This manual is a comprehensive illustrated overview of the minerals and textures seen in polarized light microscopy of cultural artefacts. It focuses on the specific applications of thin-section petrography to the study of cultural materials made of stone (as found in architecture, sculpture, tools etc.) and ceramic objects (earthenware, stoneware, porcelain, brick and tile, etc.). The reader can learn the techniques used to identify and characterize such materials; to differentiate between them; to monitor the extent of their deterioration; to determine where they may have originated; and to interpret their fabrication, decoration, and history of use. The author has selected the most representative cultural materials for which thin-section petrography has been used as a major research tool and conducted a thorough survey of the literature indicating landmark publications from the past and more recent scholarship.
A conductor is one of classical music’s most recognizable figures. Many people who have never actually been to an orchestral concert have an image of what one looks like. But rarely does such a well-known profession attract so many questions: ‘Surely orchestras can play perfectly well without you? Do you really make any difference to the performance?’
A complete guide to fantastic special effects glazes for studio potters.
From drippy and crackle to ash and lichen
glazes, experienced ceramicist Linda Bloomfield guides you through the
world of special effect glazes. Beautifully illustrated with pieces from
both emerging and established potters that showcase stunning copper
oxide-blues, metallic bronzes and manganese-pink crystal glazes, Special
Effect Glazes is packed full of recipes to try out: from functional
oilspot glazes using iron oxide, to explosive lava glazes.
A könyv a világhírű nonfiguratív kör, az 1930-as évek elején működő Abstraction-Création csoportosulás kapcsán felmerülő új kutatási eredményeket taglalja, világhírű művészettörténészek írásait közli, miközben a kiállítás teljes képanyagát tartalmazza.
A kiadványban elsőként a kurátor, Mészáros Flóra témát megújító, nemzetközi tanulmánya olvasható a kör áttekintésével. Ezt követi Passuth Krisztina, a budapesti ELTE professzor emeritusa írása az Abstraction-Création folyóiratáról és előtörténetéről, majd Alexander Klee, művészettörténész, a bécsi Belvedere kurátorának kortörténeti-politikai összegzése. Kifejezetten az angol kapcsolatokba nyújt betekintést Sarah Wilsonnak, a londoni Courtaulds of Institute of art professzorának esszéje. A katalógusban ezen kívül a közép-európai alkotók is kifejezett hangsúlyt kapnak, a Sorbonne professzorának Markéta Theinhardtnak a tanulmánya tárgyalja a cseh művészeket, míg Mészáros Flóra a magyar származású művészek tevékenységéről külön írt. A közel 200 oldalas kiadvány emellett a kiállítás valamennyi szekciójának teljes műalkotás-együttesét reprodukálja, köztük a párizsi Centre Georges Pompidou, a párizsi Galerie Le Minotaure vagy a bécsi Belvedere műveit is.
A Magyar Kárpitművészek Egyesületének huszonöt éve
A Magyar Kárpitművészek Egyesülete közel nyolcvan tagot számláló, nonprofit közhasznú egyesület. 1996-ban történt megalakulása óta összefogja és képviseli azokat a Magyarországon és határainkon túl élő magyar kárpitművészeket, akik a középkori tradíciójú francia kárpitszövési technika, és a több mint száz évet felölelő, neves műhelyeket jegyző, mindenekelőtt Ferenczy Noémi kimagasló munkásságával fémjelezhető magyar kárpittörténet hagyományainak kortárs szellemiségű folytatói és megújítói...
Az elmúlt évtizedekben számos alkalommal rendeztek kisebb-nagyobb válogatásokat Konok Tamás életművéből, és ahogy a korábbiak, ez a kiállítás sem vállalkozhatott a több mint négyezer darabot számláló, hét évtizedet átölelő oeuvre teljes áttekintésére, csupán felvillantja az egyes korszakokat, a jellemző műtípusokat, témaköröket. A tárlat anyagát a művész műterméből, az ő közreműködésével válogattuk, erős hangsúllyal a legfrissebb, a 2000-es és 2010-es években készült munkákra, melyek formai változatosságukkal, markáns színvilágukkal a művész kiapadhatatlannak tűnő életkedvét és alkotóerejét bizonyították. A kiállítás nagyobbik felét ezek a nagyméretű, összegző szándékú, ugyanakkor új utakat kereső képek teszik ki...
A Gerhard Richter. Valós látszat című tárlat a negyedik kiállítás a Szépművészeti Múzeumnak a németországi képzőművészet 1945 utáni tendenciáira fókuszáló sorozatában. A Szépművészeti Múzeum 2012-ben Günther Uecker Képpé formált anyag című tárlatával indította el a sorozatot, amelyet 2014-ben Jörg Immendorff Éljen a festészet! című kiállítása követett. A sorozat harmadik része Georg Baselitz. Újrajátszott múlt címmel volt látható 2017-ben. A bemutatókkal a második világháború utáni Németország képzőművészeti jelenségeit és egy-egy meghatározó irányzat legemblematikusabb, mára világhírűvé vált alakját ismertetjük meg a magyar közönséggel.
