A látszólag esetleges mozaikdarabokból önmagukban kerek fejezetek épülnek fel, mely fejezetek maguk is egy nagyobb egész mozaikdarabjai. Így a szerző szándéka szerint a könyv végére érve összeáll az a bizonyos Egész, mely nem több és nem kevesebb, mint egy ember élete. Egyszercsak előttünk áll Cseh Tamás, akit mindannyian ismerni vélünk, és akiről kiderül, igen, ismerjük is, mert ő nem több és nem kevesebb, mint hittük: valaki közülünk, aki velünk élte le az elmúlt emberöltőt, erről egyszerű dallamokkal és szavakkal tudósított, és most minderről pontosan és érzékien mesél...
tovább >>>

A kiváló művészettörténész Sir Nikolaus Pevsner (1902-1983) átfogó építészettörténeti munkáját a világ számos nyelvére lefordították, első megjelenése, 1943 után a szerző többször kibővítette, újabb és újabb országok építészetét emelve be a szövegbe. Az európai építészet története rengeteg kiadást élt meg, a magyar olvasók először 1972-ben vehették kezükbe, és azóta hazánkban is többször jelent meg, ez az ötödik, bővített kiadása. Népszerűségének titka tudományos szakszerűségén és a nem szakemberek számára is élvezhető és élvezetes stílusán túl megközelítésében rejlik: Pevsner az építészeti emlékeket mint egy-egy korszak szellemiségének (Zeitgeist) kifejezőit vette sorra, mindig ismertetve azt a történelmi szituációt, társadalmi és kulturális környezetet, amelyben az egyes remekművek megszülettek. Szemlélete szorosan kötődött a német szellemtudományokhoz, nem véletlenül, hiszen Németországban született, tanulmányait neves német egyetemeken végezte, előbb a drezdai Gemäldegalerie muzeológusaként, majd a göttingeni egyetem tanáraként dolgozott. Hitler hatalomra jutását követően kényszerült emigrációba, és Az európai építészet történetét a háború évei alatt már Nagy Britanniában, a Penguin Books kiadó felkérésére készítette el. A kiadó törekedett arra, hogy a legjobb szerzőkkel dolgozzon, kötetei alaposak, szakmailag kifogástalanok, ugyanakkor olvasmányosak is legyenek. Pevsner munkája minden elvárásuknak megfelelt, és elemzései ma sem veszítettek frissességükből. Világszerte az építészettörténet alapművének tekintik. Mivel a könyv utolsó bővítése óta több évtized telt el, az új kiadás utószavában Michael Forsyth építész, a University of Bath tanára összefoglalja az elmúlt ötven év irányzatait, és bemutatja a kortárs építészet kiemelkedő alkotásait. Az új kiadást bőséges jegyzetanyag, az építészeti szakkifejezések magyarázata, névmutató és helynévmutató teszi teljessé, 208 új, színes fotó és rajz, valamint 65 alaprajz illusztrálja.
tovább >>>

A magyar iparművészet története a téma első átfogó összegezése, teljes körű és rendszerezett képet ad a XIX. század derekán kifejlődő iparművészet közel másfél évszázados hazai fejlődéstörténetéről, illetve vezető egyéniségeinek tevékenységéről...
tovább >>>

A magyar iparművészet története a téma első átfogó összegezése, teljes körű és rendszerezett képet ad a XIX. század derekán kifejlődő iparművészet közel másfél évszázados hazai fejlődéstörténetéről, illetve vezető egyéniségeinek tevékenységéről...
tovább >>>

Ez a könyv magában foglalja a színelméletet, történeti áttekintést nyújt, elemzi a színérzékelés különböző problémáit, tájékoztat a legfontosabb színrendszerekről, konkrét építészeti példákat mutat a színek hatásairól és a színeket anyagokkal hozza összefüggésbe. A kötet tulajdonképpen egy átfogó, az elméletet és a gyakorlatot egyaránt egyensúlyban tartó színtankönyv, de a környezetkultúra iránt érdeklődők is sok hasznos ismeretet és érdekességet találhatnak benne.
tovább >>>

tovább >>>

Harmadik alkalommal jelenik meg a karon olyan kötet, melyben hallgatóink tudományos munkái olvashatók. Ebben az új kötetben az Illyés Gyula Kar hallgatói mellett a kar partnerintézményeinek a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-Európai Tanulmányok Karának, illetve a Partiumi Keresztény Egyetem Bölcsészettudományi Karának hallgatói is publikáltak. Örömmel ajánljuk a fiatalok kutatómunkáját olvasásra, hisz itt a jövő új generációja.
tovább >>>

