tovább >>>

Hosszú idő óta dédelgetett álmom válik valóra nyolcadik könyvem megjelenésével, amely az elmúlt negyven évem lelkiekben gazdag és sokrétű szeletét mutatja be modelljeim által. Összes tapasztalatomat, tudásomat, meglévő javaimat beletettem ennek megvalósításába, és ebben az évben megszületett a mű: EGYSZERŰEN EMBER. Hinnem kell, hogy vannak olyan emberek, akik szabad akaratukból áldoznak az efféle kultúrára is. [...] Általuk él bennem tovább a lelkesedés. (Baricz Kati)
tovább >>>

tovább >>>

tovább >>>

A Müpa a 21. század egyik legjelentősebb hazai kulturális teljesítménye. 2005 márciusában vele jött létre a magyar nyilvánosságban az a tér, amelyet sajátjának érezhet a kultúra és azon belül a művészet barátainak legszélesebb, örömtelien sokszínű köre, de az az elfogulatlan és nyitott közösség is, amely fontosnak tartja és gyakorolja a társadalmi érintkezés ösztönzően újszerű formáit. A Müpa Közép-Európában építészeti koncepció szempontjából előzmények nélküli kezdeményezés. Olyan épület és intézmény, amely képes befogadni és egymással összefüggésbe hozni mindent, ami az igényes művészet kategóriájába tartozik, s így méltán választhatja jelmondatául: Élmény! Minden tekintetben."
tovább >>>

Liszt Ferenc szerteágazó életútjának és életművének számos mozzanata jól ismert: az Európát beutazó zongoravirtuóz rendkívüli sikerei köztudomásúak, a Weimarban letelepedett progresszív komponista legfontosabb művei a koncertrepertoár alapját képezik, tudjuk, hogy Liszt volt a 19. század egyik legjelentősebb egyházi zenésze, s hogy kései korszakának letisztult, szikár művei a 20. századba mutatnak előre. E sokarcú életművön belül többnyire árnyékban marad a romantika korának egyik legfontosabb, s legbensőségesebb műfaja, a dal. Bozó Péter monográfiája a Liszt-dalok kevéssé ismert világába kalauzolja el az olvasót, és elsődleges forrásokra, illetve a legfrissebb szakirodalomra építve nyújt képet erről az izgalmas repertoárról. Áttekinti Liszt dalainak kronológiáját, fogadtatását és különböző kiadásait; tárgyalja a művek különféle alakváltozatait és a mögöttük meghúzódó sajátosan liszti zeneszerzői gondolkodást; és érzékeny elemzések révén veszi számba a dalok legfőbb típusait. Túl azon, hogy felvázolja a dal műfajának 19. századi kontextusát, részletesen leírja azt a történelmi hátteret is, amely a többféle zenei-nemzeti identitással (magyar, francia, német) rendelkező Liszt művészetének megértéséhez nélkülözhetetlen. Bozó Péter könyve tehát nem csupán énekeseknek, Liszt-rajongóknak és a dalirodalom szerelmeseinek kínál izgalmas szellemi kalandot, hanem a 19. századi zene- és kultúrtörténet iránt érdeklődő szélesebb olvasóközönség számára is.
tovább >>>

A Musica Sacra Hungarica a magyar egyházi zene írásos és tárgyi emlékeit a középkortól a 19. század végéig bemutató kiadvány-sorozat, mely egy, a mainál szélesebb földrajzi körzet örökségéből válogat. A dokumentumok között a mai Magyarországon őrzött vagy készült források mellett külföldi könyvtárak magyar eredetű vagy hazai rendeltetésű anyagai is megjelennek. A sorozatban műfajok kritikai dallam- és szövegkiadásai, magyarországi történetüket feldolgozó monográfiák, középkori kéziratok facsimile vagy átírt közreadásai, forráskatalógusok, műjegyzékek egyaránt helyet kapnak.
tovább >>>

