Az első ciklus már a paratextusaiban nyilvánvaló teszi, hogy az olvasó elsősorban mítoszokkal fog találkozni a kötetben. A kötet címe mellett a ciklus címe, a Théra, valamint az azonos megnevezésű nyitóvers ajánlása („az istenekhez”) egyértelműen jelzi ezt az összefüggést. A központi helyzetbe állított kifejezések amellett, hogy nagyfokú pátoszt ígérnek, sajátos veszélyt is hordoznak: félő, hogy sejtelmes (a fülszöveg tájékoztatása a saudade szó jelentéséről igencsak enigmatikus) vagy éppen abszolutizáló jellegüknél fogva túl sokat vállalnak magukra abból, amit csak az építő-építkező költésből, s semmiképpen sem a puszta megnevezésből fakadó költői teljesítmény nyújthat. Szakács Eszter úgy kerüli el azt a fenyegetést, hogy művei költőileg elmaradjanak a túlságosan is nagyvonalú gesztusokból következő ígérettől, hogy a költemények alapszituációjával ellensúlyozza a paratextusok által felidézett pátoszt: a lírai alany ugyanis következetesen a nyaraló pozíciójában jelenik meg. A nyitó ciklus verseit mindvégig a mítoszok kérdéses realitása és a nyaralás távolságtartó valóságossága közötti feszültség hatja át.
tovább >>>

Soha rosszabb divatot! Nem csak nálunk érződik több okból ismét aktuálisnak az életmű s a szerző, akiről a Világirodalmi lexikon így ír: „Kultúrtörténeti jelenség: a két világháború közötti angol irodalmi élet s a szellemi elit sugárzó középpontja...” A magyar olvasók lelkesedését a hatvanas évektől az Orlandó lobbantotta fel, a nővé változó férfi históriáját úgyszólván mindenki olvasta; megjelent azután korszerű fordításban a londoni dáma egy napjáról szóló Mrs. Dalloway, az üdítően friss szemléletű esszék, majd hiteles tudósaink méltató tanulmányai az íróról, hihetetlennek tűnő életéről, és arról az 1941-es háborús tavaszi napról, amikor az amúgy kitűnő úszó kövekkel megrakta zsebeit, sétabotját a sárba döfte, és besétált a London melletti kertjük alatt folyó Ouse hullámai közé meghalni.
tovább >>>

Az eredmény változatlan – Vallásosok-Ateisták 1:1 – Ha szabad így fogalmazni, istenigazából darázsfészekbe nyúlt Richárd Dawkins, a neves brit biológus, megannyi ismeretterjesztő kötet köztiszteletben álló szerzője, amikor százados, de legalábbis jó pár évtizedes mélyalvásából felzavarta a „van Isten vagy nincs Isten” elnevezésű, a civilizáció kezdete, de legalábbis a felvilágosodás kora óta válaszra váró eldöntendő kérdést, amely több, bonyolultabb és véresebb konfliktust generált az emberiség történetében, mint bármi más. A kötetnek tehát minden kétséget kizáróan pusztán a témája is elegendő ahhoz, hogy izzó indulatokat váltson ki pro és kontra. A szerző azonban egyáltalán nem titkolja, hogy pont ezért szánta el magát a megírására – célja az állóvíz felkavarása volt egy olyan, tabuként kezelt probléma körül, amely a mai napig megdöbbentően szerteágazó, egész életünkre hat, méghozzá nem lebecsülendő erősséggel. Miért kell lábujjhegyen járnunk, ha a vallásról van szó? Miért beszélhetünk még mindig csak suttogva a vallás által akkumulált visszás jelenségekről? Dawkins a darwinista ateizmus tankjában ülve bátran robog neki a hitbeli dolgok körül hosszú évszázadok alatt felhúzott vastag védőfalnak...
tovább >>>

Az osztrák irodalom, legyen szó annak egykori vagy mai szerzőjéről, a magyar olvasó számára egyszerre lehet közeli, ismerős és távoli, idegen. A térközelség (csak egy ugrás Bécs) és a történeti idő gyakorta közös (és elég színes) tapasztalata az előbbit erősíti. Az irodalmi különutak és poétikai vívmányok, a nyelvi játékosságok és leleményességek, a valóság és a fikció egymás elleni kijátszása, az elbeszélés lehetőségének és az identitás kérdésének állandó tematizálása ugyanakkor olyan „nehéz” irodalmat hoz mindegyre létre, amelynek súlyos sikere mégis túl tud nőni Ausztria határain.
tovább >>>

Németh András könyvének ismertetését mindenképpen azzal kell kezdenünk, hogy műve – fő- és alcímben is jelzett – témája monumentális, összerendezettségét és kapcsolódási pontjait figyelembe véve is rendkívül szerteágazó. Egyszerre tekinthető ez a kötet összegző igényű számvetésnek a hazai és európai neveléstudomány-történeti eredményeket illetően, és kiindulást jelentő lépésnek későbbi, még teljesebb és alaposabb elemzést nyújtó, hasonló tárgyú művek szempontjából.
tovább >>>

