A tudományos élet intrikákkal teli, sokszor zavaros viszonyai közé csöppen be az egyetemről a történet hőse, Kertész Zsolt, a fiatal biológus. Az ő mindennapjain keresztül pillanthatunk be a tudomány belső működésének visszásságaiba. A fiatalember gyakornokként, egy nagyszabású projekt keretein belül a saját szakállára, létrehoz „egy beszélő kutyát őssejtek segítségével”. Marci a beavatkozásnak köszönhetően 10 hónaposan több mint 2000 szót tud. Egy öt-hat éves gyerek szintjén beszél... és ami a legizgalmasabb, hogy ő maga is kérdez, tehát nemcsak valami hang és szóutánzó fenoménről van itt szó, hanem egy értelmes beszélőről.
Azonban a beszéd képessége előhív újabb problémákat: Marci a beszéd által, ha gyermeki szinten is, de gondolkodni kezd, és ennek következtében énjének világlátása is megváltozik: önmagát sokkal inkább embernek (vagy, ahogy ő mondja „kisembernek”) tartja, mint kutyának. Vajon tiszteletben kell-e tartani ezt az új lényt, akit/amit a tudomány létrehozott, felruházható-e például személyiséggel, személyiségi jogokkal, vagy mindenképpen fel kell áldozni a tudományos haladás érdekében?
Csányi Vilmos könyve egyszerre foglalkozik aktuális tudományos problémákkal, és annak esetleges filozófiai, teológiai konzekvenciáival. Maró gúnnyal beszél a tudományos világ működéséről, emberi gyarlóságról és nem kevésbé az emberi butaságról. Mindezt remekül ágyazza be egy olyan világba, ahol a tudományos kérdésekben legalább olyan fontos a média, mint egy rangos konferencia.
„Nagy meglepetések előtt áll az emberiség. A tudománynak kötelessége előrehozni ezeket a kérdéseket, és a válaszok elképzelhető lehetőségeit ki kell dolgozni, hogy valamennyire belátható legyen az emberi tudomány útja.” Fejti ki egy kairói antropológiai konferencián tartott előadásában Grünwald Arnold „prof”, a történet Nobel-díj esélyes tudósa.
A történetben kibontakozik a tudomány sikerorientált világa, amiről kiderül, hogy a fizikai és a szimbolikus erőforrásokért folytatott őrült hajsza és kíméletlen harc színtere, és felsejlenek az inkább be nem látott, mint beláthatatlan következmények, amikkel a tudomány, épp a siker érdekében nem foglalkozik.
„Képzeld el, hogy ha már sok ilyen Marci lesz, és az egyedül élő öreg nénikék majd szépen elbeszélgetnek velük, mint eddig, csak ezután a kutyák válaszolnak is, az milyen szép lesz.”
A könyvajánló a PTE Egyetemi Könyvtára által a Dél-dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpontban 2013. november 11-én hétfőn, 15 órakor megnyílt "MindenKép(p)en Olvasunk!" című olvasást népszerűsítő fotókiállításra készült!
Engedélyezi, hogy összegyűjtsük és felhasználjuk az adatait, ezáltal személyre szabhassuk az Ön számára nyújtott szolgáltatásainkat?
Állítsa be az Ön számára elfogadható viselkedési módokat vagy látogassa meg e célból létrehozott bővebb információt tartalmazó oldalunkat, hogy tájékozódjon a lehetőségeiről!