A nyolcvan éve elhunyt Tornyai János festő az alföldi iskola kiemelkedő jelentőségű mestere volt. Kőszegfalvi Ferenc hódmezővásárhelyi nyugalmazott helytörténész, közgyűjteményekből, periodikákból, magánszemélyektől összegyűjtött 936 általa és hozzá írott, ismert és ismeretlen Tornyai-levelet. Tornyai Jánost, a művet létrehozó embert képeinél, rajzainál közvetlenebbül jellemzik különböző írásművei, egyéniségét, habitusát pedig leginkább levelei tükrözik. Konokul meg nem alkuvó lénye, egyénisége igazán levelezéséből ismerhető meg, ezekben az egyéni, eredeti hangú írásokban tárulkozik föl őszintén, mélyen a töretlenül a saját útját járó avatott művész és hétköznapi ember. Legegyszerűbb földijétől a legnagyobb művészekig mindenkivel a saját nyelvén tudott beszélni. Címzettjei a legszélesebb körből kerültek ki, szabómestertől az államtitkárig sokféle emberhez szólt. Levelei bepillantást engednek írójuk lelkébe, de bemutatják széles körű kapcsolatait is. Benne van ezekben önpusztító, meg nem alkuvó rajongása a művészetért, benne vannak élete tragédiái, ellentmondásai. Egyfajta korkép is ez a gyűjtemény. Benne van ezekben a levelekben a századforduló, s a 20. század első harmadának magyar élete, a vidéki mezőváros és Budapest.
tovább >>>

A kötet tanulmányai fél évszázad művészetét ölelik fel, a modern magyar művészet kezdeteitől annak két világháború közötti kiteljesedéséig. A válogatás a magyarországi művésztelepek összehasonlító elemzésével és a nagybányai művésztelep alapítóinak müncheni indulásával kezdődik. Két emblematikus nagybányai festmény eredeti keretének rekonstruálásával létrejöttük és korabeli recepciójuk eszmetörténeti hátteréről kapunk képet. A művészeti mező ágenseinek és intézményeinek tárgyalása során Nemes Marcell magyar művészeti gyűjteményén keresztül a mecenatúra és a műkereskedelem kérdéseiről esik szó. A Művészház történetét feldolgozó tanulmány középpontjában a modern törekvések népszerűsítésében kulcsszerepet játszó művészetszervező, Rózsa Miklós tevékenysége áll. A magyar művészek nemzetközi, elsősorban osztrák és német kapcsolatait a Művészház és a Der Sturm kiállításpolitikájának keretében, illetve egy nagyjelentőségű kölni kiállítás és az 1913-as Posztimpresszionista-kiállítás példáján mutatja be egy-egy tanulmány. A húszas évek neoklasszicizmusának hazai és közép-kelet-európai áttekintése mellett Derkovits Gyula művészetének nemzetközi kontextusba való helyezése zárja a kötetet.
tovább >>>

A budapesti Iparművészeti Múzeum a világ második leggazdagabb oszmán-török szőnyeggyűjteményét tudhatja magáénak. A múzeum közel 800 darabot számláló szőnyegkollekciójának egynegyedét teszi ki a 15-19. századi oszmán-török anyag. Kiállításunkon gyűjteményünk legszebb darabjai láthatók, szőnyegtípusok szerinti csoportosításban. A tárlaton végigkövethető három évszázad török szőnyegeinek motívumváltozása és az egyes szőnyegcsoportok variációgazdagsága. Az összképet a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményéből két ravatalkép, valamint a Szépművészeti Múzeum két festménye teljesíti ki egy-egy jellegzetes török szőnyeg ábrázolásával...
tovább >>>

A rajztanulás folyamatában az emberi alak megörökítése, az úgynevezett alakrajz jelenti az egyik legizgalmasabb, leginkább várt pillanatot. Ahhoz, hogy idáig eljussunk, sok fontos szabályt, mesterfogást kell megismerni, alkalmazásukat gyakorolni. A szerző a kötetben összegyűjtött minden ahhoz szükséges tudnivalót, mesterfogást – az anatómiától a tónusok helyes alkalmazásáig –, hogy minél szebb és pontosabb tanulmányrajzokat készíthessünk.
tovább >>>

Gyarmathy Tihamér (Pécs, 1915. március 8 – Budapest, 2005. január 9.) a XX. századi magyar nonfiguratív festészet 1940-es években fellépő derékhadának egyik legfiatalabbja, majd az új évezredre már egyik utolsó élő klasszikusa. Martyn Ferenccel együtt tagja volt az Európai Iskola néven 1945-ben szerveződő modern művészeti csoportosulásnak, alapítója az abból kivált Elvont Művészek Csoportjának, résztvevője a Réalités Nouvelles 1947-ben, Párizsban megrendezett első nemzetközi kiállításának...
tovább >>>