"...A szobrász műveivel humanizálja környezetét. Akinek sok szobra áll, gondolhatja, hogy értékekkel gazdagította a közönséget. Akinek sok szobra áll, gazdag ember lehet - gondolhatja a közönség. Mikor ezt mondom, kesernyés mosoly fut Trischler szája szögletébe: "Néha a bronzöntő több pénzt kapott, mint én, nem ez a lényeg - legyint -, néha eladok egy képet, megélünk valahogy. A fontos a munka: hogy csinálni lehessen." Mi mást kívánhatnék az ötvenéves Trischler Ferencnek? Lehessen. Még nagyon sokáig. Bükkösdi László