A gyűjteményben szereplő munkák különlegessége, hogy jelentős részük diákok tollából származik. Ritka az ilyen oktatói-hallgatói együttműködés, emeli ki Szauter Dóra. A közös egyetemi kutatást megelőzte Cserjés Katalin 2008-as kezdeményezése, melynek köszönhetően a következő évben megrendezhették az El Kazovszkij tiszteletére tartott emlékülést a Grand Caféban. Az itt elhangzott előadások, vetítések egyrészt felkeltették az érdeklődést, másrészt megalapozták a későbbi kutatómunkát. A hallgatóság nagy létszámán fellelkesülve egyetemi kurzust indított Cserjés Katalin és Tóth Ákos: az első félévben kialakult aktív alkotóműhely eredményeit foglalja össze a kiadvány.
A kötet címe El Kazovszkij saját univerzumának, ars poeticájának egyik alapköve. Alkotói útkeresése során szembesült azzal, hogy az egyedinek gondolt művészete szinte teljes egészében egyezik egy másik festőével. Elkezd tehát új irányt megfogalmazni; ebben kulcsszerepet játszik a merőleges viszony, mely a néző tekintetének „átalakítását” jelenti. Bele kívánja helyezni a nézőt a képbe, amelyben ikonikusan megjeleníti önmagát is, valamint gazdag szimbólumrendszerét.
Ezt a leválási folyamatot dolgozza fel Káldy Sára Foglalt utak című tanulmánya. Sára a 2009-es emlékülésen találkozott először Kazovszkij munkáival, az itt ébredt szimpátia miatt lett az egyetemi kurzus alkotóműhelyének egyik lelkes tagja. Az órára több karról is érkeztek hallgatók, és mindegyikük a maga szakja, érdeklődése oldaláról ragadta meg a festőművész alkotásait. Egy matematikus a geometriai formákat, szimbólumokat kutatta, más a balerina-motívum megjelenését figyelte. Az itt megvalósult kreatív kutatások sorozatát folytatni kívánják: a következő félévben újra elindítják a kurzust, ám új tematikával és lehetőségekkel, hiszen El Kazovszkij világa még nagy részében felfedezetlen.