A tankönyv Benedek Ferenc és az általa létrehozott tudományos műhely didaktikai szemléletének megfelelően a legfontosabb ismeretek átadására törekszik. A mű alapját a Benedek által 1995-ben megjelentetett „Római magánjog. Dologi és kötelmi jog" című munkája képezi.
tovább >>>

tovább >>>

Akár már az újszülöttekkel is játszhatunk!
tovább >>>

Sokan vágynának biztonságot adó érzelmekre egy olyan életben, egy olyan környezetben, amelyben keménynek és határozottnak kell lenni. Az Y generáció tagjai, a mai huszonévesek és fiatal harmincasok az információs kor gyermekei. Világukban mélyen megváltoztak az érintkezési szokások, és átalakultak olyan hagyományos fogalmak, mint értékrend, tudás és tekintély.
tovább >>>

A kiállítás első részében a szamurájok díszviseletét, fegyvereit, és azok díszítményeit csodálhatjuk meg, a második szekcióban a férfiak használati tárgyai (övben hordott netsuke-függő nehezékek, inrō dobozkák stb.) láthatók írószertartók és dohánykészletek társaságában. Míg a harmadik kiállítási egység a hagyományos női viseletek és obi mustrák, valamint a női hajdíszítés jellegzetes eszközeinek seregszemléje, a tárlat negyedik egysége a gyerekek világát eleveníti meg. Itt olyan darabok láthatók, melyek hagyományosan a gyerekekhez, a gyermeki léthez és annak vonatkozó ünnepeihez kapcsolódnak (pl. Kisfiúk Napjának jellegzetes gyermek szamurájpáncélja, vagy a Babaünnephez tartozó kimonót viselő baba)...
tovább >>>

Jelen akt-sorozatunk is követi a fotóriportok logikáját és tematikáját: werk-fotósorozatként dokumentálja egy aktfotó modell életét, munkáját bemutató filmet. Filmet, filmszerű beállításokkal, fényekkel, filmes lámpákkal, drapériákkal, hátterekkel, derítőkkel, pontosan végrehajtott rendezői utasításokkal. Az ezerarcú modell dolgozik, beáll, teljesít. Egyetlen képen nevet csupán. Azt gondolom, ez a kép a sorozat csúcsa: amikor Marilyn Monroe-t idéző mosollyal élvezi és mutatja saját testének minden báját. Majd a következő képeken tükör előtt, ablakban, megalázottan és tűrően pózol, eleget tesz és megfelel. Megfelelni próbál. Végül a mesterséges fények kialszanak, és ahogy érkezett, fáradtan merül el az ellenfényes cigarettafüstben. Részlet Montvai Péter bevezetőjéből.
tovább >>>

Lakner Antal a kilencvenes években indult művészgeneráció nemzetközileg is elismert alkotói közé tartozik. A valóság és fikció határterületén működő, szubverzív jellegű alkotásaival a képzőművészetet egyrészt a mindennapokba, az emberek valós környezetébe integrálja, másrészt az intézményi környezet átalakításával megkérdőjelezi a hagyományos műtárgy-felfogást és a nézők viselkedésének monoton rituáléit. Lakner az ún. posztkonceptualista művészet egyik legsokoldalúbb alkotójaként túllép azon a szemléletmódon, mely a művészetet csak zárt, intézményi környezetben képes feltételezni. A művészi alkotómunka nála nem magányos, pátosszal teli, ihletett folyamat, hanem inkább az ipari termelésre jellemző precíz tervezőmunka és a tudományos igényű kutatás kapnak szerepet az alkotófolyamatban, hiszen számára nem a felhasznált technika, hanem sokkal inkább a közvetített gondolati tartalom a meghatározó. A katalógus a 2012 szeptemberében megrendezett kiállítás teljes anyagát tartalmazza. Szerző: Judit Angel, Ami Barak, Ágnes Berecz, Olivér Horváth, Antal Lakner, Dr. Farkas Spitz, Erzsébet Tatai
tovább >>>

A kiállítás a művész kettős szerepéből indul ki, abból a sajátos dialektikából, hogy a művész gyakran egyszerre létrehozója és főszereplője is saját műveinek. A különféle szerep-felfogások sokféle lehetséges viszonyulást eredményeznek, így a művész kerülhet a mágikus erővel felruházott alkotó, a szenvedő emberi lény, a társadalmi szerepében elfogadott férfi, illetve nő, vagy akár a társadalmat kritikusan, esetenként iróniával szemlélő tervező szerepébe. Néha mindezt egy személyes nézőpontból megjelenítve tárják a nézők elé az alkotók, máskor távolságtartással tekintenek témájukra, vagy szinte társadalmi víziót kínálnak számunkra. A kiállítás ezeket a különböző művészi pozíciókat és stratégiákat kívánja bemutatni a Ludwig Múzeum gyűjteményének emblematikus, illetve kevésbé ismert művein keresztül.
tovább >>>

