A Szépművészeti Múzeum 1906-ban történt megnyitása előtti években a múzeum gyűjteményeinek a kialakítására felhatalmazott szakértő stáb nagy erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy az új intézmény európai rangú műtárgyanyaggal álljon a nemzetközi közvélemény elé. Az ekkor megvalósított vásárlások közül fontosságában és nagyságrendjében kiemelkedik a modern kor legrangosabb szobrásza, Auguste Rodin öt szobrának a megszerzése közvetlenül a művésztől...
tovább >>>

T. Doromby Mária (1949) a hagyományos textilművek és szövési technikák után az 1990-es évektől készített szabadvásznas alkotásain keresztül jutott el napjainkban is készülő térformáló, szobrászi munkáihoz. Drótból formálja legújabb plasztikáit. A drótszál hol szabadon fut, hol gombolyaggá, kusza halmazzá alakul, hol szabályos szövedékként, mintegy fém-szövetként jelenik meg. Máskor pedig az ismétlődésre alapozott rendszert fájdalmas hiányok bontják meg. A drót és a belőle szövött felület, illetve a belőle alakult-alakított tömeg a szabályos és a szabálytalan, a rend és a káosz ellentétei által kibontott, szeszélyesen alakuló tereppé, téri közeggé válik.
tovább >>>

Dréher János (1952) munkáiban a festékeken túl az anyag, a matéria, illetve ebből adódóan a faktúraképzés játsszák a főszerepet. Ahogy maga fogalmaz, képein „hordozható házfalakra emlékeztető, táblakép funkciójú felület” keletkezik. Dréher elsősorban a folyamatos történést érzékelteti. Ennek feltárásához az elfedést használja eszközként. Az egymásra halmozott rétegek csak apró részleteket mutatnak meg. A valóság-fragmentumok a felfoghatatlan, felfed(ez)hetetlen, láthatatlan dolgokra irányítják figyelmünket. A rétegzettség és a visszafogott színek által a feltárás-elfedés, valamint a fokozatos építkezés-pusztulás dialektikus kapcsolódásai tárulnak elénk Dréher János festett idő-emlékművein.
tovább >>>

Kalmár János (1952) absztrakciója nemcsak a formára vonatkozik. Alakjai nem egy embert ábrázolnak, nem férfit vagy nőt, s nem is egy típust, hanem az embert. Azok a mozdulatok, amelyeket ábrázol, teljesen általánosak: mindenki lehajtja, fölemeli a fejét, visszanéz stb. Az absztrakció vertikalizáló iránya, az alakok fölfelé nyújtózása ingatag kiszolgáltatottságot hoz létre, de ez is a legáltalánosabb antropológia: semmi mással nem áll összefüggésben, csak az emberi sorssal. A tér-jelek, amelyeket létrehoz, szándékosan nem töltik be a teret. Kalmár érett korszakának beköszöntőjeként eljutott az absztrakció végpontjáig. Az elnyújtottság e fokán az álló ember ingatag, törékeny nádszál lesz, ha gondolkodó nádszál is.
tovább >>>

A festő-restaurátor-művész hosszú évtizedeken át végzett múzeumi munkájáról ad számot e kötetben, amelyben arról is értesülünk, hogy hazánk milyen hatalmas művészeti kincseket tudhat magáénak. Egy aranyborítású, gránátalma mintájú falikárpit részlete késztette a szinte mecénási feladatokat ellátó, ám állami szolgálatban tevékenykedő szerzőt a visszatekintésre. Szó van a könyvben a Munkácsy-trilógia megmentéséről is, valamint Leonardo és Tiziano művészetéről, a restaurátorok műhelytitkairól.
tovább >>>

A teremtett lények cím? könyvünk Malgot Istvánt, az alkotó, teremt? embert, és teremtményeit, a szobrait mutatja be. A szobrász saját készítés? fotóin látjuk a szobrokat, és Götz Eszter ért? kommentárjai egy sajátosan ért? néz?pontból járják körbe az alkotásokat. A könyv egy jelent?s részében a szobrász válaszol Götz Eszter kérdéseire, alkotásról, életr?l, az országunkról, önmagáról beszél Malgot István. Gyönyör? kiállítású, nagy formátumú könyv.
tovább >>>

Azt látjuk-e, ami van, vagy azt, amit látni szeretnénk? Ha egy műalkotásra tekintünk, mennyiben határozza meg látásunkat a végtelenül sok kulturális beidegződés, mélyen gyökerező előítélet, felszínes pletyka? Fontos-e, hogy a képet megfestő művész kicsoda? Többek között ezek az egyszerű, mégis nehezen megválaszolható kérdések térnek vissza a Látáscsapda szövegeiben, kérdező és kérdezett egyaránt makacsul keresik rá a választ.
tovább >>>

tovább >>>

A "Pécsi enteriőrök" című könyvben - az enteriőr fogalmát tágan értelmezve - főként olyan belső terek bemutatására vállalkoztunk, amelyek többé-kevésbé őrzik eredeti formáikat, jellegzetességeiket. A látogatható, emblematikus épületbelsők mellett igyekeztünk olyan enteriőröket is megmutatni, melyek nem annyira ismertek.
tovább >>>

A Pécsi Tudományegyetem Művészeti Kar Doktori Iskolája egyedülálló kortárs képzőművészeti gyűjteményt épített fel a doktorandusz hallgatók munkáiból az elmúlt 21 évben...
tovább >>>

E játékgyűjtemény a drámapedagógia eszköztárát is felhasználva 250, óvodákban is kipróbált, különböző nehézségi fokozatú játékot tartalmaz. Ezek bármilyen helyszínen és helyzetben alkalmazhatók, valamint átalakíthatók, kibővíthetők, továbbfejleszthetők. Az olvasó elsősorban az anyanyelvi, kommunikációs képességeket és a szocializáció fejlődését segítő játékokat talál ebben a kötetben. A játéktárat óvodapedagógusoknak, tanítóknak és szülőknek is egyaránt ajánljuk!
tovább >>>

tovább >>>