Trend a lelke mindennek. Érdekes, sok hasznos tanulsággal szolgáló könyv. Egy olyan jelenséget mutat be, és igyekszik annak mélyreható magyarázatát adni, amellyel az élet szinte minden területén találkozhatunk, és bárhol jelenik meg, sorsfordító hatást fejt ki: valami, ami addig egyáltalán nem mutatta meg magát a környezetében, vagy jelentéktelenségbe süppedt, váratlanul földindulásszerű – kissé pontosabban fogalmazva exponenciális – növekedési folyamattal kezd terjedni, erőteljesen gyorsuló ütemben hódítva meg magának az emberek mind szélesebb köreit, majd többnyire hasonló módon lehanyatlik.

Alappéldák erre, a könyvben is, a váratlanul kirobbanó divatőrületek, eluralkodó magatartásformák. Gladwell ennek a különös átmenetnek a természetét és az okait elemzi, s igyekszik valamelyes kezelési lehetőségét is megmutatni. Művének eredeti címe ebben talán kifejezőbb is: Billenőpont, vagyis az a különleges jelenség, midőn valaminek az állapota váratlanul átbillen egy, az addigiaktól erősen eltérő új minőségbe, a stagnálásból gyorsulva terjedő „járvánnyá” lép elő. A járvány itt természetesen átvitt értelemben értendő: olyan hatásként, amely emberről emberre terjedve bizonyos vonatkozás(ok)ban az irányítása alá vonja azok gondolkodását, magatartását, döntéseit. Az eredeti alcím még többet mond arról, ami e mű igazán jelentős tanulsága lehet: Hogyan tudnak kis dolgok nagy változást előidézni.

A bevezetésből idézve, „a fordulópont nem más, mint egy nagyon egyszerű gondolat biográfiája. A gondolat a következő: a legjobban akkor érthetjük a divattrendek hódítását, a bűnözési hullám emelkedését vagy csökkenését, vagy például ismeretlen könyvek hirtelen bestsellerré válását, a kamaszkori dohányzás növekedését, a szájhagyomány útján terjedő (ál)hírek hirtelen szétáradását, és egyéb hasonló, titokzatos, mindennapi életünket átható jelenségeket, ha úgy gondolunk ezekre, mint a járványokra. Mint a járványelméletnek nevezett teória kimondja: a gondolatok, a termékek, az üzenetek és viselkedésminták is úgy terjednek, ahogy a vírusok.” Meg kell ehhez jegyeznünk, hogy bár az idézetből nem tűnik ki egyértelműen, Gladwell minden példával a szinte semmiből jövő, látványosan teret nyerő folyamatokra utal – ezért is helyénvaló a járvány-párhuzam. És megmutatkozik benne, hogy a szöveg nem teljesen mentes apróbb fogalmazási pongyolaságoktól. A járvány hasonlat ugyanakkor nagyon is megalapozott. Amint elmondja, ezeknek a folyamatoknak a fellángolása, majd kihunyása erős egyezéseket mutat a biológiai járványok menetével, s a terjedésük alapvető feltételét jelentő „ragályosság” a valódi vírusokhoz hasonlóan a hordozóik megtapadási képességétől függ. Ez utóbbinak igen alapos elemzését is adja.

Ahogy belemerülünk az olvasásba, a gondolatmenet azonnal magával ragad. íme az ember: hogyan és miért kerülünk mások nézeteinek, véleményének, cselekvéseinek hatása alá, hogyan és miért formálják át sokszor teljesen érthetetlen vagy ésszerűtlen vonzerejű járványok a környezetünket, sőt a saját döntéseinket, magatartásunkat, hogyan válunk a járvány által megfertőzött tömeg részévé, jóllehet szuverén és nem egykönnyen manipulálható egyéniségnek gondoljuk/reméljük magunkat. Bizonyos értelemben önvédelmi tanulmányt is jelent, hiszen jóllehet majd mindenki úgy hiszi, hogy az ő józan eszét ugyan le nem gyűrik holmi terjedő divatok és egyéb őrültségek, és reméli, hogy ez így van az övéivel is, hasznos tudni, miként eshet meg mégis mindez velünk. Amint pedig haladunk a kötetben, az egyre szélesebb képet mutat a témához kapcsolódó különféle részterületek, példák, esettanulmányok, kutatások, és mindezek tudományos igényű elemzései felvonultatásával. Egy-kétszer meglehetősen hosszú kanyart is tesz, ám amit így mutat, az szintén igen érdekes.

