Körülbelül tíz éve kaptam ezt a könyvet egy barátomtól születésnapomra. Hamar elolvastam, nagyon megtetszett, és azóta Konrád György talán összes regényét sikerült elolvasnom már. Mégis ez maradt a kedvencem, mert számomra ez a mű mutatja legtisztábban a Szerző világlátását. A gyermek Konrád Györgynek a 40-es évek elején német nevelőnője volt, 1944-ben el akarta felejteni a német nyel¬vet, majd 40 évesen újratanulta.

Az önfeledt, boldog gyermekkor 1944 májusában véget ér. Az akkor 11 éves Szerző szüleit egy feljelentés következtében letartóztatják. Neki egy nappal a gettóba zárás előtt sikerül elutaznia Berettyóújfaluból a budapesti rokonokhoz. A véletlenül kapott haladék elegendő a túlélésre, az osztálytársak mind meghalnak a gázkamrákban. Tíz hónap múlva, már felnőttként kerül sor a hazatérésre. „Kezdtük felfogni, hogy ami volt, az már nem lesz soha.”

 

A könyvajánló a PTE Egyetemi Könyvtára által a Dél-dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpontban 2013. november 11-én hétfőn, 15 órakor megnyílt "MindenKép(p)en Olvasunk!" című olvasást népszerűsítő fotókiállításra készült!