Klimo Könyvtár és Egyetemtörténeti Kiállítás

Klimo Könyvtár

A hajdani püspöki könyvtárat 1774-ben alapította Klimo György pécsi püspök (1751–1777). Ez a gyűjtemény volt Magyarország első nagy nyilvános bibliotékája. Eredeti, ötablakos épülete az 1770-es évekre készült el, kizárólag könyvtári célokra. A bibliotéka „háza” a püspöki palota és a délnyugati torony közötti üres telken épült fel, összeköttetést teremtve e két épületrész között.

Innen – helyhiány miatt – 1832-ben költöztette át a könyvtárat báró Négyesy Szepesy Ignác püspök (1828–1838) az akkori Kisiskola utcában található, Piatsek József által tervezett, klasszicista stílusú épületbe, ahol előtte a Pécsi Püspöki Lyceum tantermei voltak. A köteteket az emeleten található, korábbi előadó-vizsgatermekbe rendeztette el Szepesy. A Klimo püspök és az őt követő ordináriusok által összegyűjtött köteteket két terembe osztatta el, a kötések és a méret szerint rendezve.

Így kapta a könyvár déli terme az Aranyterem nevet, hiszen ott találhatók a legszebb egészbőrkötéses aranyozott gerincű kötetek. A másik, északi szélső terem a Hártyaterem nevet viseli, hiszen itt a kötetek pergamenkötése volt az egyik elrendezési elv. A középső, díszterem mintegy „könyvtár a könyvtárban” a Szepesy Könyvtárat foglalja magába. A püspök korai halála miatt a polcok egy részére korabeli kanonokok és polgári személyek – így Patkovics József megyei tiszti főorvos – hagyatéka került. A terem ma is használatos neve: Szepesy-terem.

Helyhiány miatt 1880-ban faláttöréssel egybenyitották a három külön bejárattal rendelkező termet, hozzácsatolva egy kis északi szobát, amelyet szintén faltól-falig bepolcoztak. Ide a  19–20. század fordulóján működő, pécsi kanonokok hagyatékai kerültek. Ma a helyiség a Székeskáptalani terem nevet viseli.

A hajdani püspöki könyvtár közel 35.000 kötetben, több mint 17.000 művel büszkélkedhet. Az egyes termekben  állandó, valamint időről időre megújuló, időszaki kiállítások keretében a látogatók képet kaphatnak a nyomdászat és a könyvkultúra 15–20. századi fejlődéséről, és a Klimo Könyvtár gyűjteményének nyelvi és tematikai sokszínűségéről.


Egyetemtörténeti Kiállítás

Egy csaknem 650 éves felsőoktatási múlttal rendelkező város egyetemének elengedhetetlen feladata elődei emlékének ápolása, múltjának, történeti relikviáinak felkutatása, majd szakszerű feltárása és kiállítása. A középkori pécsi universitas 625. évfordulójára Kelényi Gábornak, a POTE rektorának kezdeményezésére megalakult az ország első egyetemtörténeti – elsősorban az orvostudományi képzés történetét bemutató – múzeuma, amelynek anyaggyűjtésében, kialakításában meghatározó szerepet vállalt Benke József. Az egyetem többi tudományterületére és karára is kiterjedő egyetemtörténeti bemutató gondolata 1997 őszén merült fel, a múzeum helyszínéül a város egyik legimpozánsabb lakóháza, a Vasváry-ház szolgált, amelyben Tóth József rektor 2000-ben nyitotta meg a kiállítást. A 2000-ben kezdődő egyetemi integráció (a két pécsi egyetem, valamint a szekszárdi Illyés Gyula Főiskola egyesülése) újabb lökést adott a közös múlt relikviáinak bemutatására. A jelenlegi Egyetemtörténeti Gyűjtemény Lénárd László rektor kezdeményezésére, a Pécsi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtárának szervezeti keretén belül jött létre. 2006. október 31-én a Vasváry-házban lévő kiállítás megszűnt, állományának további megőrzését, kezelését és gyűjteménnyé szervezését az egyetem bibliotékája vállalta magára. Az új koncepciójú bemutató létrehozása Fischerné Dárdai Ágnes könyvtár-főigazgató irányítása mellett, Pásztor Andrea muzeológus szakmai koncepciója alapján, Lénárd László és Gábriel Róbert rektorok, valamint az egyetemi karok és a könyvtár vezetésének anyagi támogatásával történt. A kiállítás 2010. november 17-én nyitotta meg kapuit.

Az első teremben a középkori pécsi egyetem gótikus hangulatát idézzük meg. A helyi universitas létrejöttének körülményeit, fakultásait ismerheti meg a látogató. A fali tablón olvasható az 1367. szeptember 1-jén kelt alapítólevél szövege: „Mikor tehát nemrég Lajos Magyarország dicső királya (….) az országában fekvő Pécs városában, ami igen jeles és erre igen alkalmas, leginkább azt kívánta elérni, hogy az Apostoli Szék által állíttassék fel egy mindenféle megengedett fakultással felruházott egyetem (…)” V. Orbán pápa a teológiai fakultásra nem adott engedélyt, minden kétséget kizáróan csak a jogi fakultás léte bizonyítható. A padlón elhelyezett Pécs térkép segítségével az érdeklődök beléphetnek a középkori városba, és megtekinthetik a főbb középületeket, amelyek mellett rövid leírások ismertetik, hogy milyen régészeti leletek és források kötik az adott épületet az egyetemhez. Az intézmény kancellárjait, tanárait, diákjait egy-egy életnagyságú bábu eleveníti fel, amelyek által a korabeli források szövegeinek felhasználásával megismerhetjük az egyetem akkori polgárainak életét is.

