Könyvajánló

Kiadó:
Európa
ISBN:
963 733 860 8
Kiadás éve:
2007
Mű a katalógusban:

Pedagógusmesterség az Európai Unióban

A könyv a címében megfogalmazottaknak megfelelően az Európai Unió elvárásaiból kiindulva mutatja be a pedagógusok aktuális feladatait, elsősorban azokat, amelyek jelentősen változtak, vagy új kihívásként jelentek meg hivatásunkban. Tartalma szerencsére nem merül ki a különböző jogszabályok és alapdokumentumok ismertetésében, sőt ezek kizárólag a kiindulás alapját képezik. A kiadvány, amely az Eötvös József Könyvkiadónál jelent meg 2007-ben, öt fejezetben, fejezetenként három-négy nagyobb téma köré csoportosítja tartalmát, amelyet 16 szerző – köztük a szerkesztők – munkájából állított össze Bábosik István és Torgyik Judit.

A könyv első fejezete a szociális életképességek megalapozása címszó alatt olyan kérdésekkel foglakozik, mint felkészítés a munka világára, az élethosszig tartó tanulás, egészségmegőrzés, pályaorientáció. A fejezettel kapcsolatban kiemelhető, hogy az élethosszig tartó tanulás kapcsán felmerül a felnőttnevelés (andragógia) kérdése is, amelyet pontosan definiál. Ezzel korábban pedagógiai kiadványokban nem találkoztam, holott szoros kapcsolatban áll a pedagógiával. A másik témakör, amelyre érdemes külön felhívni a figyelmet, az informatikai kompetencia fejlesztése és az IKT-eszközök alkalmazásának kérdése. Ez szintén újdonság a pedagógiai irodalomban annak ellenére, hogy egyre többször halljuk a szükségességét.

A második fejezetben a pedagógusszerep változásaival foglalkozik. Az aktuális szerepek bemutatása mellett a tanári kapcsolattartás fontosságáról és annak lehetőségeiről is olvashatunk, ennek elemeként a szülőkkel való kapcsolattartás is megjelenik. Külön alfejezet a pályakezdő pedagógusoknak szánt útmutatást tartalmaz, amelyet szintén példaértékűnek tartok.

A könyv harmadik fejezetének címében található kifejezés: az iskola mint örömforrás az oktatásnak olyan megközelítéséről tanúskodik, amellyel ritkán találkozhatunk. A motiváció szerepének és lehetőségeinek bemutatása mellett a gyermekközpontú oktatással is megismerkedhetünk, ami számomra érthetetlen módon eddig a neveléstudomány mostohagyermekének számított. A motiváció és a gyermekközpontúság témaköréhez kapcsolódva az értékelés alternatíváit is megismerhetjük ebben a fejezetben.

A negyedik fejezet az oktatás problémáival, nehézségeivel és azok megoldásával foglalkozik. A következő kulcsszavakkal találkozhatunk: integráció, inkluzív pedagógia, mentálhigiéné, viselkedészavar. A fogalmak tisztázása mellett megoldási javaslatokat is kaphatunk a problémák kezelésére. Ha ez nem lenne elegendő, a különböző iskolához, oktatáshoz kapcsolódó pszichológiai szolgálatok feladatát, tevékenységét is bemutatja a fejezet.

Az ötödik, egyben utolsó fejezet a tanári önképzéssel foglalkozik. Változó világunkban ennek egyre nagyobb szerepe lesz. Az önképzéshez gyakorlati segítséget is nyújt a tájékozódás alapvető forrásainak bemutatásával. Talán azért, mert ezen a területen rendelkezem a legmélyebb ismeretekkel, ezt az alfejezetet találtam a legkevésbé kidolgozottnak, és a megadott források itt a legszegényesebbek. Tisztában vagyok azzal is, hogy ennek az egyetlen oka az, hogy a témával kapcsolatban nem lelhető fel más forrás, ugyanakkor a felsorolt források bármelyikét áttekintve az érdeklődő átfogó képet kaphat a pedagógiai tájékozódás lehetőségeiről.

A kiadvány szerkezete logikus, tartalma összefüggő, annak ellenére, hogy különböző szerzők munkáit fogja össze. Az egyes témakörök elméletének rövid és szakszerű, ugyanakkor érthető leírása mellett a gyakorlati tevékenységhez is hasznos tudnivalókkal szolgál a könyv. Nem törekszik a téma részletes bemutatására, inkább a legfontosabb alapfogalmakat, elméleteket és gyakorlati megoldásokat mutatja be. Az adott témába bevezető, gondolatébresztő jellegű kiadvány, és ehhez segítséget is kapunk.

Az alfejezetek végén a bemutatott ismeretekhez kapcsolódó kulcsszavak is megjelennek, jól kiemelve. Ezt könyvtárosként pozitívan értékelem, bár a használhatóság szempontjából célszerűbbnek tartottam volna, ha a cím után helyezik el. Így a könyvet kézbe vevők azonnal látnák, hogy az adott alfejezet milyen kérdésekkel foglalkozik. A kulcsszavak mellett néhány kérdést is felvetnek a szerzők, amelyek a téma továbbgondolását segítik. A témakörrel részletesebben megismerkedni kívánók a felhasznált források jegyzékét is megtalálják. A forrásjegyzék mennyiségében és tartalmában az alfejezetek jelentősen eltérnek, de általánosságban elmondható, hogy naprakész forrásokból merítenek. Azoknál a témaköröknél, amelyeknél hazai forrás kevésbé állt rendelkezésre, a szerzők a nemzetközi irodalomból merítenek.

A könyvet naprakésznek, jól használhatónak tartom, úgy gondolom, elsősorban a pedagógusjelöltek, doktoranduszok és hivatásukban megújulni kívánó pedagógusok hasznos forrása lehet.