„Új könyvtár virul itt, tele rendbe rakott tudománnyal.
S fontos, hogy mindent nyitva találsz odabent.”
(Faludi Ferenc: Klimo György könyvtára)

 

A Pécsi Püspöki Könyvtárat, a Pécsi Tudományegyetem Könyvtárának közvetlen jogelődjét Klimo György pécsi püspök (1751-1777) alapította meg 1774-ben, és tette nyilvánossá mindenki „közhasznára”, Magyarországon elsőként. A könyvtár eredeti helye a püspöki palota dél-nyugati szárnya volt. A püspök tervei szerint újra akarta alapítani az 1367 és 1543 között Pécsett működő egyetemet, s könyvgyűjteményét is ennek jegyében alakította ki. Ezt mutatta a könyvtár gyűjtőköre is, hiszen megtalálhatóak voltak itt a 18. századig létrejövő összes tudományág alapvető kötetei: a teológia, az orvostudomány és a jogtudomány mellett a történelem és segédtudományai, a természettudományok, nyelvészet, valamint az irodalomtudomány jelesei is.

Az egykorú és a múlt századi források újfent hangsúlyozzák a könyvtár nyilvános, mindenki számára hozzáférhető jellegét. A Klimo által kőbe vésetett latin nyelvű könyvtárhasználati szabályzat 1774-ből való, s tartalma szerint csak háromféle ember nem léphetett be a könyvtárba: az „idiota”, vagyis a tanulatlan, írástudatlan ember, a „famulus iners”, mai szóval közveszélyes munkakerülő, s végül a „fabulator”, a fecsegő. Tehát szó sem volt semmiféle megkülönböztetésről, korlátozásról, amely az egyes könyvtárhasználók vagyoni helyzetére vagy társadalmi hovatartozására utalt volna. Csak a műveltséggel, a kultúrával való elkötelezettség és a jólneveltség hiánya volt tehát kizáró tényező a püspök szemében, amely akkoriban igen haladó szellemű magatartás volt.

A nyilvánosítás tényét egy latin nyelvű márványtábla is őrzi a régi bejáratnál:

HAS. AEDES. GEORGIUS. KLIMO.
EPISCOPUS. QUINQUEECCLE
SIARUM. A. FUNDAMENTIS.
EXCITAVIT. MULTA. OMNIGENAE.
SUPELLECTILE. COMPLEVIT.
CLERI. PRIMUM. ECCLESIAE.
SUAE. TUM. PUBLICAE. OMNIUM.
UTILITATI. DICAVIT. APERUIT.
AN. DO. MDCCLXXIV.

„Ezen épületet alapjától kezdve
Klimo György pécsi püspök emelte,
a tudományosság sok eszközével felszerelte
először egyházmegyéje papságának,
majd a közhasználatnak szentelte.
Megnyitotta az Úr 1774. évében.”
(Szőnyi Ottó fordítása)

A könyvtár 1774-ből származó latin nyelvű használati szabályzata – szintén márványba vésve – pontos instrukciókkal szolgált a könyvtár használói számára:

„A könyvtár küszöbét titkon át ne lépd. A polcokhoz ne nyúlj. Kérd a könyvet, amelyet olvasni óhajtasz. Használd azt, de őrizd meg tisztán, ne rongáld hasogatással, szurkálással, sem jeleket bele ne rójj. Könyvjelzőt belehelyezned és bármit kijegyezned szabad. Másolván a könyvre ne könyökölj, papirost se tégy reá és jó messze, jobb felől tartsd a tintát meg a porzót. Ostoba, üres fecsegő maradj távol. Csendben légy, hangos olvasással másokat ne zavarj. Elmenvén a könyvet csukd be. A kicsit add vissza a felügyelőnek, a nagyot reá bízva hagyd az asztalon. Fizetned semmit sem kell. Gazdagabban távozz, térj vissza gyakrabban!”(Fényes Miklós fordítása)

A püspöki gyűjtemény 1760-as katalógusa is már ékes bizonyítékkal szolgál arra, hogy Klimo püspök szervezett működési körülmények között szerette volna tudni könyvtárát. Állományának áttekinthetősége és használhatósága a tudományágak szerinti csoportosítás révén nyert rendszerezett keretet. Nemes céljának feltárásaként bevezetőjében következőként üdvözli leendő olvasóit: „Nyájas olvasó, ez a könyvtár... nyitva áll minden tudományt kedvelő embernek, (...) nem a molyok és férgek, amint gyakran történni szokott, hanem a tudásra szomjasak számára gyűlt össze és nyílt meg... Nyájas olvasó használd ezt a könyvtárat (...) a haza tisztességére és oltalmára, magad és mások hasznára.” (ifj. Entz Géza fordítása)