Henri de Toulouse-Lautrec-Monfa 1864-ben, éppen 150 éve született az egyik legtekintélyesebb és legrégibb arisztokrata család sarjaként a dél-franciaországi Albiban. A ritka, genetikai betegségben szenvedő művész rajztehetsége már egészen fiatalon megmutatkozott, így tanulmányait a korszak neves festőjének Fernand Cormonnnak párizsi műtermében folytatta, ahol diáktársai voltak Émile Bernard, Loius Anquetin és Vincent van Gogh is. 1884-ben a Montmartre-ra költözött, amelynek perzsgő világa egyszerre jelentette otthonát és műveinek legfőbb insprirációját. Nem vágyott díjakra, elismerésekre, azt azonban fontosnak tartotta, hogy művei minél több emberhez eljussanak, így örömmel vette művei újságokban való megjelenéseit és lelkesen vetette bele magát az éppen születőben lévő műfaj, az utcai reklámplakátok világába. Az igazi ismertséget éppen első ilyen – a Moulin Rouge mulató számára tervezett – plakátja hozta meg 1891-ben. Innentől kezdve szenvedélyesen készített litográfiákat, mintegy 360 darabot, ezek közül harminc plakátot. Noha a litográfia technikája korábban sem volt ismeretlen, az 1890-es években élte második virágkorát. Lautrec számára a festői és a litográfusi tevékenység egyenrangú volt: kiállításain szinte mindig együtt mutatta be a festményeket, plakátokat, litográfiákat, rajzokat, ezzel is azt érzékeltetve, hogy a különböző eljárással készített művei egyenrangúak. A kőnyomattal készített munkáinál is nagy gondot fordított a kivitelezésre, gondosan ügyelt minden részlet megvalósítására...
tovább >>>

Reigl Judit festőművész 1923-ban született Kapuváron, 1950 óta Franciaországban él és dolgozik. Azon ritka magyar származású művészek egyike, akit az Egyesült Államokban számon tartanak, és akinek munkássága az európai és amerikai absztrakció hagyományait sajátos módon ötvözi. A világ legnagyobb és legfontosabb kortárs közgyűjteményei, a New York-i Museum of Modern Art (MoMA) és a Metropolitan Múzeum, a londoni Tate Modern, vagy a párizsi Centre Pompidou őrzik a festményeit. A magyar közönség már találkozhatott munkáival a Műcsarnokban (2005) és a debreceni Modemben (2010) rendezett életmű kiállításokon, ahol a korai szürrealista műveitől, a geszturális absztrakcióin át egészen a figurativitáshoz ciklikusan visszatérő, emberi testeket ábrázoló festményekig egy átfogó képet kaphatott Reigl Judit munkásságáról...
tovább >>>

Anna Margit (1913-1991) munkásságának szeretnénk méltó emléket állítani evvel a centenáriumi kiállítással. Pályája átível majd az egész 20. századon, magán viseli a társadalmat és az egyént ért sorstragédiákat, és érzékeny alkotóként reflektál a világra. Munkáit jellemzi az általa kialakított szürreális síkon mozgó, a naiv művészet és a népművészet elemeit felhasználó egyéni stílus. Az egyik legeredetibb a kevés magyar nő festőművész közül...
tovább >>>

Baksai József festészeti alkotásai már akkor zavarba ejtenek minket, amikor műfajilag igyekszünk meghatározni őket. Festmény-plasztika vagy plasztikus festmény? Alapvetően egyik sem és mindkettő egyszerre. Ez a kettősség, a látszólag egymásnak ellentmondó, de egymás létét feltételező mozzanatok jellemzik egész művészetét, és hatják át minden sorozatát. Festményeit már a kezdetektől a rusztikus felületképzés jellemezte. Fokozatosan egyre vastagabb festékrétegekkel komponált festményeit a képfelszíntől szinte elemelkedő, abból plasztikusan kitüremkedő felületképzés jellemzi. Ezeket a tisztán festékből (többnyire olajfestéket alkalmaz, amit olykor plextollal dúsít) képzett relieffestményeket legtöbbször puszta kézzel, ecset vagy más közvetítő eszköz használata nélkül formázza. Szobrászi matériaként kezeli a festéket, így a tapintás is fontos tényező a művek készítésében. A közvetlenül kézzel alakított felület által a festészetet a taktilis érzékeléssel kapcsolja össze. Baksai azzal, hogy plasztikai értékekkel ruházza fel a festéket, a rendelkezésére álló anyagot teremti újra. Így az ősi, mágikus művészethez hasonlóan, nemcsak alkotói tevékenységével, de az alapanyag átalakításával is imitálja a teremtés folyamatát...
tovább >>>