A kötet anyaga a hatvanas években készült, úgy is mondhatnánk, Cseh Tamás első alkotói korszakában. Amikor festőnek készült. Igen, a hetvenes évektől a már dalnokként híres Cseh Tamást, Bereményi Géza alkotótársaként, az egykori tordasi fiúból lett képzőművészt elfeledtette...
tovább >>>

Olyan világban, amikor az érzelmek őszinte kifejezésével és megjelenítésével ritkán találkozunk, amikor a művészetben is egyfajta neutrális, legtöbbször közömbös nyelvezet uralkodik, akkor üdítő és inspiráló olyan művésszel találkozni, aki nem titkolja érzelmeit, sőt egész művészetét arra fókuszálja, hogy azokat kifejezze, manifesztálja, s nemcsak, hogy felszínre hozza, de művészete központi kategóriájává is tegye. Mecseki Hargita szobrászata az emberi kapcsolatok megjelenítésére épül, lett légyen témája akár mitologikus, akár biblikus, ám ezek megmintázása (faragása) mindig érzelmeket kifejező. Indulatok, szeretetek, szerelmek, fájdalmak, lázadások, tiltakozások, sóhajtások, sóvárgások érzékelhetők. Az ember attól ember, hogy érez, és a művész attól művész, ha ezeket az érzéseket, és érzelmeket képes művé formálni – állítja – e sorok írója szerint – Mecseki Hargita. Ő képes. Kőből, bronzból, samottból, fából dolgozik, figuráit - hőseit - izgatottan formált felületekkel jeleníti meg. Szobrait nem a nyugalom, hanem az izgalom hatja át, ez az emóció és ez az izgalom átsugárzik a nézőre is. Mecseki Hargita szobrai nem hagynak nyugton minket. Feledy Balázs
tovább >>>

A 17. és a 18. századi itáliai festészet uralkodó stílusáramlatait, a műfajok, technikák és témák rendkívüli gazdagságát, valamint a korszak kiemelkedő művészegyéniségeit mutatja be a Szépművészeti Múzeum Caravaggiótól Canelettóig című kiállítása. A tárlaton több mint 100 mester 140 remekművével találkozhat a nagyközönség. A legtöbb művel, szám szerint kilenccel, a korszak kiemelkedő festőgéniusza, Caravaggio szerepel a kiállításon...
tovább >>>

tovább >>>

Az elkészült munka igyekszik megfelelő tagolásokkal, jól áttekinthetően megmagyarázni a családjog teljes anyagát, éppen ezért a családi jogot hallgatók, és záró-, vagy szakvizsgára készülők, továbbá gyakorló jogászok is nagy haszonnal forgathatják.
tovább >>>

tovább >>>

A Magyar Nemzeti Galéria, folytatva a magyar művészet meghatározó alakjait feldolgozó sorozatát, 2014-ben a modern magyar művészet és az avantgárd egyik legjelentősebb alakjának, Bálint Endrének rendez kiállítást. A művész születésének 100. évfordulója alkalmat ad arra, hogy egy átfogó életmű-kiállítással idézzük fel munkásságát...
tovább >>>

2013. szeptember 13-tól Marc Chagall és Ámos Imre műveit bemutató tárlat látható a Magyar Nemzeti Galériában. Marc Chagall és Ámos Imre az a két művész, akinek életművében sorsa, vallása, zsidó identitása központi szerepet játszik. Chagall az öreg, a mindent és mindenkit túlélő mester, Ámos pedig a fiú, a fiatalon meghalt mártír. Mindkettőjük művészete hiteles, mélyen a kelet-európai hagyományokban és történelemben gyökerező életmű, és nem kevésbé ilyen a sorsuk is. Az emigráns oroszé és a mártírhalált halt magyar zsidóé. Kettejük sorsa és művészete annak ellenére is közös, hogy csupán egyszer találkoztak, Párizsban, 1937. október 4-én, néhány termékenyen együtt töltött óra erejéig...
tovább >>>

Koronczi 1986 és 1992 között, a Kádár korszak oszladozó diktatúrája és a rendszerváltás idején járt a Képzőművészeti Főiskolára, a Kiss István majd Sváby Lajos vezette intézmény sokszorosító grafika szakára, az új festészet fénykorában és hanyatlásakor. A performasztól a festésen át a grafikáig mindent kipróbált, ami akkor kötelező volt egy sokoldalú, tehetséges fiatal számára. Koronczi Endre ma a pályája derekán tartó művész, így az életmű összegzése egyéni szempontból alkalmas egy alkotói korszak lezárására és új utak kijelölésére. Koronczi életmű ugyanakkor alkalmas arra, hogy a középgeneráció számára releváns kérdéseket bemutassunk, és rálássunk a rendszerváltás óta a kortárs művészetben lezajlott változásokra. Az elmúlt 20 év történeti és társadalmi változásokra művészeti eszközökkel aktívan reagáló generációról kapunk képet Koronczi munkásságán keresztül. A középgenerációs alkotók bemutatásában mind a szakirodalomban, mind a kiállítóhelyek programjában óriási hiányok érzékelhetőek. Miközben a közelmúlt ismerete és az ő tapasztalataik visszaforgatása és hasznosítása a jelen művészeti szcéna további fejlődése szempontjából messzemenő tanulásokkal jár.
tovább >>>

A budapesti Szépművészeti Múzeum Raffaello-rajzai nem ismeretlenek a művészettörténészek számára. A kötetben szereplő hat rajza a 19. század óta jelen van a szakmai köztudatban, valamennyi modern œuvre-katalógusban és jelentősebb monográfiában megtalálhatók. Néhány lap szerzősége ugyanakkor régóta vitatott: Raffaellónak a perugiai Mária koronázása-oltárhoz szánt korai tollvázlata, Marcantonio Raimondi A betlehemi gyermekgyilkosság rézmetszetéhez készült kompozíciótanulmánya, vagy a Sala di Costantino falképeinek egyik angyalával kapcsolatba hozott krétarajza hosszú ideje megosztja a szakértőket...
tovább >>>

Manapság nem könnyű gyereket nevelni, tanítani, párkapcsolatban élni vagy épp párkapcsolatot kialakítani, s emellett lépést tartani a korral. Épp azt az időszakot éljük, amikor összefonódik az online és az offline tér, amelyben nehéz megtalálni az arany középutat.
tovább >>>

Orvosok odavetett félmondataiból, tudományos szakkönyvekből, internetes fórumokból próbálnak tájékozódni... De hol kapnak választ a hétköznapi, mégis nagyon fontos kérdéseikre? Ki mondja el nekik részletesen, átérezve bizonytalanságukat, milyen útra lépnek, amikor a mesterséges megtermékenyítést választják?
tovább >>>