A könyvek szeretete évszázadok óta együtt jár azzal a vággyal, hogy a tulajdonos valamiképpen kifejezze kötődését egy-egy kötethez. Ebből a vágyból született meg az ex libris (latin kifejezés) – szó szerinti jelentése: „könyvei közül való” – grafikai papírlap, amelyet a könyv belső borítójára ragasztottak tulajdonjegyként. Ezek a lapok jóval többek egyszerű birtoklási jelzésnél: a művészi formába öntött ex librisek a könyv tulajdonosának ízlését, érdeklődési körét, társadalmi helyzetét és gyakran személyiségének lényegét is tükrözik.
Az első ex librisek a 15. századi Európában jelentek meg, közvetlenül a könyvnyomtatás elterjedése után. Ekkoriban a könyvek még értékes, ritka tárgyak voltak, ezért különös figyelmet fordítottak azok megjelölésére. A reneszánsz és barokk korszakokban a tulajdonos neve mellett gyakran heraldikai motívumok – címerek, jelképes állatalakok – kerültek az ex libris lapokra. Később, a 19–20. század fordulóján, az ex libris műfaja új korszakába lépett: nemcsak az arisztokrácia és egyházi méltóságok használták, hanem tudósok, írók, orvosok, művészek is. A hangsúly egyre inkább az egyéni szimbólumokra, a tulajdonos szellemiségét tükröző képi világra helyeződött.
Az ex librisek ekkor már nem csupán funkcionálisak voltak, hanem a grafikai művészet egyik különleges, gyűjtők által is nagyra becsült ágává váltak. Európa-szerte kialakultak ex libris társaságok, cseremozgalmak és kiállítások – Magyarországon is virágzott ez a kultúra, különösen a két világháború közötti időszakban. A műfajban olyan neves grafikusok dolgoztak, mint Haranghy Jenő, Konecsni György vagy éppen Kollmann Jenő, akik sok esetben személyre szabott lapokat készítettek megrendelőik számára.
Ebbe a világba nyújt betekintést Reuter Camillo orvosprofesszor ex libris gyűjteménye is. Reuter – a neves ideggyógyász és elmeorvos, korának jelentős társasági alakja – saját könyvtárát igényesen kidolgozott, művészi ex librisekkel látta el. Ezek, finom vonalvezetésű, szimbolikus grafikák, amelyek gyakran utalnak a természet, a gyógyítás vagy éppen az intellektuális világ motívumaira. Az ex librisek nemcsak a tulajdonos nevét őrzik, hanem azt a polgári műveltséget is, amely az orvosprofesszor világképét meghatározta.
A Tudásközpont földszintjén válogatást mutatunk be Reuter Camillo ex libris gyűjteményéből, bízva abban, hogy ezzel felkeltjük olvasóink érdeklődését e különleges művészeti ág iránt.
A gyűjtemény Reuter Camillo magángyűjteménye / Reuter Gábor tulajdona.
A kiállítást készítették: Balogh Fanni, Eby Varghese Anna, Gergely Zsuzsanna, Kádár Johanna.
Fotók: Kádár Johanna
Helyszín: Dél-Dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpont, 0. szint, aula (a regisztráció mellett) Pécs, Universitas u. 2/A.
------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Programajánló:
A Múzeumok Éjszakáján, 2025. június 21-én, 18:00 órakor nyílik meg a Pécsi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont Klimo Könyvtárának legújabb időszaki kiállítása, „Válogatás Reuter Camillo ex libris gyűjteményéből” címmel.
A tárlat különleges grafikai világon keresztül hozza közelebb a látogatókhoz a könyvgyűjtés és könyvszeretet évszázados hagyományait, valamint bemutatja, hogyan vált az ex libris a művészi grafika egyedülálló, gyűjtők által is nagyra becsült műfajává.