A Magyar Művészeti Akadémia támogatásával, magánkiadásban jelent meg Novotny Tihamér A látható és a láthatatlan című kötete. A 2004 és 2013 közötti időszak írói termését összefoglaló könyv rövid tanulmányokat, kiállítási beszámolókat és visszaemlékezéseket tartalmaz, így a „Szétguruló üveggolyókban" című, a 2004-et megelőző 25 év művészeti írásait összegyűjtő kötet folytatásának tekinthető...
tovább >>>

Tolvaly a magyar képzőművészeti élet titokzatos alakja. Csendes személyisége ellenére az 1970-es évek óta 2008-ban bekövetkezett haláláig nagy hatást gyakorolt pályatársaira művészként, szervezőként, tanárként egyaránt. 1972-1976 között járt a Magyar Képzőművészeti Főiskolára, mestere Sarkantyu Simon volt. Már a főiskolai évei alatt tagja volt a "Rózsa kör"-nek, és a későbbiekben is aktívan részt vett a magyar képzőművészet alternatív csoportjainak tevékenységében, mint például a Mini Galéria és a Rabinec csoport...
tovább >>>

tovább >>>

A Magyar lelkiállapot 2013 című kötet részben tisztelgés egy nagyszabású életmű előtt, részben kötelesség, részben figyelemfelkeltő tájékoztató a hazai testi-lelki egészség különböző mutatóiról.
tovább >>>

Az elsősegélynyújtáshoz, illetve kritikus állapotú sérültek vizsgálatához és ellátásához szükséges egészségügyi ismereteket összegzi az amerikai orvos-szerző kötete.
tovább >>>

A PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont rendezésében 2015. június 1-jén, hétfőn 18 órakor, a Tudásközpont (Universitas u. 2/a) előadótermében került sor Hulej Emese, a Nők Lapja újságírója "Egy Teleki gróf Afrikában" című könyvének bemutatójára. Az író beszélgetőpartnere Prof. Dr. Kéri Katalin, a PTE BTK oktatója volt. A könyvbemutatót kameránkkal rögzítettük!
tovább >>>

A reprezentatív énekes- és olvasókönyv hiteles, eddig kiadatlan források alapján tartalmazza első királyunk, Szent István tiszteletére írt zenetörténeti emlékeinket. Országalapító királyunk szentté avatása, 1083 és a 20. század eleje között keletkezett legértékesebb liturgikus, epikus és népi alkotásokat gyűjti egybe mai helyesírással és közérthető magyarázatokkal.
tovább >>>

A kanadai zenetörténész-hegedűművész, Bruno Monsaingeon felbecsülhetetlen archívumot teremtett portréfilmjeivel, melyet a XX. század legnagyobb előadóművészeiről: Szvjatoszlav Richterről, David Ojsztrahról, Glenn Gouldról, Dietrich Fischer Dieskauról, Yehudi Menuhinról készített. A beszélgetések anyagait könyv formájában is közreadta, melyek közül a sorozatunkban korábban megjelent Richter- és Gould-kötetek után most a század emblematikus hegedűművészének, Yehudi Menuhinnak gondolataival találkozhatunk...
tovább >>>

"A Lantkönyv, melyet a kezében tart a Tisztelt Olvasó, szándékom szerint több célt kíván szolgálni. Zenei életünk szegénysége, hogy a lant elveszítette a tekintélyét, amely a 17. századig Magyarországon is megillette a hangszerek népes családjában. Ennek eredménye, hogy ma sem találja a megfelelő pozíciót a kortárs zenei élet komolyzenei hangszerei között. Ezzel a kiadvánnyal is szeretném azt elérni, hogy a lant visszanyerje régi helyét, és a mai hazai zenei életben a komolyzenei hangszerek között méltó megbecsültségre tegyen szert. Ennek természetes alapfeltétele lenne, hogy a Kárpát-medencében intézményes keretek között is meginduljon a lantoktatás, ami sajnos egyelőre még hiányzik zenei életünkből. (...)" (a Szerző)
tovább >>>

A Schrammel-napló című könyv a Nemzet Művésze, Kossuth-díjas iparművész 31 naplójából kiválasztott írást, valamint a hozzájuk tartozó rajzokat gyűjtötte egybe...
tovább >>>

A modern design szép, funkcionális, egyéni, stílusos, értékálló és még megfizethető is. Előfordult, hogy egykor túl avantgárdnak vélték a használhatóság rovására, de mára elismerés és csodálat övezi a merész ötletet, az eredetiséget, amely életrehívója lett egy új formának. A gyűjtő‘k még csak most fedeznek fel bizonyos tárgyakat mintha eddig nem ismerték volna fel tervező‘ik mesterségbeli tudását a forma művészetét és szerepét...
tovább >>>

A huszadik század első évtizedének Párizs-élménye meghatározó volt a magyar művészi élet fejlődésére. Ady és Bartók Béla is elragadtatással írt első párizsi útjáról. Különösnek tűnhet, hogy a századelő pezsgő, bécsi művészvilága szinte alig hatott a magyar modernizmus fő vonulatára. A magyar művészek, akárcsak bő évszázaddal korábban, „vigyázó szemüket Párizsra vetették”, és szinte alig vették észre az Osztrák–Magyar Monarchián belül kibontakozó, élvonalbeli értékeket.
tovább >>>