Az Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont munkatársai a könyvtári blogokon, valamint útmutatók és különböző guide-ok, segédletek formájában is igyekeznek támogatni oktatóink-kutatóink publikációs tevékenységét. Ezen az aloldalon azokat a tartalmainkat gyűjtjük össze, amelyek hozzájárulhatnak tudományos eredményeik láthatóságának növeléséhez.
Az oldal folyamatosan bővül.
Amennyiben van olyan téma, amelyről bővebben hallanának, kérjük, írják meg a ranking@lib.pte.hu címre.
A 2004 novemberében indított Scopus a lektorált szakirodalom legnagyobb absztrakt és citátum adatbázisa. A több mint 5000 nemzetközi kiadótól származó, több mint 19000 kiadvány mellett a Scopus gyors, könnyű és átfogóan használható eszközt nyújt a kutatóknak, amely jól megfelel a kutatási igényeknek a természettudományok, a műszaki tudományok, az orvostudomány, a társadalomtudományok, és az utóbbi időben már a humán tudományok területein is. Egyre több szerzőnek okoz problémát, hogy a Scopus profiljába idegen cikkek keveredtek, vagy több néven szerepel az adatbázisban. Útmutatónkban a leggyakoribb kérdésekre próbálunk választ adni.
Kiket érint? | Olyan kutatókat, akik rendelkeznek Scopus szerzői profillal, azaz publikáltak már az adatbázis által nyilvántartott folyóiratok, könyvsorozatok vagy könyvek valamelyikében |
Mikor írtuk?
| 2020.11.04 |
Kit kereshetek a témában? | Fekete Rita (fekete.rita@lib.pte.hu) |
A Web of Science a világ egyik legnagyobb absztrakt- és citátum-adatbázisa. A természet-, műszaki-, orvos-, társadalom- és humántudományok közül több mint 250 kutatási terület folyóirat- és könyv szakirodalmát tartja nyilván. Mintegy 20 000 folyóiratot, több százezer könyvet és konferenciakiadványt, valamint szabadalmat tartalmaz. Ilyen nagy mennyiségű adattömeg mellett nem meglepő, hogy egyre több szerzőnek okoznak problémát a Web of Science szerzői profiljába keveredett idegen cikkek, vagy, hogy több néven szerepel az adatbázisban. Útmutatónkban az ezzel kapcsolatban felmerülő leggyakoribb kérdésekre adunk választ.
Kiket érint? | Olyan kutatókat, akik rendelkeznek Web of Science szerzői profillal, azaz publikáltak már az adatbázis által nyilvántartott folyóiratok, könyvsorozatok vagy könyvek valamelyikében |
Mikor írtuk? | 2020.12.16 |
Kit kereshetek, ha kérdéseim vannak a témában | Fekete Rita (fekete.rita@lib.pte.hu) |
Napjaink kutatói úgy érzik, hogy már épp elég adminisztrációs teher hárul rájuk. Az MTMT mellett a különbözőprofilok, adatlapok kezelése, és a pályázatokkal kapcsolatos ügyintézés is túl sok hasznos idejüket vonja el a tényleges kutatástól. Joggal merülhet fel a kérdés, hogy mi szükség van egy újabb azonosító létrehozására. Mit tud az ORCID, ami miatt egyre több kutatásfinanszírozó, kiadó és egyetem is előírja a használatát? Mennyi plusz munkával jár rendeltetésszerű használata a regisztrációt követően? Cikkünkben az azonosító létrehozásának előnyei mellett bemutatjuk a regisztráció meglepően gyors folyamatát, illetve csatolunk egy guide-ot is, amely az ID MTMT-be való integrálásával kapcsolatos gyakorlati tudnivalókat is tartalmazza.
Kiket érint?
| Aktívan publikáló oktatókat és kutatókat
|
Mikor írtuk?
| 2021.12.03.
|
Kit kereshetek, ha kérdéseim vannak a témában
| Lovász Dávid (lovasz.david@lib.pte.hu)
|
Az elektronikus publikálás általános gyakorlattá vált a
tudományos életben, azonban az elektronikus publikálási ökoszisztémában
megjelenő új trendek, szereplők, szoftverek és platformok sokasága új
kihívásokat jelentenek, illetve
új gyakorlatok/praktikák adaptálására kényszeríti a kutatókat. Az
akadémiai keresőoptimalizálás (Academic search engine optimization [ASEO]) gyakorlata abban
segítheti a publikálókat, hogy cikkeiket az olyan (egyre népszerűbb)
tudományos keresőmotorok is indexálják, mint többek között a
Google Scholar, az
IEEE Xplore vagy a
PubMed.
Kiket érint?
| Aktívan publikáló oktatókat és kutatókat |
Mikor írtuk?
| 2021.12.08.
|
Kit kereshetek, ha kérdéseim vannak a témában | Völgyi Bence (volgyi.bence@lib.pte.hu)
|