Dr. Domán István főrabbi, az Országos Rabbiképző-Zsidó Egyetem professzora, a Talmudnak talán legnagyobb magyarországi tudósa, aki „civilben” nagyon tehetséges és népszerű, sokunk érdeklődését felkeltő és lekötő író, újra megajándékozott bennünket. Második kiadásban megjelentette mindannyiunk szeretett és kézikönyvként forgatott könyvét, az általa válogatott, fordított és magyarázott Babilóniai Talmudot, amelynek fedélen közölt alcíme: Eredeti Talmud részletek magyar fordításban, kommentárokkal.

Az új kiadás nemcsak új köntösben, alaposan megváltozott külsővel és jól kézbe fogható méretben jelent meg, hanem javított kiadásban és bővítve egy olyan fejezettel, amire később kitérünk. Mindenek előtt olvashatjuk Schweitzer József ny. országos főrabbi előszavát, amit még az 1994-es első kiadáshoz írt, majd maga a szerző magyarázza el olvasóinak, hogy mi is a Talmud. Tőle tudjuk meg, hogy a zsidó vallás kettős alapra épült fel: az Írott tanra, ami a Tórával veszi kezdetét és a Szóbeli tanra, amely utóbbihoz tartozik a Talmud is. A fejezet további olvasása arról is felvilágosít, hogy az Írott- és a Szóbeli tant miért nevezik így. Miután megismerkedünk a Talmud tengernyi irodalmával, alapos és kommentált válogatást kapunk a Talmud kincseiből, pontos megjelölésével az idézett helynek, illetve az idézett részletnek.

Domán főrabbinak erre a munkájára, a Babilóniai Talmudra nagy szükség volt Magyarországon. Igaz, hogy a XX. században jelent már meg használható Talmud-fordítás, Molnár Ernő tollából háromszor is, amiből két kiadás az OR-ZSE filozófia-tanárának, Babits Antalnak érdeme és Jólesz Károly fordításában is egy, de a két háború között oly sokszor megjelentetett Luzsénszky Alfonz-féle Talmud „ferdítés”, amely a Rohling-féle célzatos „művet” oly hűségesen követi és utánozza, és napjainkban új kiadása is kapható, olyan hamis képet festett a magyar olvasó és kevésbé olvasó közönség körében, hogy már csak felvilágosító célzattal is nagy szükség volt erre az új Talmud-fordításra. A szakembernek is nélkülözhetetlennek bizonyul ez a Domán-féle Talmud, minthogy újabb részleteket közöl kitűnő fordításban, nem azokat, mint az említett, de a régebbi kiadásokban is megjelentek.

Mint az írás elején említettem, a kötet egy fejezettel bővült, melyet a kitűnő és nem nélkülözhető könyv végén találunk: A kereszténységről a Talmudban. Megnyerhették (volna) a világot. Ebből a fejezetből a sok érdekesség mellett eddig nem ismert részleteket tudunk meg Jézus életéből és haláláról. Megtudjuk, hogy Jézus anyja valójában „női hajvágó”, vagyis női fodrász volt. Emellett még sok történelmi, társadalomtörténeti és irodalom-, vallástörténeti tényt, talmudbeli leírást tudhatunk meg ebből a fejezetből.