Számomra korábban ismeretlen, azóta viszont személyesen is megismert amerikai szerző, Jared Diamond: „Collapse, How Societies Choose to Fail or Survive” című (Viking Press, 2005), később magyarul is kiadott munkájára véletlenül bukkantam rá egy amszterdami könyvesboltban 2005-ben. A könyvben számtalan tanulságos történelmi példát olvashatunk arról, hogy egy-egy közösség vagy társadalom mennyire volt képes olyan gazdasági-társadalmi rendszert kiépíteni, amely hosszabb-rövidebb ideig működőképesnek, fenntarthatónak bizonyult, és számtalan olyan példát is, ahol az adott közösségek nem voltak képesek kezelni a kritikus problémákat.

tovább >>>

7 éves koromban, sem előbb sem később, a tanító néni tempójában megtanultam olvasni. Hogy mivégre ez az egész tortúra, körülbelül ebben a tempóban értettem meg. Így jön közel a messzi világ, meg a közeli is, a reality és fikció egyaránt. Oldhatatlan vágyam a körülöttem levő világ megértésére az olvasás révén próbáltam kielégíteni a Gutenberg galaxis vége előtti tipikus 20. századi emberként. Magyar szakos egyetemistaként a 80-as évek könyvmoly világában, sokszor majd belefulladtam a kötelező olvasmányok hadába, keserű tapasztalatként hozva onnan, milyen nyűg is tud lenni az olvasás maga.

tovább >>>

Szeretem ezt a könyvet kézbe venni, nézegetni, bele-szagolni, mert szép és vanília, csoki és fahéj illata van. Nigella szenvedélyesen süt, bátorítóan ír, lelkesen eszik. Édes desszertek mellett sós piték, pie-ok, kenyérfélék, bagel, pizza receptek is találhatóak benne és a „házi istennő éléskamrája”, ahol zselékrémek, gyümölcslekvárok és befőttek leírásai vannak. Az egy-egy süteményhez tartozó történetek, olvasmányossá teszik ezt a látványos és nagyon szerethető könyvet a szerzőjével együtt. A receptek többsége egyszerűen elkészíthető szép és finom, biztos siker.

tovább >>>

Egyszerre szak- és szépirodalmi művet tartok a kezemben. Quintilianus Szónoklattana (Institutio Oratoria) ugyanis nemcsak egy szakterület – nevezetesen a retorika – legmagasabb színvonalú, szinte tudományos igényességű összefoglalása, hanem elbűvölő stílusban megírt életutat, élethivatást művészien tükröző olvasmány is. Már negyedik alkalommal jelentetek meg igazságügyi retorikát. Ennek megalapozásához számtalanszor kellett igénybe vennem korábban Prácser Albert, az utóbbi években pedig Adamik Tamás fordításában Quintilianus gyakorlati és elméleti megalapozottságú útmutatásait.

tovább >>>

„Egy elátkozott ékszer” A fent jelzett művet egyik oktatóm ajánlotta még évekkel ezelőtt egy kurzusán. Először a Tudásközpont egyik „elődkönyvtárából” kölcsönöztem ki, és annyira belemerültem, hogy egy nap alatt elolvastam. Később – kisebb nehézségek árán – beszereztem egy saját példányt is, és mind a mai napig minimum 4-5-ször elolvasom évente. Nem mellékesen a benne említett képzőművészeti alkotások most a háttérképeim, illetve cikkeim és dolgozataimat sokszor feldobtam a benne írt érdekességekkel. Véleményem szerint Szerb Antal egyik, ha nem a legjobban sikerült műve. Figyelemre méltóan ötvözi az olvasmányosságot és a történelmi „tényeket”. Megítélésénél figyelembe kell venni azt is, hogy a „bűntény” amiről a mű szól (lényegében egy szélhámosság és ékszerlopás története a XVIII. század végi Franciaországban), Szerb Antal korának egyik gyakran (legalábbis a mainál gyakrabban) felidézett eseménye volt, párhuzamosságot látva a két történelmi időszak között.

tovább >>>