Az Engel-féle nyomda 

Vízjegy                        
VizjegyA nyilvános pécsi püspöki könyvtár mellé, a teljes körű nyomtatvány-ellátottság érdekében Klimo György püspök egy nyomda alapítását is véghez vitte. Ennek okán Pécsre hívatta a német földön tanult Engel János József nyomdászt. Mária Teréziától az engedély 1773. február 5-én megérkezett, így az első pécsi nyomda megkezdhette működését. A privilégium levél több fontos dolgot tartalmazott. A levél szerint „megengedjük, hogy hűséges alattvalóink általános hasznára és előnyére Baranya megyében fekvő Pécs püspöki városban nyomdát állítson fel, abban mindenfajta könyvet nyomtathasson, s azokat terjeszthesse...”, továbbá kötelezték minden tárgy, könyv előzetes bemutatására cenzúra és ellenőrzés céljából, valamint minden általa nyomtatott műből három példányt kell beszolgáltatnia a helytartótanácsnak. A privilégium levelét a Baranya megyei tanács hirdette ki 1773. június 1-jén. Engel hozzálátott a nyomda életre hívásához, amely a mai Perczel utca 25. szám helyén volt megtalálható. Betűkészlete a bécsi Trattner-nyomdából származott. Fő profilja, a könyv és füzet jellegű kiadványok mellett egyéb nyomtatványokat is készített: Engel 1775-re 100 példányban falinaptárt nyomtatott ki és jelentős részét értékesíteni is tudta. 1776-tól kezdve Klimo püspök is folyamatosan látja el a nyomdát munkával. Ekkor kezdi el nyomtatásban megjelentetni a pásztor leveleit, amelyek eddig csak kéziratban voltak meg. Ez a sűrű megbízatás azonban csak egy évig, Klimo 1777-ben bekövetkezett haláláig tartott.

Az első pécsi nyomda 1836-ig működött, az alapító halála után, özvegye – Engel Krisztina (1796-1814) –, majd veje, Knezevich István (1815-1836) vezetésével. Engel János időszaka alatt mintegy 85 kiadványt jelentetett meg, 7375 oldalnyi terjedelemben. Özvegye, Engel Krisztina működése alatt 61 kiadvány jelent meg, mintegy 1992 oldal terjedelemben, majd Knezevich István idején 80 kiadványt jegyeztek fel, 3157 oldal terjedelemben.

Irodalom