Néhány más lengyel lakosságú felső-árvai településsel együtt 1920-ban került az újra megszülető Lengyelország fennhatósága alá. A település Keresztelő Szent János fatemploma egyike a legszebb, legszínesebb festett templomoknak a Kárpátok vidékén, s egyben a Kárpát-medence legészakabbra fekvő magyar szakrális, kulturális emléke. Belső falait, mennyezetét, berendezését színpompás, fára festett képek borítják. A Keresztelő Szent János életét megörökítő tizennégy nagyalakú kép mellett számunkra különösen értékes a magyar szenteket ábrázoló több mint ötven kép. Nincs még egy templom a Kárpát-medence területén, ahol a szentéletű magyarok ilyen nagyszámú, festett képgalériája tárulna a látogató elé. Ezért a templom a magyar egyházi művészet és hagiográfia legjelentősebb alkotásai közé sorolható.