Szőnyi Erzsébet (*1924) 1943 és 1947 között a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán többek közt Kodály Zoltán, Viski János, Weiner Leó és Szegedi Ernő növendéke volt, majd az 1947/48-as tanévben a párizsi Conservatoire-on Tony Aubinnél folytatta zeneszerzői tanulmányait. 1945-től 1981-ig a Zeneművészeti Főiskola tanára volt, 1960 és 1981-ig vezette a középiskolai énektanár- és karvezetőképző tanszakot...
tovább >>>

tovább >>>

A kiskunhalasi Thorma János Múzeum névadója halálának 75. évfordulójára jelentős vándorkiállítást szervezett 2012-2013. évre. A Kiskunhalason született, majd Nagybányára átköltözött Thorma János a magyar festészet egyik legkiemelkedőbb alakja. Pályafutását 1887-ben Budapesten Székely Bertalannál kezdte, majd 1888-ban a müncheni Hollósy iskolában és 1889-ben a Bajor Királyi Képzőművészeti Akadémián folytatta. Azután néhány évet tanult Párizsban, a Julian Académie-n...
tovább >>>

Szentendrei kötődésű női alkotóknak állít emléket születésük 100. évfordulójának apropóján e kiállítás. A magyar modernizmus szempontjából jelentős életművel rendelkező Anna Margit (1913-1991), Szántó Piroska (1913-1998) és Vajda Júlia (1913-1982) már egy olyan periódusban léphetett pályára, amikor a női művészek a férfiakkal egyenrangú művészeti képzésben vehettek részt. Ennek ellenére még sokáig fennállt a hátrányos megkülönböztetés velük szemben a hagyományos gondolkodás részéről, mely alapvetően egy férfi-központú művészettörténeti kánon szerint ítélte meg a múlt és a jelen alkotóit...
tovább >>>

Eifert János 50 éve fotografál, most tehát visszatekintett; – mivel is tehette volna méltóbban, mint egy „Ars Poetica” című kiállítás-sorozattal. Emellett – és folyamatos aktivitása hátterében – másodlagos a tény, hogy épp most a 70-et is betöltötte...
tovább >>>

„Egy művész számára a legbiztosabb helyes út: a helyes út keresése” – vallja Haris László (1943) fotóművész. A Balogh Rudolf-díjas alkotó mindig is a keresők, az új, izgalmas világok felfedezésére törekvők, a határterületeket egymástól elválasztó kerítéseket, sorompókat lebontók közé tartozott. Nem véletlen, hogy neve éppen olyan jól cseng a képzőművészet világában, mint a fotóművészetében, sőt, évtizedeken keresztül elsősorban az előbbi részeként tartották számon.
tovább >>>

Szemadám György (1947) művészi attitűdjének két alappillére a természettel való intenzív kapcsolata, valamint az időhöz, a múlthoz való, olykor archaizáló viszonya. Jelen kötet ebből a két aspektusból vizsgálja eddigi művészeti tevékenységét, a mostanáig elkészült képzőművészeti alkotásait, az azokból összeálló műcsoportokat, valamint a tematikai szálakat elemezve, és az előbb említett nézőpontok szerint (újra)értelmezve.
tovább >>>

„Csend. Csendes várakozás – Advent – itt kialakul a szeretet, alázat, odaadás… A csendben születik meg az alkotás. A csendben találod meg a mélyben kapott talentumot és szerzett értékeid gyümölcsét.” – írja Hager Ritta (1931) alkotásainak születéséről, saját munkamódszeréről. Szavai tágabb értelemben is jellemzőek nem csak a szövőszék előtt eltöltött sok-sok csendes órára, hanem egész lényére, a mélyen hívő ember isteni hangra figyelő csendjére. S ez a figyelő csend tükröződik munkáiban is, amelyek soha nem harsányak, hanem kevés színnel, visszafogott eszközökkel közvetítik a saját egyéniségén átszűrt hangot, a benne élő hitet és gondolatot.
tovább >>>

Földi Péter (1949) művészete a magyar földből sarjad, abból a Nógrád megyei faluból, Somoskőújfaluból, ahol, több mint 60 éve éli életét. A művész így vall erről: „Azokat a dolgokat festem azóta is, amelyekkel együtt élek egész gyermekkorom óta. Azt hiszem, egy faluból is meg lehet ítélni a világot. Számomra a szülőfalum az etalon a világhoz. Ehhez azonban meg kell érteni az itteni tárgyak, motívumok összes jelentését, és akkor ez a festészet is időszerűvé, korszerűvé válik.”
tovább >>>

A két pszichológus szakember – betegségek és más egészségügyi problémák példáin keresztül – annak rejtelmeibe vezeti be az olvasót, hogy mit és hogyan képes gyógyítani az emberiség egyik legnagyobb ajándéka, a zene.
tovább >>>

A tizenegy tanulmányt egybefogó kötet a modern művészet alkotóinak világába vezeti be az olvasót. Bemutatja a művészeknek a XIX. századtól megváltozott társadalmi helyzetét, akadémiai és magániskolai képzését, megmutatkozási formáit a múzeumokban, kiállítótermekben, világkiállításokon, folyóiratokban, valamint szerveződéseit és társulásait, a nőművészek érvényesülésének kezdeti nehézségeit. Az egyetemes szemléletű könyv az európai és az amerikai művészet jelenségeinek újdonságait tárja fel érdekes, olvasmányos formában sok képpel és alapos jegyzetanyaggal kiegészítve. A tanulmányok sokrétegűsége hozzájárul a modern művészet sokoldalúbb megismeréséhez.
tovább >>>

Széttört a világ. De Mengyán András munkássága éppen azért különösen izgalmas, mondhatni példaszerű, mert jelentős hozzájárulás a világ darabokból, szisztematikus munkával történő újraépítéséhez...
tovább >>>