Trend a lelke mindennek. Érdekes, sok hasznos tanulsággal szolgáló könyv. Egy olyan jelenséget mutat be, és igyekszik annak mélyreható magyarázatát adni, amellyel az élet szinte minden területén találkozhatunk, és bárhol jelenik meg, sorsfordító hatást fejt ki: valami, ami addig egyáltalán nem mutatta meg magát a környezetében, vagy jelentéktelenségbe süppedt, váratlanul földindulásszerű – kissé pontosabban fogalmazva exponenciális – növekedési folyamattal kezd terjedni, erőteljesen gyorsuló ütemben hódítva meg magának az emberek mind szélesebb köreit, majd többnyire hasonló módon lehanyatlik.
tovább >>>

Mindennapi tudatunk számára életünk időjárása mérsékelt égövi: éveink viszonylag kiszámíthatóan peregnek le, a bennünket körülvevő világ nagyjából olyan marad, mint amilyen volt, működési szabályai megbízhatóan változatlanok, ha egyszer megismertük őket, ezután mindig használhatóak lesznek. Ami változás történik, annak szélsőséges voltát jótékonyan ellensúlyozza az állandóság: a régi dolgok ugyan idővel újakra cserélődnek, de fokozatosan, számunkra követhető ütemben. A katasztrófák ritkák, a kataklizmákkal pedig, amelyek során egyik napról a másikra akár egész világunk a semmibe tűnhet, egyszerűen nem számolunk. Ilyesmi csupán a trópusokon vagy a sarkvidéken történik, mifelénk soha. Vagy csupán nagyon ritkán; és akkor is – hisszük tiszta szívvel – utoljára történt, ilyen borzalmak nem ismétlődhetnek meg, ne is gondoljunk rájuk.
tovább >>>

Eddig azt hittem, hogy az a szemét tanmese (amit oly sokszor idézünk) csak rólunk szól. A német gazdának meghal a tehene, tündér jön, kívánságot teljesít: traktort hoz, a franciának öt kombájnt (annyit kért...). A magyar gazdának is megdöglik a tehene. Tündér jön: Hát te mit kérsz? Dögöljön meg a szomszéd tehene is! Hány sóhajban szerepelt már ez a mese, istenem! Most kisült, hogy ez is másképp van. Schoeck szerint ugyanis ez a séma az irigység alapformája: ha nekem nincs (nem lehet, nem tudom elérni, vagy éppenséggel elvesztettem), akkor neki se legyen. Írásának egyik csapásiránya, hogy ez a szemlélet – mondjuk, a második világ kultúrájában – mennyire gáncsolja a fejlődést. Indiában pl. a gazda nem meri alkalmazni a modern vetésmódszert – siker esetén irigy tekinteteknek lenne kitéve, ha meg belebukna, meghalna a többiek kárörömétől. Az irigység mint fejlődést gátló tényező.
tovább >>>

Amikor Mihail Afanaszjevics Bulgakov szovjet-orosz író sok nélkülözés és hosszú szenvedések után 1940. március 10-én, negyvenkilenc éves korában meghalt – bár fontos írónak számított addig is –, nehezen lehetett volna megmondani, hogy halála után (is) „továbbírt” életművével ő lesz százada második felének (!) egyik legnagyobb hatású, világirodalmi jelentőségű alkotója.
tovább >>>

„Bécsben ki kellett szállni a vonatból, és hosszú villamosúton átkerülni az Ostbanhofról a Westbanhofra.” E szikár, valamelyest avult hangzású mondattal indul a regény, melyet a magyar irodalom voltaképpen elfelejtett. Lehet, hogy soha nem is érzett magához tartozónak (az olvasók persze antul inkább). És így végződik: „Egy-kettő [a magyarok közül – V. M.] sátrat ver az idegen földön. A többiek? Elmúlnak. Lassan és nyomtalanul.”
tovább >>>

A technikai-gazdasági fejlődés eddig soha nem látott mértéke az emberi tudás eredménye. A 21. században a tudás felértékelődése az élet minden területén tetten érhető, Évezredek óta közismert: egyáltalán nem mindegy, hogy a megszerzett tudást mire használja az ember. A tudás felhasználása, alkalmazása a környezettől, a neveléstől függ.
tovább >>>

Világéletemben rajongással viseltettem a családfakutatók iránt. Tavaly derült ki, okkal... (de nem tartozik a tárgyhoz). Az emberre időről időre rátör, hogy tudni akarja, hogyan is történt dokumentáltan az a legenda a szépanyjával, amikor... Apai ágon igen gyorsan elakadok. Az anyai ágról viszont tele egy doboz nagy-, déd- és ükszüleim megsárgult házassági és keresztelési papírjaival.
tovább >>>