A könyvgyűjtemény értékesebb példányainak széleskörű ismertségét és elismertségét egy sajnálatos esemény, a lengyel ügybe való „beavatkozás” is alátámasztja. Amikor 1772-ben sor került Lengyelország első felosztására Ausztria, Orosz- és Poroszország között, Mária Terézia a magyar korona jogán igényt tartott Galíciára és Volhiniára, középkori magyar nevén Halicsra és Lodomériára. Abban az időben központi katalógus nem lévén, az egyes könyvek felbukkanásáról személyes közléseik révén tájékoztatták egymást a könyvszerető és -ismerő emberek. Ilyen módon értesülhetett Mária Terézia külpolitikájának mozgatója, Kaunitz kancellár is arról, hogy a diplomáciai tárgyalásokhoz szükséges adattár, amelyet a lengyelországi levéltár nem volt hajlandó rendelkezésükre bocsátani, és a bécsi Hofbibliothek állományában sem volt megtalálható, a Codex diplomaticus Regni Poloniae et Litvaniae, vagyis a lengyel és litván királyság oklevéltára a pécsi püspöki könyvtárban megtalálható. A forrásgyűjteményt Kaunitz kancellár kölcsönözte ki.

A bibliotéka nyilvánossága a szolgáltatások jellegével és a használattal is alátámasztható. Koller József, a püspöki gyűjtemény könyvtárosa, és neves történésze egy 1775-ös levelében körvonalazta a nyilvános könyvtár nyitvatartási rendjét: ez alapján megtudhatjuk, hogy a könyvtár hetente két napon volt nyitva, szerdán és pénteken 3/4 8-tól 12 óráig és délután 4-től 6-ig. A többi napon is lehetséges volt a könyvgyűjtemény használata, de már inkább csak a papi szeminárium tagjai számára. Több feljegyzés is alátámasztja, hogy a könyvtárból kölcsönzés útján, otthon is lehetett a köteteket használni.

Az olvasói kör összetettségéről is vannak adataink: világi papok, kapucinusok, filozófusok, rétorok és poéták képviselték a tudományosság magasabb szintjét. Rajtuk kívül a főként civilekből álló, Klimo által szervezett filozófiai tanfolyam résztvevői forgatták előszeretettel a püspök könyveit, de ugyanígy a helyi gimnáziumok retorikai és poétikai osztályainak növendékei. A püspök a papság számára kötelezővé tette a könyvtár naponkénti látogatását, és elrendelte a történelem órák megtartását az olvasóteremben, amelyen ha tehette, személyesen részt is vett.

Klimo György dédelgetett álma városa régi fényének visszaadása volt, és annak érdekében, hogy ezt megvalósítsa, mindent megmozgatott. A tudatos, állhatatos munka a tudományszervezés intézményi keretein belül nem kizárólag a könyvtárügyet érintette, hanem az oktatás különböző szintjeit: az elemi oktatástól az egyetemig. A könyvtár a megszerezhető tudás alapját jelentette a város diákjai, valamint az egyházmegye papjai számára.

A könyvgyűjtemény alapját Klimo György elődjének, gróf Berényi Zsigmond pécsi püspöknek (1736-1748) egy közel 3000, valamint a Székeskáptalan 1000 kötetes gyűjteménye jelentette. Ezután a püspök pénzt, időt és fáradságot nem kímélve gyarapította tovább könyvtárát. A könyvvásárlások főként Itálián és Ausztrián keresztül történtek, emellett jelentős európai gyűjtemények megvételével is gyarapodott a bibliotéka. Igen szép számú régi könyvet tudott megszerezni a püspök az 1773-ban feloszlatott jezsuita rend könyvtáraiból. 1788-ban Pethő József kanonok hagyatékából, 193 kötettel bekerült a Francia Enciklopédia második kiadása is. A könyvek mellett jelentős ásvány- és érmegyűjteménnyel rendelkezett a püspöki könyvtár.

A püspök gyarapító tevékenységében segítségére voltak könyvtárosai, Koller József és Szalágy István. Klimo püspök nagy könyvgyűjtőkkel állt közeli kapcsolatban, közülük három személy említésre méltó: Paolo Bernardo Giordano római kanonok, XIV. Kelemen és VI. Pius pápa idején a pécsi egyházmegye ügyeinek referense volt a Vatikánban. Giuseppe Garampi kanonok, aki egyben bécsi nuncius, a vatikáni titkos levéltár őre, aki utóbb bíboros is lett. Továbbá állandó levelezést folytatott Francesco Pietro Maria Gazzanigával, a Bécsben élő dominikánus tudóssal, akinek tevőleges támogatása révén módjában állt a hiányzó régebbi művek és a legújabb kiadványok beszerzése. A püspök ezen kapcsolatain kívül figyelemmel kísérte a hazai könyvvásárlási lehetőségeket is. Évek során több ezer forintot fordított a könyvtár fejlesztésére.

A püspök körültekintően ügyelt a gyűjteménye gyarapítására. Mivel egy leendő egyetemi könyvtár alapjait igyekezett letenni, tehát a könyvbeszerzésnél is elsődleges „célpontként” a teológia és liturgiai tárgyú könyvek mellé a tanítandó tudományágak szakirodalma került. A könyvkiadást elősegítendő, papírmalmot alapított a Tettyén, és Pécsre hívta Engel János József nyomdászt is. Halála után az őt követő püspökök próbálták könyvtára enciklopédikus jellegét fenntartani. Klimo püspök halála után (1777) a könyvtár nyilvánossága is csorbát szenvedett. Az őt követő püspökök nehezen tudták biztosítani a könyvtár folyamatos működését.

