köszöntőt mondtak, meséltek a csodaszarvasról legenda valamely változatáról, elmondták, hogy milyen messziről jöttek, és, hogy ők István király szolgái, majd a gazdának és háza népének jó egészséget, vagyont kívántak és végül egy leányt varázsoltak el, azaz regöltek össze egy legénnyel.
A Luca-nap (december 13.) a téli napforduló ünnepe, és talán legismertebb hagyománya a Luca szék elkészítése. Ezen a napon kezdik meg a kilencféle fából (kökény, boróka, jávorfa, körte, som, jegenyefenyő, cser, rózsa és akác) készült szék kifaragását, de naponta csak egy-egy lépést szabad haladni, ám a széknek karácsonyra el kell készülnie; innen a mondás: „lassan készül, mint Luca széke!”. A karácsonyi misén aztán aki rááll a székre, az állítólag látni fogja a boszorkányokat.
A Luca-cédula is rendkívül népszerű volt a fiatal leányok körében régen. A jóslás lényege az volt, hogy a lányok 12 cédulára fölírtak különböző fiúneveket. Ezek közül minden nap el kellett dobni egyet anélkül, hogy megnézték volna, milyen név van ráírva, és amelyik név megmaradt, úgy fogják hívni a lány jövendőbelijét. Egy másik jóslási mód, hogy Luca napon a lányok 13 gombócot vagy derelyét főztek, melyekben elrejtettek 12 férfinevet tartalmazó cédulát, a 13.-at pedig üresen hagyták. Éjjel feltették főni a vizet a gombócokkal, majd éjfélkor kikapták a leghamarabb feljövő gombócot. Így megtudták, hogy fogják hívni jövendőbelijüket. Ha azonban az üres gombóc emelkedett a víz színére leggyorsabban, az azt jelentette, hogy jövő évben még biztosan nem megy férjhez a lány.
A legnépszerűbb karácsonyi szokás a magyar nyelvterületen a betlehemezés volt. Nagyobb előkészületet, betanulást igénylő dramatikus játék, melynek több táji típusa is kialakult. A játéknak általában több szereplője van. Egyes változataiban bábok is szerepelnek, ez az ún. bábtáncoltató betlehemezés. A betlehemezés fő kelléke a jászol vagy templom alakú betlehem. A betlehemezés főbb jelenetei lehetnek az ún. szálláskeresés: József és Mária szállást keresnek, de nem fogadják be őket, a király, gazdag ember vagy a kovács végül az istállóba küldi őket. A következő jelenetben az angyal a pásztorokat Betlehembe vezeti. Költögeti a mezőn alvó pásztorokat, akik azután ajándékaikkal az újszülött Jézushoz mennek.
Helyszín: Tudásközpont 0. emelet, a Regisztráció mellett
Fotó: Szemes-Révész Enikő Evelin
Anyagok összeállítása: Pató Diána
A vitrin berendezésében Pató Diána, Szemes-Révész Enikő Evelin és Gergely Zsuzsanna vett részt.