Gerhard Richter művészete több szempontból is érdekes a magyarok számára: összeköt bennünket a bonyolult és fordulatokban bővelkedő közös múlt és Közép-Európa, ahol az eredetileg keletnémet alkotó élete első mintegy harminc évét töltötte. Richter 1932-ben Drezdában született, Kelet-Németországot 1961-ben hagyta el, s jelenleg Kölnben él. A mostani budapesti kiállítására külön rajzsorozatot is készített, amelyet most először láthat a közönség...
A valódi szellemi élet az 1956-os forradalmat követő évtizedekben bensőnkben zajlott és a perifériákon. Padlásszobákban, poloskás legénylakásokban, műterem-kiállításokon, klubokban. Ha búvópatakszerűen is, de volt, és komoly értékek teremtődtek. A SORSferdítő IDŐK visszaemlékezéseiben jórészt ezt az időszakot idézem fel, valamint fényművészetem indulását, s azt a nemzetközi érdeklődést, amelynek legfontosabb következménye a világ első mediális kutatóintézetébe, Cambridge-be, a Massachusetts Institute of Technologyn működő Center for Advanced Visual Centerbe való meghívásom, tagságom. Ehhez az experimentális munkához kapcsolódnak a nagyszabású „technikai művészetekre” épülő kiállításokra való meghívásaim a Frankfurt am Main-i Licht-Blickétől a koppenhágai Lux Europae-ig. A hazai művészeti irodalom ezekről a meghatározó jelentőségű kiállításokról keveset tud, noha a fényművészet már-már magyar unikum, és a nemzetközi fényművészet legjelentősebb tárlataihoz tartoznak.
A Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria különböző gyűjteményegységeiben összességében több tízezer rajz és közel kétszázezres nagyságrendet számláló sokszorosított grafikai anyag található a 14. századtól a 21. századig, széles körű betekintést nyújtva többek között Albrecht Dürer, Leonardo da Vinci, Raffaello, Rembrandt, Francisco Goya, Barabás Miklós, Henri de Toulouse-Lautrec, Pablo Picasso, Rippl-Rónai József, Maurer Dóra vagy Georg Baselitz papíralapú művészetébe. Ennek a méretét és kvalitását tekintve egyedülálló műtárgyegyüttesnek a szakma és a nagyközönség csak a töredékét ismeri, hiszen a papíralapú alkotások – érzékenységük miatt – állandó kiállításokon nem szerepelhetnek, így „csupán” időszaki kiállításokon vagy különböző szempontú válogatásokat nyújtó publikációkban lehet őket időről időre bemutatni. A rajzművészet és a sokszorosított grafika speciális tulajdonságokkal rendelkező műfaj, amelynek sajátosságai és lehetőségei szinte minden korban foglalkoztatták a művészeket és a művészetről gondolkodókat. Ez a jubileumi kötet ehhez a hagyományhoz kíván csatlakozni a téma 21. századi olvasatát adva. Megjelenéséhez az alkalmat egy kerek évforduló adja: a Szépművészeti Múzeum Grafikai Gyűjteményének törzsanyaga, az Esterházy-gyűjtemény éppen százötven évvel ezelőtt, 1871-ben került a magyar állam birtokába.
Kilenc évvel a nagysikerű Cézanne és a múlt. Hagyomány és alkotóerő című kiállítást követően a Szépművészeti Múzeum újabb Cezanne-hoz kapcsolódó kiállításnak ad otthont. A most nyíló tárlat a francia mester életművének és az európai avantgárd művészetnek az 1906 és 1930 közötti kapcsolatait vizsgálja.
A kiállítás ismét új szempontból közelíti meg Cezanne életművét: míg a 2012–2013-as bemutató a az aixi mester és a nagy elődök (például Michelangelo, Giovanni Lorenzo Bernini, Nicolas Poussin) találkozási pontjait mutatta be, az új tárlat a 20. század első felében megjelenő klasszikus avantgárd irányzatok Cezanne-hoz való viszonyát elemzi...
This work is based on the life and work of painter Leonardo da Vinci (1452-1519) who was also a sculptor, inventor, philosopher and researcher. Who doesn't know his famous 'Mona Lisa' or 'The Last Supper'? The composer used da Vinci's note books (also known as codices) as a source of inspiration and the work follows the artist’s career programmatically. This is an incredible piece of music in which you almost can touch the artist and sense his urge for innovation and passion, making him one of the most important and interesting influencers of the 16th century.
A magyar, román és angol nyelvű kiadvány célja összefoglaló, reprezentatív albumban bemutatni a romániai magyar képzőművészet 100 évi (1919–2018) műtermésének (festészet, grafika, szobrászat és iparművészet) legjavát. A nagyformátumú albumot keménytábla kötéssel, kiváló minőségű műnyomó papírra nyomtatott, színes reprodukciós oldalakkal, bevezető szövegekkel, kronológiai és művészettörténeti szempontokat figyelembe vevő szakmai tanulmányokkal, a művészek rövid életrajzával láttuk el...