Az indiai modern festészet megújítója, a magyar-indiai festőművész, Amrita Sher-Gil tárlata nyílik meg a Vaszary Villában. A rendkívüli szépségű, tragikus hirtelenséggel elhunyt művész érzelmekkel teli életét és alkotásait mutatja be a születésének 100. évfordulója alkalmából rendezett kiállítás. A kiállításon Amrita Sher-Gil több indiai közgyűjteményből származó festménye lesz látható, amelyek együtt még sosem szerepeltek magyarországi tárlaton. Emellett nagybátyja, az indológus Baktay Ervin hagyatékából származó fényképek mutatják be a rendkívüli szépségű művész és családjának életét, lesz válogatás az Iparművészeti Múzeum Hopp Ferenc Kelet-Ázsiai Gyűjteményéből: indiai miniatúrák, ékszerek, szárik, melyek kapcsolatba hozhatók Sher-Gil festészetével, indiai identitásával. De szerepelnek a kiállításon hazai magángyűjteményekben még meglévő, Magyarországon készült Amrita-képek, velük összefüggésbe hozható magyar festmények, különböző tárgyak a család tulajdonából...
tovább >>>

Major János (1934–2008) művészetét a nagyközönség kevéssé ismeri, szakmai körökben azonban a magyar neoavantgárd, az Iparterv-generáció legendás alakjaként tartják számon. Ugyan 1989 óta több alkalommal volt egyéni kiállítása, monografikus igényű bemutató mindezidáig nem jött létre. Ezt a hiányt pótolja – legalábbis részben – „A halottak élén” – Major János világa című tárlat...
tovább >>>

Ujj Zsuzsi, költő, performer, előadóművész, a magyar zenei és művészeti underground különleges alakja. Huszonöt évvel a Liget Galériában rendezett első önálló kiállítása után, a MissionArt Galériában nyitjuk meg harmadik egyéni tárlatát...
tovább >>>

Mintha csak Sylvester Katalin (1929) műtermének egészét elhozták volna Párizs leghíresebb művészi alkotóközpontjából, a Bateau-Lavoire-ból, ahová a művész férjével, Csernus Tibor festőművésszel (1927–2007) költözött 1978-ban, s ahol egy évvel később kapott önálló teret az alkotásra. A budapesti Francia Intézet Pedrazzi Termében a legkülönbözőbb méretű plasztikák, rajzok, textiltervek, festmények, újságkivágások fogadják a látogatót, szinte abban a természetes, mondhatni organikus rendben, ahogyan évek, évtizedek alatt egymás mellé kerültek a műteremben. Nem véletlenül rendezték meg a kiállítás első változatát tavaly szeptember-októberben a párizsi Magyar Intézetben Sylvester Katalin műterme címmel, s nem véletlenül kapott hasonló címet a tárlatot kísérő kötet sem, amelynek szövegét a kurátor, Böröczfy Virág írta, bevezetőjét pedig Beke László, aki annak idején a műcsarnoki kiállítás létrejöttét lehetővé tette, s aki a mostani budapesti tárlatot megnyitotta...
tovább >>>

A Csillagrepedés a kortárs képelméletek megkerülhetetlen teoretikusa, Georges Didi-Huberman és a világhírű magyar származású festő, Hantai Simon beszélgetéseinek eredője...
tovább >>>

tovább >>>

A kötet az eddig "egyművesként" ismert Duray Tibor életművének alapos bemutatója. Szerzője, Molnos Péter a sorsfordító személyes kapcsolatokat, az emberi drámát és a kényszerpályákat kijelölő történelmi közeget is bemutatta...
tovább >>>

tovább >>>

Richard Wagner (1813-1883) a nyugat-európai zenetörténet egyik legnagyobb hatású és legellentmondásosabb alakja. Hosszú pályája során lenyűgöző művek sorát hozta létre, amelyek gazdagságuknak, harmóniai nyelvezetüknek és a mögöttük rejlő zenedrámai koncepciónak köszönhetően megrengették a hagyományt, s kikövezték az utat a 20. századi zene számára. Barry Millington könyve Wagner életének, életművének és korának elmélyült, mégis könnyen megközelíthető leírását nyújtja. Széles ecsetvonásokkal festi meg a zeneszerző sorsának alakulását és friss szemmel tekint a legkülönfélébb, Wagnerrel kapcsolatos témákra: a művek inspirációs forrásaira, a komponista egzotikus selymek iránti fetisizmusára, nőkhöz fűződő viszonyára, antiszemitizmusára, az operák filmtörténeti szerepére, valamint a Bayreuth-i Fesztivál és a wagnerizmus zűrzavaros örökségére...
tovább >>>

Ez a kötet nem művészettörténeti kiadvány, de szó van benne művészetről és történetről. Nem törekedett tudományos elemzések közreadására, de fontos benne az alaposság és a tudatosság. A következőkben olvasható írások nemcsak barátok sorai, de mindenképpen barátságosak. Nem tiszteletköröket futnak az írások szerzői, de hangnemük tisztelettel teli. A személy rendkívüli, és az alkalom, amelynek gondolatával született ez a könyv. Varga Imre szobrászművész 90 éves (1923. november 1-jén született)! Ilyenkor szoktuk mondani közhelyszerűen, hogy hihetetlen! A közhely azonban ezúttal különleges igazsággá nemesedik. Hihetetlen, mert Varga Imre energikussága, vitalitása, világlátásának elevensége, szobrászi - mit szobrászi: képzőművészi - munkásságának frissessége és mozgalmassága rácáfol e tekintélyes korra. Hihetetlen, hogy Varga Imre doyenné vált. Ő ugyanis nem nagy öreg, hanem nagy művész. Ez a kis könyv a köszöntés könyve. Olyan személyek írták, akik sokat köszönhetnek Varga Imrének.
tovább >>>

tovább >>>

tovább >>>