A fül-orr-gégészet az utóbbi években igen gyors fejlődésen ment át. A diagnosztikus eljárások és a gyógyszeres lehetőségek nagyon sokat változtak. A szakma sebészi lehetőségei felgyorsultak, kialakult a fül-orr-gégészet mikroszkópos és endoszkópos sebészi technikája. A rekonstrukciós műtéti eljárások a fej, nyak, arc sebészi kezelésében szintén igen sokat fejlődtek. A fül-orr-gégészetet ma már világszerte fül-orr-gégészet, fej- nyaksebészetnek nevezik. A szakmához tartozik a fül, orr, torok, gége mellett az arcon, a nyakon és a koponyaalapon lévő betegségek nagy része. Az érzékszervek közül a hallás, az egyensúlyszerv, a szaglás és az ízlelés szintén a fül-orr-gégészeti szakma szubspecialitásához tartozik. Az utóbbi évtizedben az andiológia, a műtéti és készülékekkel történő hallásjavítás szintén hatalmas fejlődésen ment át. A legújabb diagnosztikus eljárások közül a mágneses rezonancia és komputertomográfia már a diagnosztika szerves része. E könyv elsősorban orvostanhallgatóknak készül, de diplomás orvosok is megtalálják benne a klinikai tudáshoz szükséges eljárásokat. A könyv foglalkozik határterületi problémákkal és az elméleti tudnivalók mellett a gyakorlat legfontosabb kérdéseivel is. A könyv kéziratának elkészítésében mind a négy egyetem tanszékvezetői részt vettek.
tovább >>>

A könyv a 20. századi modern magyar művészet egyik kiemelkedő alakját mutatja be, akit elsősorban építészként ismernek, de festői, grafikusi, reklámgrafikusi és művészeti írói munkássága is jelentős. Nélküle másként írnánk a huszadik századi magyar építészet és művészet történetét. A pécsi születésű Molnár Farkas 1921-ben kezdte meg tanulmányait a weimari Bauhausban, majd hazatérve bekapcsolódott az itthoni avantgárd körök munkájába. 1929 és 1945 között alig másfél évtized állt a rendelkezésére életműve felépítésére. Megvalósult munkáinak száma alig éri el a negyvenet, főként lakóházakat, néhány középületet, ipari épület és kiállítási pavilont, illetve enteriőrt tervezett. A könyv olyan hiánypótló nagymonográfia, amely a hosszú évek óta folyó kutatás alapján közreadja a teljes oeuvre-katalógust, Molnár fontosabb írásaiból egy bőséges válogatást és az életművet bemutató és a kor építészetét értelmező esszéfüzért. Nem szűk szakmai közönségnek szól. Bár az építészet dominál benne, helyet kap a könyvben Molnár festői, grafikai, alkalmazott grafikai munkássága is.
tovább >>>

Az ezredforduló után a divat első számú kulturális tényezővé vált. A társadalom a tömegfogyasztás hatására átrendeződött: a divat már nemcsak az öltözködéshez kapcsolódott, hanem egyre több területre volt hatással. A reklámok, a sportok, az egészség, a szokások, a megjelenés a társadalom egészét befolyásolta. A mulandó divat sokkal közelebb került a művészethez, mint valaha gondoltuk. Ma a divat világát a művészet, az üzlet, az eladhatóság, a természetesség, a mesterkéltség, a praktikusság, az esztétika és az innováció jellemzi. A felsorolt kulcsszavak többsége a divat utolsó száz évében is jelentős szerepet töltött be. Korának egyik divatikonja, Marlene Dietrich kézenfekvő tanácsokkal látta el a nőket: „Öltözködése legyen ötletesen egyéni. Nem az a fontos, hogy drága ruhákat viseljen, hanem hogy minden ruhadarabjában, amit magára vesz, legyen valami eredeti, ami elüt a többi nőétől.” A divatban múlt és jelen elválaszthatatlan. A divat elfelejt és újraformál. E kérdéseket járja körül a szerző rajzokkal, fotókkal gazdagon illusztrált könyvében, amelyből az olvasó nem csupán tájékozódhat, de ötleteket is meríthet.
tovább >>>

