Klimo György

Klimo György (1710-1777)


Pécsi püspök, könyvgyűjtő, mecénás. 1710. április 4-én született a Nyitra megyei Lopassó városában szegény sorsú jobbágycsalád gyermekeként. Pártfogói hamar felismerték kiváló képességeit: először Wranovych pozsonyi kanonok pártfogása mellett tanult Pozsonyban; majd a budai alumneum teológia-hallgatója lett. 1731-től a nagyszombati Szent István Papnevelőintézet növendéke lett; ez utóbbi helyen végezte a teológia két évét. 1734-ben Vedrődön miséspappá szentelte fel Esterházy Imre prímás, majd Vágújhelyre küldték segédlelkésznek gróf Zichy Ferenc prépost mellé, itt azonban csak rövid ideig volt. Gróf Klobusiczky Ferenc érseki helyettes meghívta titkárának (titoknoknak) Nagyszombatban. Ő irányította figyelmét a régi történeti írások és a könyvek felé. 1740-re pozsonyi kanonok, egy évre rá gróf Esterházy Imre hercegprímás oldalkanonokja Esztergomban. 1741. február 1-jei hatállyal esztergomi kanonokká és nyitrai főesperessé nevezték ki, november 4-én sasvári főesperesi címet kapott, majd 1744. július 19-én novii címzetes püspöke lett, és ebben a minőségében 1747-ben Mária Terézia kinevezte a magyar ügyek referensévé a bécsi Királyi Magyar Kancelláriához. 1746. október 6-tól a magyar királyi kancellária egyházi tanácsosa volt. Időközben az esztergomi-mezei apáti címet is ráruházták.

Papi pályafutásának csúcsaként, 1751. július 31-én Mária Terézia püspöki méltósággal ruházta fel. A beiktatási ünnepség 1751. december 22-én zajlott le, püspökké szentelése pedig 1752. március 5-én Pesten történt meg. Felszentelője az időközben már kalocsai érsekké lett Klobusiczky Ferenc volt. 1752. április 17-én Pécsett Baranya, 20-án Bonyhádon Tolna vármegye főispáni székébe is beiktatták. (örökös főispán). 1755-ben Verőce főispánja is lett egy személyben.


1754-ben megszerezte egyházmegyéjének a bíborosi pallium viselésének előjogát, új plébániákat szervezett, templomokat építtetett, iskolákat alapított. Az 1760-as években elődje, Berényi Zsigmond gróf által alapított papi szemináriumot először három (szentírástan), majd négy éves (egyházi szónoklattan) képzésűre bővítette, továbbá szándékában állt felújítani a Nagy Lajos király által 1367-ben alapított egyetemet, visszaállítandó a város „régi fényét”. Egyetemalapítási szándékának maradandó eredménye lett a tettyei papírmalom és az Engel-féle nyomda létesítése, egy csillagvizsgáló kialakítása, valamint a máig nevét viselő magyarországi első nagy nyilvános könyvtár létrehozása. 


Irodalom


BORSY Károly: Klimó György, aki megszerette Pécs városát. In: Pécsi Szemle, 2000. 1. sz. p. 21-26. p.

BORSY Károly: A XVIII. század második felének két püspöke – Klimó György és Eszterházy Pál László. In: Tanulmányok a pécsi egyházmegye történetéből I. Pécs, Pécsi Egyházmegye, 1993. p. 275-306.

BORSY Károly: Klimo György – Pécs tudomány- és művészetpártoló püspöke, In: Pécsi-Baranyai Történelmi Arcképcsarnok CD-ROM, Dr. ÓDOR Imre, LENGVÁRI István (szerk.). Kiadja a Baranya Megyei Levéltár és a Baranyai Archívum Alapítvány, 2003.

CSAJÁGHY Károly: Klimó György Pécsi Püspök élete, In: Munkálatai a pesti növendék-papság magyar iskolájának. 5. kötet, Buda, Egyetemi ny. 1838. 321-343. p.

Magyar életrajzi lexikon, KENYERES Ágnes (főszerk.), Akadémiai Kiadó, Budapest, 1967. 717. p.

A Pallas Nagy Lexikona – Az összes ismeretek enciklopédiája tizenhat kötetben, IX. kötet, Budapest, Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság, 1895. 154. p.

SZINNYEI József: Magyar írók élete és munkái VI. kötet, Kiadja Hornyánszky Viktor Könyvkiadóhivatala, Budapest, 1899. 558-559. h.

SZŐLLŐSY Károly: A magyarországi római katolikus papság irodalmi munkássága a XI. századtól egész 1885-ig bezárólag. In: Uj Magyar Sion - Egyházirodalmi folyóirat, ZÁDORI Ev. János (szerk.), XVII. évf., Nyomatott Buzárovics Gusztávnál, Esztergom, 1886. 114. p.

ZELLINGER Alajos: Egyházi írók csarnoka - Esztergom-Főegyházmegyei papság irodalmi munkássága, Nagyszombat, A szerző sajátja, 1893., 241. p.

Trackback link: