tovább >>>

A monográfia új anyagot és új szempontokat kínál a CANTATA PROFANA keletkezésének és értelmezéseinek történetéhez. Jellege interdiszciplináris, rokonszellemű a történetírásban és a kulturális antropológiában cultural turn-nek nevezett vizsgálódások szellemével. Alapvetően azonban annak a bartóki kijelentésnek a jegyében készült, hogy „mennyivel érdekesebb, ha tudjuk, milyen hatások alatt keletkezett egy-egy mű”...
tovább >>>

A kor, amelyben élünk, lepusztult, elromlott, hiányos, semmi sem egyezik az Igazsággal. A világgal és az emberrel együtt a művészet is darabokra hullott és összeomlott, és a megsemmisülés határán van...
tovább >>>

A képek és a nézők kölcsönösen alakítják egymást, de meglepő módon, a szemlélő és a műalkotás közötti kapcsolatteremtésnek, vagyis a művészeti kommunikációnak alig van szakirodalma. Ezt a hiányt pótolja S. Nagy Katalin hozzáértő könyve, amely hosszú évek oktatási gyakorlatán alapuló tankönyv, de egyúttal a szakemberek és a művészet értő befogadását igénylő olvasóközönség számára is kalauzként szolgál...
tovább >>>

Amikor a Csík zenekar első huszonöt évére visszatekintünk, felmerül a kérdés, vajon hány zenekart ünneplünk is valójában. Persze attól függ, mi alapján számolunk. Tagság változása? Stílus változása? Megmozgatott közönség nagysága?
tovább >>>

Amikor a reneszánsz fénykorának három legnagyobb alakját sorolják fel, Leonardo da Vinci és Michelangelo után hagyományosan Raffaello következik, a grácia és a harmónia eszményi mestere. Különösen azért magasztalják, mert a legkomplexebb narratívákat és filozófiai fogalmakat is képes figurálisan ábrázolni.Művészetének értékelésekor azonban kevesebb figyelmet szentelnek arra az átütő erejű készségére, amellyel a vallásos érzület bemutatására képes.A Raffaello látomásai két tanulmányát Arasse 20 év különbséggel írta, az első a képben a látnok és a látomás viszonyát vizsgálja, míg a Sixtusi Madonna esetén a mű egésze tekinthető látomásnak, ahol a látnok maga a néző, aki Raffaello szerint az oltár előtt álló hívő.Képet nézni Daniel Arasse segítségével mindig a „figuratív gondolat”avagy a „figuratív szövedék” megfejtésének kalandja.Jelen kötet immár a negyedik, amely a kiadó gondozásában eljut az olvasókhoz.
tovább >>>

Kommunikációnkat alapvetően a vizualitás jellemzi: szüntelenül képeket nézünk, készítünk, cserélünk. A ránk szakadó képözönben a helyes értelmezés éppoly elengedhetetlen, mint az írott szöveg esetében. Azt hisszük, hogy kedvünk szerint, szabadon mozgunk a képek világában, valójában a félreértésig leegyszerűsített, többnyire a média által uniformizált sémákat követünk, mi több, a kvalitásos képi beszéd vonatkozásában a vizuális analfabetizmus határát súroljuk...
tovább >>>

tovább >>>

A nagybányai festőközösség megalakulása 1896-ban a modern magyar művészet megszületését jelentette. Művészi programjuk egyik fontos célja volt a hagyományos történeti és vallásos festészet megújítása is. A festői Nagybánya friss rétjei, ligetei, barátságos hegyei, emberléptékű városi környezete vált a bibliai szent események helyszínévé a nagybányai alapító mesterek festészetében...
tovább >>>

A Ploubuter Park nevet az a kísérleti zóna kapta, mely egy újonnan felfedezett faj vizsgálatára ad lehetőséget. Az elnevezés elsősorban a szituáció műfaji meghatározásában kíván támpontot nyújtani a kísérleti, tudományos céllal létrehozott létesítmények analógiájára. A Ploubuter Park kialakítása az egyedek természetes környezetükben, eredeti lelőhelyükön történő megfigyelésein alapul. A tapasztalatok összegyűjtése és kategorizálása céljából rengeteg olyan felvétel és dokumentáció készült, melyek a vizsgált egyedeket természetes előfordulási környezetükben mutatják. A lelőhelyek jellemzői, a körülmények többnyire döntően befolyásolják azokat a tulajdonságokat, melyek alapján az egyedek rendszerezhetővé válnak. A vadon élő és szabadon szárnyaló típusoktól a fogságba esett, illetve tenyésztett vagy domesztikált változatokig nagyon színes a paletta. A lelőhelyek sokfélesége és az emberhez való viszonyuk alapján jellegzetesen különböző csoportok különíthetők el. Léteznek a természetben élő csoportok, melyek lehetőség szerint kerülik az ember társaságát, vannak a szabadon születő, de később fogságba esett alfajok, vannak csoportosan és magányosan élők, vannak lakott területeken, az ember közvetlen közelségében élők, és olyanok, melyeket az ember saját szolgálatába állított, sőt vannak tenyésztett és mesterségesen szaporított alfajok is a legnagyobb fogyasztási index-szel rendelkező területeken. A megfigyelések alapján egy rendszertani szerkezet állítható fel (Taxonomia), mely az egyedeket tulajdonságaik és jellemzőik szerint osztályozza: magashegyi~, mezei~, vízalatti~ és vízfelszíni~, rab~ ill. fogságba esett, lakótelepi~ ill. lakóparki~, dolgozó~, zacskófa és zacskóbokor, háziasított~, tenyésztett~, stb...
tovább >>>

A keramikusszakma új értékeinek országos áttekintését felvállaló kerámiabiennále rendezvénysorozat 1968-ban kezdődött pécsi múzeumi kezdeményezésre. Negyven évvel később, 2008-ban, a XX. Országos Kerámia Biennále megrendezését követően a szervezők döntési kényszerbe kerültek. A miképpen tovább kérdése ugyan már több évvel korábban felvetődött, de e kerek évforduló, valamint a 2010-es Pécs Európa Kulturális Fővárosa beruházásai körüli bizonytalanság - amely a kiállítótér elkészültére is érvényes volt - mind odavezettek, hogy elhalasztottuk a következő biennále megrendezését. A halasztás melletti döntés tartalmi oka azonban az az adatokkal is alátámasztott felismerés volt, hogy a két esztendő túlságosan rövid időtartam kiérlelt, új művek létrehozásához, s kevés az újonnan végzett keramikusok karakteres megjelenéséhez is. Különösen akkor, amikor nem csak a kerámiaművészet, de a kulturális, művészeti élet egésze is bizonytalan, válságos helyzetben van. Hosszabb terjedelmű elemzést igényelne az országos biennálék - ezen belül a kerámiabiennálék - megváltozott szerepének, jelentőségének tisztázása. Túlnyúlik ez egy kiállítási forma működésének a vizsgálatán, hiszen az oktatástól a nemzetközi művészeti trendekig, a gazdaság és a (műtárgy)piac állapotától, az egyéni alkotói motiváltságtól a tehetségig/tudásig találunk befolyásoló, módosító tényezőt, és okokat...
tovább >>>

Sebastião Salgado, a világhírű brazil származású fotóművész 1993-ban kezdte el az Exodus című projektet, melynek célja, hogy a száműzöttek, a menekültek és az önkéntes vándorlók megpróbáltatásain keresztül mutassa be a 20. század végének történelmét. Ebben a korban kényszerültek – és a mai napig kényszerülnek – arra emberek milliói, hogy elszakadjanak stabil közösségeiktől, családjuktól, szeretteiktől és új irányok felé vegyék útjukat. Ki azért, mert saját hazájában üldözik vallása, politikai nézetei, származása miatt, ki pedig a puszta túlélésért, az éhhalál elől menekülve. Salgado a projektet 1999-ben fejezte be, 2000-ben pedig elkezdődött az a kiállítási sorozat, amely a képeket szerte a világon bemutatja...
tovább >>>