Ernyey Gyula professzor, a budapesti Moholy-Nagy Művészeti Egyetem tanára új kötetében Kelet-Közép-Európa és Magyarország 20. századi designtörténetével foglalkozik. A kötet egyedülálló a maga nemében: eddig még nem született összefoglaló designtörténeti mű magyar nyelven erről a területről és korszakról. A térség tárgykultúrája szinte alig ismert, pedig óriási alkotók származnak e régióból Alfons Muchától Moholy-Nagy Lászlón és Breuer Marcellen keresztül Jozé Plecnikig, és világraszóló művek: Walter Zapp Minox fényképezőgépe erre éppúgy példa, mint Rubik Ernő Bűvös Kockája. A világszerte népszerű és a ma még csak lokálisan becsült, de nagy értékű tárgyak nemcsak e térség nemzeteinek számos szálon egymáshoz kötődő közös történetéről beszélnek: egyszerre kínálják a felfedezés tiszta örömét és közös dolgaink jobb megértését is.
tovább >>>

A művészekről szóló összegző "műsorok" rossz előjelnek tekinthetők, az esetek nagy részében. A művész súlyos beteg, már halni készül, a végét járja, itt az idő. Az az idő, ami neki jár, munkássága okán. Jöjjön, aminek jönnie kell, párás tekintettel figyeljük utolsó műsorát. Hát... Talán mégse csak így lehet, múlni még nem törvényszerű, végiggondolva az utat, mely idáig segített. Kérdezed, minek? Hát... Éppen ez az, amire gondolok, a könyv, a vers, a festmény a net korában mit is ér? Ki fogja kézbe venni e fűzött-kötött lapokat, pergetni ujjával az oldalakat, és szagolni a nyomdafesték szagát? Érezni a frissen vett-kapott könyv illatát? Hol e bódulat ma már? S mégis, a dac erősebb, észérv itt mit sem segít, hiszen -ha már idáig eljutottál- folytasd, talán... A(z) Vaja@Mexico.hu (Könyv) szerzője Vaja László.
tovább >>>

"Félelemmel vegyes csodálatot ébresztett bennem a felismerés: világunkban a „megformáltság” egyetemes érvényűvé vált. Ebből következik, hogy a látással birtokba vehető környezet külső és belső tágasságának kísérőjelenségeként radikálisan megváltoztak a művészi kreativitás keretei. Ellenállhatatlan késztetést éreztem a „kortárs” vizuális művészetek céljában, feladatkörében lejátszódó átrendeződések megfigyelésére. Észre kellett vennem, hogy a tartalombővülések, formai, technikai újdonságok, a kommunikáció „klímaváltozása” a művészetek mindeddig „másra rendelt” közegében a mindennapi élet organikus és mesterséges szervezeteivel közeli kapcsolatot építettek ki. Éspedig úgy, hogy eközben az egyre inkább összefonódó művészi kifejezés-, és jelzésformákban az önfelmérés és önértékelés is állandósult, formaalkotó szükségletté vált. Az egyidejű és egyetemes érvényű tendenciák az egyéni és intézményi kommunikáció adott rendszereit felhasználva a legkülönbözőbb irányból érkező forrásokat egységesítik a vizuális művészetekben is. E mélyre ható átalakulás legfőbb folyamatait kísérli meg nyomon követni könyvünk, a Deltatáj."
tovább >>>

A Bajai Eötvös József Főiskolán hagyománya van a tantárgy-pedagógiai konferenciáknak. Ötévente 1974-től rendezik meg ezt a szakmai találkozót. A felsőoktatás és a közoktatás átalakulása csak erősítette ennek a szakmai fórumnak a létjogosultságát.
tovább >>>

A szerző ebben a kötetben kísérletet tesz a matematikaoktatás problémakörét körbejárni különböző irányokból és eltérő szempontrendszerek alapján.
tovább >>>

2011-ben ünnepeljük Liszt Ferenc születésének 200. évfordulóját. Ez alkalomból a Magyar Tervezőgrafikusok és Tipográfusok Társasága, a MATT nyílt pályázatot hirdetett. A pályázatra olyan tervezőgrafikai munkákat lehetett beadni - műfajbeli megkötés nélkül -, amelyek valamilyen módon kötődnek a zenéhez.
tovább >>>

tovább >>>

Umberto Eco az egyik legnépszerűbb olasz író nálunk, bár könnyen lehet, hogy a legnépszerűbb. Erről szól A prágai temető sikere is, ami sokban köszönhető annak a kíváncsiságnak, hogy mi mozgatja a titkos szövetségekről gyártott összeesküvés-elméleteket, amelyek mindmáig elképesztő hatást gyakorolnak a tömegekre. Barna Imre, a regény fordítója e hasábokon közölt interjújában — amelyet Domokos Áronnak adott — a jelenséget így magyarázza: „Az összeesküvés-paranoia vissza-visszatérő, járványos betegsége az emberi gondolkodásnak. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy nincsenek valóságos összeesküvések: például Július Ceasar halálát is egy összeesküvés okozta...
tovább >>>

tovább >>>