Az alapító halála után Esterházy Pál László püspöksége idején (1780-1799) a könyvtár csak kisebb mértékben gyarapodott, főleg egykorú francia művekkel, de az ő utódai már nem fordítottak figyelmet a könyvtárra, a vásárlások csökkentek, könyvtáros hiányában a nyilvánossága is korlátozódott.

A könyvtár második alapítójának báró Szepesy Ignác püspököt (1828-1838) tekinti, aki felépíttette az új könyvtárépületet. Ő alapította meg a jogi fakultás elődjét, a Püspöki Filozófiai és Jogi Lyceumot. Kérésére készült el a könyvtár első feltáró katalógusa három betűrendes és három tematikus kötetben, amelyet a püspöki könyvtár két könyvtárőre, Vojdás János és Gradwohl Eduárd készített el.

A könyvtár 1832-ben került át a püspöki palotából a mai Szepesy utca 3. szám alá. A könyvtár jelenlegi, klasszicista stílusú épületét Szepesy püspök építtette fel, Piacsek József tervei alapján 1830-ban a várostól kapott telken. A könyvgyűjteményt rokokó oromdíszítésű állványokon, barokk stílusban kialakított külön könyvtártermekben helyezték el, a könyvek kötése és mérete szerint rendszerezve. Az Aranyterembe kerültek a bőrkötéses, arany díszítőelemekkel ellátott gerincű kötetek; a középső terembe – a díszterembe – a Szepesy püspök által gyűjtött 4000 könyv, végül pedig a Hártyaterembe a pergamenbe kötött munkákat válogatták ki. A gyűjtemény a 19. század folyamán kiegészült a Székeskáptalan hagyatékaival, amelyek a hátsó kis szobában nyerték el végleges helyüket.

Szepesy halála után, Scitovszky János püspök idején (1838-1848) még gondosan gyarapították a könyvtárat. Ekkor kerültek a könyvállványokra az ókori és az egyetemes tudomány nagyjainak, valamint a magyar egyházi és kulturális életben jeleskedő személyek Bartalits Mihály szobrász által kifaragott mellszobrai is.

Scitovszky távozása után kevesebb figyelmet szenteltek a könyvtárnak, zömében csak hagyatékokból, és ajándékokból gyarapodott az állománya. A könyvek témája főként az egyházmegyei papság olvasási szokásait tükrözi: így útleírások, természettudományi és gazdasági szakkönyvek, valamint kortárs szépirodalom került a könyvtár állományába.

A gyűjtemény 1923-ban került a Pécsre menekülő pozsonyi Királyi Erzsébet Tudományegyetem kezelésébe gróf Zichy Gyula megyéspüspök (1905-1926) nagylelkű felajánlása révén. Így végre beteljesült Klimo püspök álma: egyetemi könyvtárrá lett könyvgyűjteménye. A Haszonkölcsön-szerződés alapján (1925) a könyvtár a mindenkori megyéspüspök tulajdona maradt, és az egyetem használati jogot kapott.

A könyvtár közel 35 000 kötetnyi könyvvel büszkélkedhet, ezen belül is nyolc kódexet, huszonhárom 15. századi ősnyomtatványt, közel hétszáz 16. századi antikvát, és mintegy tizenhétezer kötetnyi, 1851 előtt készült művet őriz. A könyvek nagyobb hányada latin nyelvű, de szép számmal találhatók német és magyar nyelven íródott munkák is. Kisebb számban képviseltetett nyelvek az olasz, a francia, a görög, a héber, a horvát, az angol, a spanyol, a portugál, a szlovák, a holland, az örmény, a cseh, és végül a lengyel.

A Klimo Könyvtárat jelenleg muzeális különgyűjteményként őrzi a Pécsi Tudományegyetem Központi Könyvtára, de köteteit minden beiratkozott olvasó a kutatóteremben haszonnal forgathatja.

A végleges, immár teljesen nyilvános katalógus 2001-re készült el Móró Mária Anna főkönyvtáros munkája révén, így egyrészt az Interneten keresztül kereshetők a püspöki könyvtár kötetei; másrészt könyvalakban is megtekinthető. [A Pécsi Egyetemi Könyvtárban őrzött Klimo-könyvtár katalógusa. I. A könyvek szerzői betűrendes katalógusa / Összeáll. Móró Mária Anna, Tarsoly Kiadó, Budapest, 2001, 695 p. – (A Pécsi Egyetemi Könyvtár kiadványai 1.)]

A Klimo Könyvtár nyitva tartása:

Kutatóterem
Hétfő: 10.00-16.00h
Kedd - Péntek: 08.00-16.00h
Szombat - Vasárnap: Zárva

 

Klimo Könyvtár idegenvezetés
Hétfő - Péntek: 10.00h, 13.00h, 15.00h
Szombat : április 1. és október 31. között óránként
Vasárnap: Zárva
 

Elérhetőség:
7621 Pécs, Szepesy Ignác utca 3.