A Magyarországi Evangélikus Egyház és az azzal együttműködő Asztali Beszélgetések Kulturális Alapítvány 2012 decemberében a szentendrei Régi Művésztelepi Galériában Ámos Imre és a XX. század címmel kortárs összművészeti kiállítást szervezett, amely vándorkiállítás formájában Dunaszerdahelyen, Pécsett és Berlinben is bemutatásra került. A kiállítás záró helyszíne, a Zsidó Nyári Fesztivállal együttműködve a Rumbach utcai zsinagóga. A kiállítás koncepciója: Ámos Imre életművéből kiindulva kortárs reflexiókat bemutatni, továbbá az életműből és élettörténetből adódó, a XX. századra és jelenünkre irányuló kérdéseket feltenni...
tovább >>>

Rozsda Endre sors-hajója Mohácsról indult útjára 1913. november 18-án, majd fordulatokban gazdag életfolyamon haladva kötött ki, immáron végérvényesen, 1999. szeptember 17-én Párizsban. Rozsda Endre első kiállítása a Várfok Galériában, melynek anyagát még közösen válogatta a tulajdonossal, Szalóky Károllyal, 1999 tavaszán nyílt meg. A tárlatot, mely egy hosszú távú együttműködés első lépése volt, csakúgy mint a 2013-as „A Párka fonala” című jubileumi tárlatot is – Esterházy Péter író nyitotta meg...
tovább >>>

Rozsda Endre (Mohács, 1913 - Párizs, 1999) születésének századik évfordulója alkalmából a Magyar Nemzeti Galéria, a Párizsban működő Rozsda Endre Baráti Kör és a Budapesti Francia Intézet együttműködésével retrospektív kiállításon mutatja be a művész munkásságát. A kiállítás mintegy száz festményt, valamint grafikákat és fényképeket vonultat fel. A válogatáson keresztül kirajzolódik a festőnek a naturalizmustól egészen az absztraktig terjedő pályája, valamint a sajátos szimbólumokat használó képi nyelvezete is...
tovább >>>

2013-ban Olaszország és Magyarország kölcsönösen kulturális évadot rendez a másik országban. Ennek előkészítése során a Külügyminisztérium fölkérte a Magyar Nemzeti Múzeumot, hogy vegyen részt a programkínálat bővítésében. Az együttműködés tervezésekor az a gondolat fogalmazódott meg, hogy egy olyan neves, kortárs olasz képzőművész munkái jelenjenek meg a múzeum történeti kiállító terében, akinek a munkái valamiképpen reflektálnak, párbeszédet folytatnak a magyar és az olasz múlt egyik legizgalmasabb fejezetével: a 19. századi közös szabadságtörekvésekkel. A választás Silvio Monti, varesei művészre esett...
tovább >>>

Capa, ahogy még soha nem láttad Az eddigi Robert Capa-kiállítások általában azt igyekeztek körüljárni, kicsoda volt Robert Capa. Ezúttal azt kérdezzük: mi is volt? Emigráns, aki sehol sem telepedett meg. Fotóriporter és haditudósító, aki írt és filmet is forgatott. Hős, akiről nemzedéke legjobb írói írtak elismeréssel. Charmeur, akit szerettek a nők. Ember, akinek szenvedélye volt a játék...
tovább >>>

Szántó Piroska művészetének alakulását eddig elsősorban politikai állásfoglalásai szempontjából elemezték. Kapcsolatát a magyarországi avantgárd művészeti mozgalmakkal (Szocialista Képzőművészek Csoportja, Európai Iskola, KUT, Új Művészet) baloldali, eltávolodását e mozgalmaktól, valamint a vegetációhoz, mint festői témához való fordulását pedig kevésbé radikális gondolkodásmódjával, vallásos világnézetével magyarázták...
tovább >>>

Ország Lili (Ungvár, 1926. augusztus 8. – Budapest, 1978. október 1.) életműve – különös magánmitológiájával – egyedülálló a huszadik századi magyar képzőművészetben. A MODEM e magányos, női és zsidó gyökerekből táplálkozó pálya bemutatására vállalkozik. A kiállításra magyar köz- és magánygyűjteményekből érkeztek alkotások a képzőművész összes fontosabb korszakából, így a látogató átfogó képet kaphat erről a kiemelkedő és titokzatos, a maga teljességében ritkán látott életműről...
tovább >>>

A kötet a valósághű festészet öt évtizedét kívánja áttekinteni az 50-es évek szocreáljától a napjainkban jelentkező új figurativitásáig. Az egész kötet Sinkovits Péter által a Szombathelyi Képtárban rendezett Örökölt realizmus című kiállításból kiindulva járja körbe az ún. realista motívumokat alkalamazó festészetet. A könyvben négy tanulmányban dolgozzák fel ezt a témát...
tovább >>>

A kiállítás anyagát a csungkingi Három Szoros Múzeum kínai tusfestészeti kollekciójából válogatták a KOGART és a Múzeum kurátorai. A Három Szoros Múzeum Kína 12 legfontosabb múzeumának egyike, több ezer darabos kollekcióval rendelkezik a hagyományos tusfestészet kiemelkedő alkotásaiból, melyek közül most egy több mint 100 darabos válogatást láthat a magyar közönség....
tovább >>>

A kiállítás műveinek legnagyobb közös nevezője az ember szó fogalma, pontosabban az emberi egzisztenciáról alkotott képünk átalakulása a huszadik században. A folyamatot az optika és az ismeretelmélet egymástól egyáltalán nem független fejlődése is markánsan befolyásolta. Az optika azonban itt és most nem pusztán a fénytant, hanem mindazt a technikai és konceptuális apparátust jelenti, amely a 21. század elején – a Helyszínelőktől a Dexteren át a Hazudj, ha tudsz című televíziós sorozatig – megrajzolja az emberi test és az abban lakozó emberi szellem képét. Az ismeretelmélet kapcsán érdemes kiemelni azt a diskurzust, amely Michel Foucault-tól Katherine Haylesig ívelően az ember és a humanitás fogalmát próbálta adaptálni az orvostudomány, a biológia, az informatika és a kibernetika új eredményeihez. Manapság ezt a diskurzust poszthumanistának is szokták nevezni, mert a humanizmustól eltérően már nem annyira az ember és az emberi természet (biológiai és pszichológiai értelemben vett) lényegével foglalkozik, mint inkább a határokkal és az átmenetekkel, a köztes dimenziókkal és a hibrid jelenségekkel.
tovább >>>

tovább >>>

Szőnyi Erzsébet (*1924) 1943 és 1947 között a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán többek közt Kodály Zoltán, Viski János, Weiner Leó és Szegedi Ernő növendéke volt, majd az 1947/48-as tanévben a párizsi Conservatoire-on Tony Aubinnél folytatta zeneszerzői tanulmányait. 1945-től 1981-ig a Zeneművészeti Főiskola tanára volt, 1960 és 1981-ig vezette a középiskolai énektanár- és karvezetőképző tanszakot...
tovább >>>