A második terem berendezése egy reneszánsz studiolo, azaz egy reneszánsz kori, csendes, tudományos dolgozószoba hangulatát idézi fel. E studiolók a műveltség tárházai voltak, így ebben az enteriőrben az európai tudás és a régi európai egyetemek történetét mutatjuk be. A kiállítás az első középkori egyetemektől egészen a felvilágosodás koráig ad átfogó képet a felsőoktatás és a tudományok fejlődése közti kölcsönhatásról. A kiállítás első egységében a középkori egyetemek típusait, szervezeti felépítését, az egyes fakultások jellemzőit, a hét szabad művészet tudományágait ismertetik a tablók. A következő nagy egységet a reneszánsztól a felvilágosodásig ívelő időszak alkotja, amely az iskolarendszerben is alapvető változásokat hozott, hiszen ekkor jelennek meg az új felekezeti felsőoktatási intézmények (református kollégiumok, evangélikus líceumok, stb.) és a szakképzést szolgáló akadémiák. A kiállítást kiegészíti a kéziratos kódexeket, továbbá a könyvnyomtatást bemutató egység, ahol a látogatók lépésről-lépésre tekinthetnek bele a könyvek készítésének folyamatába.A második terem a 18. századi pécsi felsőoktatás és nyomdászat történetének bemutatásával zárul. A Papnevelő- és Hittudományi Intézetben 1746-ban indult az oktatás, 1785–1802 között a győri jogakadémia Pécsett működött, de Klimo György püspök egyetem újraalapítási terveiről is olvashatnak a látogatók. A vitrinben az első, 1773-ban alapított pécsi Engel-féle nyomda emlékei tekinthetők meg.

A harmadik teremben már a „modern egyetemek” megszületéséről olvashatunk, hiszen a 18. század végére a hagyományos egyetemi modell válságba jutott. A Wilhelm von Humboldt vezetésével 1810-ben létrehozott Berlini Egyetem a Kant által is hirdetett tudományos szabadságra épült. A 19. század közepétől egyre több német modellt követő kutató egyetem jött létre Európa-szerte. A terem döntő részében a pécsi felsőoktatás története került bemutatásra. A Szepesy Ignác által 1828-ban alapított líceum kezdetben csak teológiai tanulmányokat megalapozó házi tanfolyam volt, majd 1831-ben megindult a bölcsészeti képzés. 1832-ben a jogi karral kiegészülő, immár kétkarúvá lett líceum a korábbi pálos kolostorban került elhelyezésre. A teremben a püspöki jogakadémia életéhez kapcsolodó dokumentumok és tárgyak kerültek a tárlókba. A diákélet bemutatását korabeli visszaemlékezések színesítik. A terem északi oldalán az Erzsébet Tudományegyetem pozsonyi és kezdeti pécsi időszakának állítottunk emléket. Ezt az egyetemet Ferenc József alapította 1912-ben, bár az első professzorokat csak 1914-ben nevezik ki. Rövidesen a jogi kar is megkezdte működését, és 1918 tavaszán nyílott meg az orvosi és a bölcsészkar. A világháború után, 1919-ben a határ túloldalára szakadt pozsonyi egyetem működését a csehszlovák kormány beszüntette, a karok Budapestre települtek át, majd az 1921. évi XXV. törvénycikkel ideiglenesen Pécsre helyezték a teljes egyetemet, ahol 1923 októberében kezdődött meg az oktatás. A tárlókban és a paravánokon az egyetemhez kapcsolódó dokumentumok, tárgyak, fotók láthatók.

A negyedik terem a Pécsi Tudományegyetem és jogelőd intézményeinek történetét mutatja be 1950-től napjainkig. A Pécsi Tudományegyetem tíz karának és gyakorló iskoláinak emléktárgyait, kiadványait, diákéletét karonként tekinthetik meg, emellett röviden megismerhetik a kar történetének főbb csomópontjait. A terem sarkában a Pécsi Egyetemi Napok, az egyetemi televízió, mozi, újságok, a Janus Egyetemi Színház, az egyetemi sportélet és a szakkollégiumok bemutatása mellett az egyetemről indult művészek munkásságába is betekintést nyerhetnek a látogatók a kiállított tárgyakon és megtekinthető filmrészleteken keresztül.

Az ötödik terem a „rektori szoba”, amelyben pécsi egyetemhez kapcsolódó filmeket nézhetnek és hangdokumentumokat hallgathatnak a látogatók. A berendezést Flerkó Béla, Szentágothai János, Prinz Gyula professzorok bútorai, tárgyai, valamint az egyetemről gyűjtött régi bútorok adják. A könyvszekrényekben egyetemi kiadványok, érmek és plakettek mellett látható a 2008-ig használt rektori és dékáni lánc is.

A kiállítás támogatói: Nemzeti Kulturális Alap, Pécsi Tudományegyetem, PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont

Trackback link: