Mi lehetne idegesítőbb egy tudálékos, állandóan a képernyő sarkában ugráló gémkapocsnál? Talán egy női hangon beszélő navigációs rendszer vagy a kényszerű finomkodás, amikor egy szoftvert kell értékelni „szemtől szemben”?

„Mindig is erre vágytam […]. Egy hajbókoló, nyalizó, talpnyaló számítógépre. Ugyan már! Mi az ördögnek akarna bárki is dicséretet kapni egy géptől?” Panaszkodott a szoftverfejlesztő a helyesírás elemző program tervezésekor.

Te egyetértesz vele? Szerinted jó, ha egy gép úgy „viselkedik” mintha ember lenne? Ha kíváncsi vagy Clifford Nass pszichológiai kísérleteire, amelyekkel új megvilágításba helyezi a társas kapcsolatainkat, akkor ne habozz, olvasd el a könyvet.