Az eddigiekből is kitűnik, hogy Gladwell e művének többféle olvasata is van. Igen érdekes és sok új felismeréshez segít, ha egyszerűen a világ folyása, a társadalmi jelenségek természete iránt érdeklődő emberként követjük elemzéseit és érvelését. Emellett sokan vagyunk, akik az önismereti olvasmányon túl gyakorlati hasznot is keresünk az ilyen művekben, jelesül az istenadta nép befolyásolására, vagy éppen az annak körében terjedő ilyesfajta járványok megelőzésére/megfékezésére alkalmas tudást – például a fogyasztók magatartásában kívánt változások előidézésére használható fogásokat, azt szolgáló stratégiákra, eszközökre, marketingre, kommunikációra vonatkozó ismereteket, megfontolásokat. Hogy szakmailag minden állítása helytálló-e, azt a laikusnak nehéz megítélnie, különösen az áttekintésének igen széles íve miatt. Feltehető – és belőle mindenképpen úgy érződik –, hogy a felsorakoztatott hatalmas tudásanyag tudományosan megalapozott, legfeljebb az a kérdés, vajon a ma ismert teljes igazságot képviseli-e. A megítélését illetően sokatmondó a hátoldalán olvasható közlés: a Financial Times (a világ második legolvasottabb gazdasági napilapja) körkérdésére adott válaszok szerint az üzleti élet vezetői ezt ítélték a legjobb gondolatformáló műnek, és a könyv „számtalan” sikerlistát vezet. Azt pedig minden fenntartás elmondhatjuk, hogy kifejezetten jó, tiszta és világos logikai elemzéseket ad, rendszertechnikai megközelítésben is nagyon tanulságosan mutatja be e járványok terjedésének fő tényezőit és működési mechanizmusait, s már ebből igen sokat tanulhatunk. Talán nem fúl eretnek azt mondanunk, hogy megtanít konstruktívan gondolkodni ezekről a jelenségekről, ez pedig önmagában is nagy érték.

Gladwell emellett helyenként igen figyelemreméltó gyakorlati következtetésekkel, tanácsokkal is szolgál, egyebek közt ilyen járványok megelőzéséhez, ill. megfékezéséhez, íme, egy nagyon jellemző példa: a New-York-i bűnözési járvány rohamos visszaszorulásával kapcsolatban idézi az ún. Betört Ablak Elméletet. E szerint a bűnözés a zűrzavarnak, a rendetlenségnek az elkerülhetetlen következménye. Ha betörnek egy ablakot, és az kijaví-tatlanul marad, az arra járók azt gondolják, hogy senki sem törődik a házzal, és a károkozót nem is teszik felelőssé. Ezért hamarosan egyre több ablakot törnek be, és az anarchia szelleme az épülettől az utcára terjed, jelzést adva arra, hogy mindent szabad. Egy városban viszonylag kis problémák – graffiti, köztéri rendetlenség, zűrzavar, agresszív koldulás – azonosíthatók a „betört ablak hatással”, és ezek mind azt jelzik, hogy szabad a pálya a komolyabb bűncselekmények elkövetésére is.

Ugyanezzel kapcsolatban érdemes bemutatnunk, hogy olykor meglehetősen meredek következtetésre is jut. Könyve jelentős részét szenteli „a körülmények hatalma” témakörnek, amely nem csekély részben a „hogyan tudnak kis dolgok nagy változást előidézni” vezérmotívumra épül. Itt mondja a bűnözés megállításáról a következőket. Ismeretesek a nézetek, amelyek szerint a bűnözés a társadalmi igazságtalanság, a strukturális gazdasági egyenlőtlenség, a munkanélküliség, a rasszizmus, több évtizednyi intézményi és szociális elhanyagoltság következménye; ezért ha meg akarjuk állítani, nagy és hősies lépések megtételére van szükség. Ezzel szemben, a körülmények hatalmának elve szerint a kicsiny dolgok számítanak. Nem holmi nagy, átfogó ügyeket kell megoldani – a bűnözés megelőzhető egyszerűen azzal, hogy megtisztítjuk a környezetet, és letartóztatjuk már a kisebb törvénysértések elkövetőit is.

Nos, bár boldogan mondanánk erre, hogy ámen, minden tudásunk, tapasztalatunk, szociális beidegzésünk azt sugallja, hogy ez így túlzott leegyszerűsítés, amely önmagában nem vezethet életképes megoldáshoz. Ám ugyanezek azt is mondják, hogy Gladwell gyógymódja igenis nélkülözhetetlen, bár önmagában még nem elégséges része a megoldásnak.