A könyv a XIX. századi nemzetépítési folyamat narratív hálózatának alapját jelentő honfoglalás-elbeszélésekkel foglalkozik. Mindezt sajátos nézőpontból teszi, nem e gondolatrendszer alkotói, hanem annak népes befogadó tábora nézőpontjából. A paraszti közösségek zártsága ebben a korszakban kezd oldódni, ennek egyik következménye világképük szélesedése, amelyhez nem kis részben járult hozzá az írásbeliség terjedése és a kifejezetten e réteg számára készülő olvasmányok megjelenése. Ezek egyik kitüntetett célja a tömegek nemzeti öntudatra nevelése volt.
tovább >>>

E kötet szerkesztői több ízben, legutóbb a 2007-ben megjelent „Változó falvaink" c. könyvükben tettek kísérletet a magyarországi falvak nagysága, gazdasági funkciói, népesedési folyamatai, a lakosság demográfiai struktúrája, anyagi helyzete alapján típusaik meghatározására. Bármekkora adatbázissal, bárminő módszertani apparátussal dolgoztunk is, csak a falvak legfőbb koordinátáit, adattá „szublimált" jelenségeit vehettük figyelembe a típusalkotásnál. Nyilvánvaló viszont az is, hogy egy-egy falu, egy-egy helyi társadalom helyzetét, állapotát, arculatát számos egyéb tényező is alakítja: a természeti környezet milyensége, a településtörténeti múlt, a hajdanvolt birtokviszonyok, az ipari korszakba való belesodródásuk időpontja, a lakosság vallási és nemzetiségi összetétele, tradíciói, értékrendje, életvitele, ízlése, vezetőik habitusa és így tovább.
tovább >>>

A témakör megalapozásaként a tehetség mai értelmezését és a legismertebb, világszerte elfogadott tehetségmodelleket ismerheti meg az olvasó. A könyv tartalmazza a zenei képességfejlesztés területeinek szakmai áttekintését, amelyben az alapfogalmak legkorszerűbb meghatározása, rendszerezése, valamint a – kodályi elvekkel megalapozott, hierarchikusan rétegződő – zenei képességek struktúrájának bemutatása is helyet kap. Az írás nagy hangsúlyt fektet a zenei tehetség azonosítására, a tehetség fejlődését befolyásoló tényezőkre és a fejlődési modellekre is. Az egyik szerző saját kutatási eredményei is olvashatók a műben, amelyek segíthetik a gyakorló pedagógusok és más szakemberek munkáját.
tovább >>>

1. Az éneklő ifjúsághoz (To the Singing Youth), for high voice chorus 2. Naphimnusz (Adoration), for chorus 3. Békességóhajtás: 1801 esztendő (Wish for Peace: 1801), for chorus 4. Magyarország címere (The Arms of Hungary), for chorus 5. Mohács, for chorus 6. Media vita in morte sumus, for chorus ('Homo perpende fragilis') 7. A szabadság himnusza (La Marseillaise), arrangement for mixed or high voice or male chorus 8. Jelige (Epigraph), for mixed or female or male chorus 9. Stabat mater, for male chorus 10. Sik Sándor Te Deuma (Sándor Sik's Te Deum), for chorus 11. Jövel, Szentlélek Uristen (Come, Holy Ghost), for chorus 12. Zrínyi szózata (Hymn of Zrínyi; Zrínyi's Appeal) for baritone & chorus 13. I Will Go Look for Death (Gyászének) for chorus 14. An Ode for Music, for chorus 15. Geneva Psalm 50 (Az 50. genfi zsoltár), for chorus
tovább >>>

A könyv az értő olvasás fejlődésének kezdeteivel foglalkozik. A műben olvashatunk a kezdő olvasók olvasás elsajátítási jellemzőiről, az olvasás tanításának módszereiről, módszertani problémájáról és gyakorlati kérdéseiről. A szerző a saját kutatását is bemutatja a kötetben, amelyben végigköveti egy általa kiválasztott mintán keresztül a nagycsoportos kortól 3. osztályos korig bekövetkező fejlődést, sajátosságokat az olvasásmegértés terén.
tovább >>>

Magnificat a latin neve annak az egyházi kantikumnak, mellyel Szűz Mária Zakariás feleségének, Erzsébetnek köszöntésére válaszolt. Mária ezekkel a szavakkal közli, hogy Jézussal várandós. Liturgikus szövegű dicsérőének (Lukács I. 46-55.)
tovább >>>

A három nyelvű (magyar, angol, japán) kiadvány több elemző, méltató szakmai írást tartalmaz Geszler Mária keramikusművészi munkáiról. Megtalálható benne az összes egyéni és csoportos kiállítás, prezentáció és publikáció, valamint a nagyszámú hazai és nemzetközi díj felsorolása. A színes album műtárgyfotókkal és a művésznőre jellemző szöveges, költői „életképekkel” bőségesen illusztrálva tárja fel GM érzelemgazdag vizuális világát.
tovább >>>

Ifjúkori portré eleje Rabóczky Judit Ritáról
tovább >>>

A képekkel gazdagon illusztrált album Frida Kahlo életét és munkásságát mutatja be.
tovább >>>

Az Irokéz Gyűjtemény 2011. szeptember 10. és november 20. között mutatkozott be a Modem második emeleti kiállítóterében. Az elmúlt húsz év képzőművészetének sajátos szeletét nyújtó kollekció a posztkoloniális társadalomelméletek hívószavára, illetve a képtudományt meghatározó pszichoanalitikus tanok és médiaelméleti belátások háttere előtt szerveződött tárlattá. A múlt század kilencvenes éveinek elején egészen új helyzet állt elő a volt „kommunista” országok területén, amely a vizuális kultúra formálódását is alapvetően meghatározta. A régebben képzőművészetnek nevezett kulturális termelésben a korábbi koordináták jelentős mértékben elvesztették érvényességüket. A kilencvenes évek elejének magyarországi művészete viszonylag hirtelen vált nehezen értelmezhetővé a régi stiláris és kulturális politikai kategóriák szerint. A nyolcvanas évek közepétől kezdve ugyanis sorra léptek fel azok a generációk, amelyek már nem annyira az avantgárd, de nem is a transzavantgárd művészet, hanem inkább az aktuális, valós, politikai és kulturális helyzet iránt érdeklődtek, vagyis inkább a maguk saját, mediálisan beágyazott mikrotörténeteire fókuszálta, és távolságot tartottak a modernség nagy narratíváitól, és azok posztmodern kritikáitól is. Ilyen szellemben léptek föl az Irokéz Gyűjtemény magvát képező Újlak csoport művészei (Ádám Zoltán, Farkas Gábor, Komoróczky Tamás, Ravasz András, Szarka Péter, bizonyos értelemben Szűcs Attila és Uglár Csaba) illetve a Kék Acél kiállítói (többek között Gerber Pál, Gerhes Gábor, és Várnai Gyula).
tovább >>>

Juhász Előd szinte a kezdetektől készített interjúkat a nagyszerű, zseniális zongoraművésszel. Ezekből egy portré rajzolódik elénk, a korai korszaktól egészen napjainkig, Kocsis Zoltán hatvanadik születésnapjára!
tovább >>>

tovább >>>