Azt hiszem, Dr. Zacher Gábor toxikológus–főorvost senkinek sem kell bemutatni. Pár évvel ezelőtt előadóként hívtuk meg a Gyógyszerésztudományok Fóruma rendezvényünkre.
Előadása hatalmas sikert aratott oktató kollégáink és hallgatóink körében egyaránt. Akkor hívta fel figyelmünket A Zacher. Mindennapi mérgeink című könyvére. Azóta már kétszer is elolvastam. Szerzőtársa legjobb gyermekkori barátja, akivel őszintén osztotta meg gondolatait. A könyvből kiderül, hogyan lett toxikológus Dr. Zacher Gábor, majd mindennapi munkájába enged bepillantást nyújtani saját „sztorik” segítségével.
Megtudhatjuk, mit is nevez a szakma drognak, bemutatásra kerülnek a „klasszikus kábítószerek” és a „modern változatok” (designer drogok).
Szembesülhetünk azzal, hogy mekkora veszélyt vállal az a személy – elsősorban a fiatal generáció tagja –, ha egy ismeretlen, új designer drogot próbál ki. És hogyan kezelje ezt a szituációt a család? Dr. Zacher Gábor vallja, hogy „szenvedély nélkül lehet élni, csak nem érdemes”. Viszont minden embernek meg kell találnia a határvonalat a szenvedélyszerű viselkedés és a szenvedélybetegség között.
Amióta megvásároltam a könyvet, az oktatásban is tudom hasznosítani a Kábítószernövények és hallucinogének című kurzusomon. A könyvet szinte minden korosztály számára tudom ajánlani, hiszen a droghasználattal előbb vagy utóbb, de mindenki találkozik valamilyen formában, és nem árt a felkészültség.
Ajánlómat azzal a mondattal zárnám, amit Dr. Zacher Gábor írt a könyvembe egy dedikálás során: „…Hát ez a való világ!”
Dr.Horváth Györgyi
egyetemi docens, intézetigazgató helyettes
mb. tudományos és diákjóléti dékánhelyettes
(ÁOK, Gyógyszerésztudományi Kar)
ajánlásával