Kiválasztott művem Esterházy Péter: Hrabal könyve. 1986-ban Bocz Gyula szobrászmű-vésszel utaztam Németországba, és az indulás előtti estét Budapesten töltöttem Gyula egyik barátjánál, ahol vacsoravendég volt Esterházy Péter is. Testvéréről már hallottam, mint menő magyar focistáról, de félóra sem kellett hozzá, hogy rájöjjek, Péter révén egy zseni társaságában vagyok. Elképesztő egyéni világnézetét minden pohár után jobban és jobban értettem. Egyszer egy angyalszobrot kezdtem készíteni, ahol az angyal gépjárműben ült. Rá pár hétre kezembe került Péter zseniális kötete, ahol az angyalok szintén ily módon jártak. Teljesen véletlen, hogy ugyanarra gondoltunk, ő is és én is, egymástól függetlenül. Esterházy és Hrabal két óriási művész egy kalapban. Mi kell még?