Két ember közt a legrövidebb út a könyv – szól a tanítás. Például: egy nő a szálloda éttermében felejt egy könyvet. Egy férfi minden eszközt megragad, hogy visszaadhassa tulajdonosának az elveszített tárgyat, még egy magánnyomozó segítségét is igénybe veszi, hogy megismerhesse az asszonyt, és a közelébe férkőzhessen.
tovább >>>

Kevés olyan könyv található a magyar és a nemzetközi szociológiában és a pedagógia szakirodalmában, amely megkerülhetné a kisebbségek ügyét. A fő kérdés az, mennyire a világ megváltoztatásának programja a kisebbségek ügye. A kisebbségi oktatásnak társadalompolitikai tartalma van, és történelmünk bővelkedik az ezzel kapcsolatban felsorolható konfliktusokkal, harcokkal, a mindennapi életben előforduló összeütközésekkel. Kikerülhetetlen a téma, ha egyének sorsáról vagy népcsoportok földrajzi elhelyezkedéséről gondolkodunk, vagy ha világunk szellemi „klímájának” bemutatására készülünk.
tovább >>>

A társas lény első magyar kiadása harminc évvel ezelőtt, 1978-ban jelent meg. Aronson többször átdolgozott és kibővített, számos kiadást megért könyve messze a legsikeresebb és legnépszerűbb szociálpszichológiai könyvvé vált Magyarországon. A mostani kiadás, amely a legújabb, 2008-as, tizedik amerikai kiadás alapján készült, törzsanyagában megőrzi az előző kiadások szemléletét és szerkezetét, de az elmúlt évek szociálpszichológiájának számos kutatási eredményét is feldolgozza, elsősorban a társas megismerés, a társas kapcsolatok és a csoportközi viszonyok területén.

tovább >>>

Az év végén, év elején irodalmi szenzáció volt Mark Twain (Sámuel Langhorne Clemens) Titokzatos idegen-szövegeinek magyar megjelenése. A száz év után végre kiadott nagy modern remekmű törzsét alkotó mindhárom textus kellemesen borzongató órákkal ajándékozta meg az olvasót, törlesztve egyben a magyar Twain-kiadások adósságait is.
tovább >>>

Végre tényleg magyar nyelven is megjelent a már sokak által nagyon várt könyv, A Viskó (The Shack). Wm. Paul Young megrázó regénye az utóbbi évek egyik legnagyobb könyvsikere, ami páratlanul rövid idő alatt több mint 20 millió példányban fogyott el. Mert akik elolvasták, azok mentek és vettek tízet, harmincat, ötvenet, huszonötöt, és osztották szét rokonaik, barátaik között. Az egyébként vitákat is kiváltó regényről egyik méltatója azt tartja, hogy olyan hatással lehet erre a nemzedékre, mint A zarándok útja volt a maga idejében. A könyv mindenesetre egy lebilincselően izgalmas, és izgalmasan provokatív olvasmány, amiben a telepesek által elhagyott rozoga, rossz emlékeket idéző viskó (A Viskó) egyszeriben döbbenetes titkok tárházává válik...
tovább >>>

2004-ben a következő vatikáni keltezésű információ hangzott el a Vatikáni Rádióban: „A püspöki kar hittani bizottságának vezetője, Jean-Louis Brugues püspök tette közzé azt a dokumentumot, amelyben két, Mária személyével foglalkozó könyv kapcsán foglalnak állást a főpásztorok. Az első könyv szerzője Jacques Duquesne újságíró, aki azt állítja: Máriának Jézus után még további gyermekei is születtek. Mivel ez az írás természeténél fogva igen széles olvasóközönséghez juthat el, a püspökök szükségesnek érezték, hogy felszólaljanak ellene, hiszen állításai megzavarhatják a katolikus hívőket. ... A szerző művében megkérdőjelezi Jézus Krisztus szűzi fogantatását, s így egyértelműen a katolikus hit ellenében foglal állást.”
tovább >>>

A cím bizonyos értelemben túl jó: voltomiglan. Ha belegondolunk, nemigen jelent mást, mint az a szó, amire szójáték formájában visszacsap: holtomiglan. Vagyis: amíg volt nem lesz belőlem, amíg jelen idő van, amíg meg nem halok. Csak föl kell kapni rá a fejünket. S hogy mi van voltomiglan? Hát a múlt van, a családi múlt; örökségnek is mondják az ilyesmit; szép örökség, mondhatom, akkor már inkább a Kohinoor gyémánt...
tovább >>>

Elképesztő ismeretanyag van Rozvány György könyvében, és kilencvenkilenc százalékunk számára a kötet tartalmának kilencvenkilenc százaléka abszolút újdonság. A kötet minden sora egy-egy meglepetés, de legalább kellemes: meg lehet érteni még egy olyan zárt országot is, amilyen Szaúd-Arábia. Sőt, érdemes is megérteni, hiszen az arab világ gazdaságilag legerősebb államáról, az iszlám szülőföldjéről van szó.
tovább >>>

Napjainkban rendkívüli érdeklődés tapasztalható az iszlám kultúráját illetően, hazánkban azonban kevés a témával kapcsolatos hiteles, a vallás ismeretén nyugvó és forrásokkal alátámasztott olvasmány. Ez, a muszlim nőtörténetről szóló kötet különösen hiánypótló és fontos munka, mely sokszínű, izgalmas és érdekes áttekintést ad a női magánszféráról, a háremek és fürdők világáról.
tovább >>>

Jakob Nielsen a web világának nem egyszerűen egy meghatározó alakja, hanem ahogy a New York Times találóan fogalmazott ő a weblap-használhatósági guru. Ezen a területen ma valószínűleg neki van a legnagyobb tapasztalata a világon. A használhatósági vizsgálódásának vezéreszméje mindenekelőtt az egyszerűségre való törekvés. A web nem termékkatalógus, nem újság, nem könyv és nem televízió, még csak nem is ezek analógiájára működik. Hanem kattintás alapú interaktív tevékenység, használói élményalkotás, információvadászat és mozgás együttese.
tovább >>>

Manapság szokatlan mértékű műgonddal megformált, látásmódra és hangulatra nézve egyaránt fegyelmezetten egységes gyűjtemény Vida Gábor negyedik prózai kötete, a Nem szabad és nem királyi címet viselő novellafüzér. Ha jellemezni próbáljuk, indulásnak akár a könyv címében megjelenő nyelvi ötlettel is eljátszhatunk. A történetek többségének a helyszíne vidéki város, jelentős múlttal, hiszen jogállását tekintve hajdanán „szabad és királyi város” volt, jó ideje viszont már nem az – és, furcsa módon, ugyanez mintha az egyes történetekre, sőt az egész kötetre is állna.
tovább >>>

Ha a német vagy az orosz irodalom elmélkedik az írói létről, akkor elsősorban a művet, pontosabban „a” művet, a benne rejlő gondolatot fogja mérlegre tenni. Csak az alkotás felől vizsgálja majd, hogy a szerző belépőt nyerhet-e az öröklétbe. Az amerikai író – a kortárs Paul Auster vagy Philip Roth, mindketten gyakran írnak író-hősökről – ennél pragmatikusabb: sem a halhatatlanság, sem a műalkotás filozófiája nem érdekli. Annál jobban a szerző, sőt: a szerző teste, a családja, szélesebb közege, társadalmi megítélése.
tovább >>>