Az európai társadalomnak a 20. században olyan radikális eseményekre kellett válaszolnia, mint a tömegpusztítással, a migrációval és az országhatárok újramodellálásával szembesítő világháborúk, a társadalmi kapcsolatokat és mentalitást meghatározó ideológiai konstrukciók (nacionalizmus, totalitárius ideológiák), az individuális életstratégiákra kiható gazdasági változások (a magántulajdon státusza, eltérő gazdálkodási technológiák, a munkaerőpiac), a kommunikáció és az információ forradalma.

A kongresszus az etnológiai és antropológiai szekciók résztvevők figyelmét ezekre a kontextusokra, valamint e kontextusok és kulturális örökség szerkezete és státusa közötti összefüggésekre kívánta irányítani.  Az előadások a Patrimónium és társadalom a 20. században tematikába integrálódtak. Egyik részük a népi kultúra, a társadalom szerkezetének, a kulturális elemek funkciójának megváltását rögzíti. Ugyanilyen izgalmas azt követni nyomon, hogy a megváltozott körülmények között a magyar nyelvterület különböző régióiban milyen új szokások, kulturális habitusok, attitűdök állandósultak.