A közösségi tudomány (citizen science) a tudományon kívüli világ önkéntes, cselekvő részvételére építő tudományos módszertan és szemléletmód, amellyel valós tudományos eredmények keletkeznek. Az állampolgári részvétel a kutatás különböző szakaszaiban (a kutatási kérdés megtervezésétől kezdve az adatgyűjtésen és a feltérképezésen, az adatok értelmezésén és elemzésén át az eredmények közzétételéig és terjesztéséig), különböző szinteken valósulhat meg. Ezekre a kutatásokra jellemző, hogy reflektálnak a helyi közösségek problémáira vagy globális kihívásokra, konkrét, életminőséget javító hatás igényével lépnek fel. Szerepe az elmúlt években felértékelődött, és egyre több pályázati forrás áll a kutatók rendelkezésére.
Az egyetemi könyvtár elkötelezett támogatója az inkluzívabb, demokratikusabb, hozzáférhetőbb, nyíltabb tudománynak, amely hozzájárulhat a tudományba vetett bizalom megerősítéséhez, és a tudományos módszertan szélesebb körű megismeréséhez. Ezen kívül a közösségi tudomány kiválóan illeszthető az egyetemünk harmadik missziós tevékenységébe, és aktívan támogatni képes az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak (SDG) megvalósulását.
Miben tud segíteni a könyvtár?
A könyvtári szakértői támogatás elérhető minden egyetemi polgár számára, legyen szó akár indulás előtt álló projektek szervezőiről, már futó kezdeményezések láthatóságát növelni szándékozó szervezőkről, de akár olyan hallgatókról, kutatókról is, akiket érdekel a közösségi tudomány, szeretnének róla többet megtudni, vagy valamilyen formában csatlakozni már most futó kezdeményezésekhez.
A könyvtár elsősorban a Nyílt Tudomány különböző területein (open access publikálás, kutatási adatkezelés, nyílt infrastrukúrák), illetve rendezvényszervező, kommunikációs, tudományos ismeretterjesztés területén szerzett tapasztalatával, és a hazai szakmai hálózat tudásának becsatornázásával tudja támogatni az egyetemi projekteket az alábbi területeken:
- Szakmai tanácsadás induló projektek megtervezésében (projekt célkitűzéseinek meghatározása, stakeholder-elemzés, erőforrás-tervezés, különböző célcsoportokra szabott kommunikáció tervek kidolgozása);
- Nyílt tudománnyal kapcsolatos ismeretterjesztés (különös tekintettel a kutatási adatkezelésre);
- Etikai és jogi kérdések megválaszolásában történő segítségnyújtás;
- Projektek marketingtevékenységének támogatása;
- Aktuális felhívások, programok népszerűsítése a könyvtár közösségimédia-felületein, blogjain, honlapján;
- Megjelenési lehetőség biztosítása Kapocs a tudáshoz podcastünkben;
- A projektekhez kapcsolódó események, workshopok számára térhasználat biztosítása, közös rendezvények szervezése;
- Plakátok elhelyezése a könyvtári terekben.
Közösségi tudományos projektek a Pécsi Tudományegyetemen
Az alábbiakban olyan projektet gyűjtöttünk össze, melyeken keresztül bemutathatjuk a Pécsi Tudományegyetemen működő közösségi tudományos programokat.
A Mosquito Alert egy non-profit, nemzetközi együttműködéseken alapuló közösségi tudományos projekt, amelyet különböző állami kutatóközpontok, köztük a Pécsi Tudományegyetem is koordinál. A klímaváltozás, valamint az intenzív áruforgalmi és turisztikai tevékenység miatt számos szúnyog jövevényfaj jut el trópusi élőhelyekről Európába. Az inváziós szúnyogfajok potenciálisan számos, emberre és háziállatokra egyaránt veszélyes kórokozót terjeszthetnek. A járványügyi fenyegetettség megértéséhez ismernünk kell e fajok elterjedésének térbeli és időbeli mintázatait, melynek érdekében az Ökológiai Kutatóközpont és a Pécsi Tudományegyetem kutatói a lakosság bevonásával egy egész országot lefedő szúnyogmonitorozó programot (szunyogmonitor.hu) indítottak 2019-ben.
Kulcsfontosságú, hogy nyomon kövessük az ezeket terjesztő szúnyogok terjedését, viselkedését, felbukkanási helyüket, hogy megfelelően tudjunk alkalmazkodni. Az immáron magyarul is elérhető Mosquito Alert mobil alkalmazás erre ad lehetőséget, így az állampolgárok közvetlenül segíthetik a tudományos kutatómunkát. A lakossági bejelentéseket (fogott példányok, mobilapplikáción vagy e-mailen keresztül küldött fényképek alapján) dipterológus szakemberek azonosítják be, majd a tudományosan igazolt észlelések összegzésével az itt közzétett tájékoztató ábrák készíthetők. A társadalom részvételével nyert adatokból származó tudományos következtetések lehetővé teszik majd a célzott helyszíni mintavétel megtervezését, az erőforrások jó beosztását, valamint a begyűjtött szúnyogokban lévő kórokozók kimutatásán keresztül a felkészülést egy esetleges járványra.
A Rovar Piknik a Pécsi Tudományegyetem Virológiai Nemzeti Laboratórium projektje, amely az intézmény betegségvektorokkal foglalkozó kutatócsoportjának köszönhetően jöhetett létre. A Rovar Piknik célja, hogy a közösségi kutatás erejével vizsgálja a hazánkban még mindig széles körben alkalmazott kémiai szúnyoggyérítés környezeti kockázatait és felhívja a figyelmet természeti értékeink, biodiverzitásunk megóvására. Mindemelett, megismertetni az emberekkel, hogy hogyan lehet hatékonyan, mégis fenntartható és környezettudatos megoldásokkal védekezni a szúnyogok és általuk terjesztett kórokozók ellen.
Az éghajlatváltozás és az emberi tevékenységek növekvő vízigénye következtében a korábban állandó vízforgalommal jellemezhető vízfolyások jelentős része mára egyre gyakrabban kiszárad vagy egyre kevesebb vízmennyiséget szállít. Ez a jelenség a biológiai sokféleség, a hálózatok ökológiai integritása és az általuk nyújtott ökoszisztéma-szolgáltatások szempontjából is pusztító hatású, világszerte tendenciózusan és drámai mértékben súlyosbodik.
A DRYvER projekt fő célja az összes kapcsolódó tudományterületen átívelő megközelítéssel globális szinten felmérni és megérteni a folyamatot, majd ezen alapulva valódi megoldásokat kínálni erre a problémára az érintett felek - gazdasági szereplők, államigazgatási szervek, civil szervezetek - számára. A multidiszciplináris konzorcium szakértői 4 éven át vizsgálják, hogy az éghajlatváltozás hatására fellépő, a kisvízfolyásokat érintő kiszáradás hogyan változtatja meg a biológiai sokféleséget, az élővilág funkcionális összetételét, a patakokban lezajló fiziko-kémiai és biológiai folyamatokat és ezáltal az ökoszisztéma-szolgáltatásokat; mindezt biológiai-ökológiai, hidrológiai, kémiai, valamint közgazdaságtani, szociológiai módszerekkel és megközelítésben.
A Pécsi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karán működő Kortárs Kihívások Kutatóközpont a jelenkori társadalmi kihívások magas szintű, interdiszciplináris megközelítésén alapuló tanulmányozására jött létre. A Kutatóközpont különös figyelmet fordít a közösségi tudomány alkalmazására a társadalom- és bölcsészettudományokban, amely új lehetőségeket nyit meg a hagyományos kutatási módszereken túlmutató, közösségi alapú tudásalkotásra.
2024. december 2-3-án a KorKi megszervezte Magyarország első, kizárólag a citizen science-nek és a részvételi kutatási módszereknek szentelt konferenciáját "Contemporary Challenges: Citizen Science in the Humanities and Social Sciences" címmel, amelyet a Pécsi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtár és Tudásközpontjában tartottak, és megszervezésében a könyvtár munkatársai is közreműködtek.
Ha van egy közösségi tudományos projektje, amelyet szeretne itt bemutatni, vagy kérdései vannak azzal kapcsolatban, hogyan kezdheti el közösségi tudományos projektjét, lépjen kapcsolatba velünk.
A Pécsi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karán működő Kortárs Kihívások Kutatóközpont a jelenkori társadalmi kihívások magas szintű, interdiszciplináris megközelítésén alapuló tanulmányozására jött létre. A Kutatóközpont különös figyelmet fordít a közösségi tudomány alkalmazására a társadalom- és bölcsészettudományokban, amely új lehetőségeket nyit meg a hagyományos kutatási módszereken túlmutató, közösségi alapú tudásalkotásra.